Nyakunkon a választás, így nem csoda, hogy a kormányzati boszorkánykonyhán is elsődleges kérdéssé vált a lakosság hangulatindexe, aminek egyik legfontosabb eleme a gyomor, illetve ebből kifolyólag a belekerülő ételek átlagára.
Így aztán szerdán bejelentették: február elsejétől befagyasztja a kormány a tej, az étolaj, a cukor, a csirkemell, a sertéscomb, illetve a liszt árát, és miután az internetet gyorsan elárasztották a pálinkás és a magyar szegénység egyik mértékegységeként számontartott csirkefarhátos mémek.
Utóbbi kapcsán szinte hallani lehetett a kormány virtuális homlokcsapkodását, így gyorsan fel is vették hetediknek ezt a húsféleséget.
Kérdés persze, hogy valóban jól járunk-e a hatósági árakkal, hiszen a kereskedők könnyen átháríthatják a termékeken keletkező veszteségeiket a több alapvető termékre, vagyis végső soron ugyanannyit fizetünk, cserébe hallgathatjuk kedvünkre a kormányzati propagandát a szupernagy olcsóságról.
A kormány tehát tavaly októberi árakon fagyasztja be az érintett hét terméket, ezért megnéztük, hogy ezek árai hogyan változtak 2020 október és 2021 októbere között. Mivel a rendeletre még várnunk kell (vélhetően csütörtök késő este jelenik meg), ezért sem a részletszabályokat, sem azt nem tudni, hogy mi alapján számolják ki az árakat. Mi mindenesetre a KSH vonatkozó adatsorát használtuk.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2021 októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak voltak az egy évvel korábbinál: az élelmiszerek ára 5,2, ezen belül az étolajé 30,4, a liszté 12,5, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1 százalékkal emelkedett.
Élelmiszerár-stopot jelentett be Orbán Viktor
Közeleg a választás: február elsejétől befagyasztja a tej, az olaj, a cukor, a csirkemell, a sertéscomb és a liszt árát a kormány.
Nézzük meg az érintett hét termékből hat esetében (a csirkefarhátat a KSH valamilyen érthetetlen oknál fogva nem is elemzi) hogyan változtak 2020 októbere, 2021 októbere és 2021 novembere között (frissebb statisztika jelenleg nem elérhető):
A liszt 178 forintról 203 forintra drágult egy év alatt, novemberben pedig már 218 forint volt az átlagára. Vagyis egy hónap alatt több mint hét százalékkal fizettünk többet a boltokban. Vagyis a liszt 15 forinttal lehet olcsóbb.
Durván emelkedett az étolaj is: 533 forintról 713 forintra drágult egy év alatt, novemberben pedig már 720 forintot fizettünk érte. Ez alapján hét forinttal lesz olcsóbb az étolaj.
Kisebb mértékben, de emelkedett a kristálycukor is: itt 242 forintról 261 forintra nőtt a kiskerekedelmi ár, majd egy hónapra rá 267 forintra.
Ennek értelmében hat forintot nyerünk a hatósági áron.
Érdekes kivétel a csirkemell, amely a 2020 októberi 1 410 forintról egy év alatt 1 600 forintra drágult, ám novemberben már 30 forinttal esett az ár: így a csont és bőr nélküli csirkemell kilóját 1570 forintért árulták.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Magyarul a csirkemell esetén még akár rosszul is járhatunk (feltételezve, hogy azóta nem nőtt az átlagár, ám ezt csak a friss statisztikák megjelenése után fogjuk látni).
Sertéscomb kilogrammját 2020 októberében 1 490 forintért adták, 2021 októberében viszont már némileg olcsóbb, 1 420 forint. Egy hónappal később sem változott az átlagára.
A 2,8 százalékos UHT tartós tej literje 260 forint volt 2020 októberében, egy évvel később 268, 2021 novemberében pedig már 274 forint volt az átlagára, vagyis hat forint a nyereségünk, természetesen a novemberi árakhoz képest.
Vagyis az látszik, hogy az érintett hat termékből (mint említettük, a csirkefarhátat valamiért nem figyeli a KSH) kettőnek nem is nőtt az ára, egy esetben pedig még csökkent is.
Ugyanakkor az is látszik, hogy olyan alapvető élelmiszernek számító élelmiszerek, mint a (kései) burgonya, amelynek kilója egy év alatt 207 forintról 252, illetve 260 forintra, a tojás (10 darab) amely 434-ról 469, majd novemberre 480 forintra, a trappista sajt 1930-ról 2040-re, majd 2130 forintra, a 20 százalékos tejföl ára 169-ről 179, majd 2021 novemberére 185 forintra, a margarin 281 forintról 2021 októberére 342 majd 348 forintra, a fehér kenyér pedig 370 forintról előbb 417-re, majd 433 forintra drágult. Magyarul a lista összeállítása során nem feltétlenül az árak dinamikus emelkedése lehetett a legfőbb szempont, hogy mi, azt mi sem tudjuk.
Bár a farhátat nem tudjuk, a csirkeszárnyat már igen: ez 631-ről 720 forintra drágult, ám novemberre 713 forintra csökkent.
Érdekesség, hogy a hazai politikai elit egyik kedvelt mértékegysége, a párizsi átlagára 2020 októberi 1930 forintról 2021 októberére 1880 forintra csökkent.
Mivel a rendelet még nem jött ki, ezért a részletszabályokat sem ismerjük, vagyis nagyon sok mindenben változhat még.
