Meggyőződésem, hogy a helyi szinteken vizsgálva sokkal érzékletesebben be lehet mutatni, hogy milyen szinten van romokban Magyarországon a népképviseleti demokrácia: nem ilyen elvi szinten, hogy „rósz Fidesz elvette a jogállamom”, hanem úgy, hogy azt egy minirendszerváltás sem tudná varázsütésre megjavítani.
Persze a vizsgált példán – Győrben – éppen a Fidesz van hatalmon másfél évtizede, így itt a Fidesz rombolta a demokrácia intézményeit, de a lenti tanulságok szerintem bármilyen kontrollálatlan hatalmi pozícióban lévő társaságra igazak lesznek idővel.
Szóval lássuk: miért nem működik rendesen a népképviseleti demokrácia Győrben?
Hogy kéne működnie ennek?
Nézzük, hogy is kéne működnie ennek elviekben: Győrben van egy polgármester, egy közgyűlés, és vannak az önkormányzatnak különféle ügyekre szakosodott bizottságai, amiben vegyesen ülnek képviselők és külsős, civil tagok.
A rendszer valahogy úgy nézne ki, hogy ezek a különféle demokratikusan megválasztott aktorok megosztják egymás között a munkát. Nem érdemes minden apró-cseprő ügyet a közgyűlés elé vinni, valamint a közgyűlés elé kerülő adott ügyeket is elő kell készíteni, meg kell rágni: ez lenne a szakbizottságok munkája. Ezen felül a polgármester is jó pár ügyben hozhat olyan önálló döntést, amit a közgyűlés már csak jóváhagy.
Ezeken a rendszereken keresztül tehát elviekben érvényesülhetne a politikai kontroll – amennyiben van működő, izmos ellenzék –, emellett érvényesülhetne a civil kontroll is, azáltal, hogy a közgyűlés hozzáértő civileket választ meg a szakbizottságokba.
A gazdasági bizottságba olyat, aki látott már könyvelést, a környezetvédelmibe olyat, aki zöld ügyekkel foglalkozik, az oktatás- és kultúraügyibe meg olyat, aki látott már óvodát vagy színházat belülről és tudja, hogy azoknak miként kéne működnie. Ha mindez kiegészül egy egészségesen működő nyilvánosággal, tehát mondjuk felkészült újságírókkal, akik eljárnak ezekre a bizottsági ülésekre és elolvassák, hogy azok miről tárgyalnak, akkor papíron teljesen jól állunk képviseleti demokrácia tekintetében.
Miért nem működik ez mégsem?
Győrben azonban legkésőbb 2014-re összeomlott az ellenzék, a Fidesznek nem csupán többsége, de bőven kétharmados többsége van a közgyűlésben, és már Borkai Zsolt polgármestersége alatt is gyakorlatilag azt csináltak, amit akartak: hiszen ők döntöttek a bizottságok összetételéről, az oda beülő civilek személyét is beleértve; és ők döntöttek arról is, hogy milyen ügyeket pontosan kinek és milyen formában kell tárgyalnia.
Az Ugytudjuk.hu szombathelyi kollégáival gyakran nevetünk, ha a közgyűlések kerülnek szóba, ezek ugyanis Győrben maximum egy-másfél órásak, Szombathelyen pedig akár egy egész napot is elvehetnek a kolléga életéből.
Ennek az az oka, hogy a győri önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát úgy szedték szét és hegesztették össze még a Borkai-érában Csörgits Lajos aljegyző irányításával (aki azóta egy közokirat-hamisítási ügy miatt nem aljegyző, de továbbra is alkalmazza Dézsi Csaba András polgármester), hogy minél kevesebb dolog kerüljön a közgyűlés elé. Hiszen a közgyűlés azért mégiscsak kapott valamiféle nyilvánosságot mindig is, a Dézsi-érában pedig már élőben is közvetítik.
Jobb eldugni a dolgokat, neccesebb döntéseket a bizottságokba, vagy a polgármester saját hatáskörébe.
A bizottsági üléseken a fideszes mamelukok ugyanolyan gombnyomogató droidként működnek, mint a közgyűlésben, és a Fidesz által beültetett civilek is hasonlóképpen cselekednek. Az általam eddig megtekintett ülések során még nem láttam olyat, hogy közülük valaki egy napirendi pont kapcsán kérdéseket tett volna fel. Ezt jól tükrözi, hogy ezek az ülések átlagosan 10-20 percig tartanak, addig, amíg gyors gombnyomogatással végig lehet szaladni a pontokon. Emellett a bizottsági ülésekről az önkormányzati lap és az átállított, kormánypárti Kisalföld egyáltalán nem számol be.
Ezeket a döntéseket a közgyűlésnek is jóvá kell persze hagynia, de nem külön-külön napirendi pontként, hanem egy-egy salátarendeletként, ahol a polgármester és a bizottságok döntései vannak ömlesztve, akár több száz oldalon. Ennél a napirendnél nyilván már csak az ügyek száma miatt is nehéz minden érdekes tételre reagálni, hát még úgy, hogy a szövegeket rendszeresen a közgyűlés előtt pár órával osztják ki a képviselőknek.
Amikor a polgármester csöndben hatszorosára emeli a parkolóbérlet árát
Minderre három ügy világított rá nagyon élesen. Az egyik ügy az, hogy hosszas szülés után végre külsős bizottsági tagokat választhatott az ellenzék, és bekerült az egyik legfontosabb bizottságba, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságba a város volt szocialista alpolgármestere, Kun András, aki abba a kategóriába tartozik, aki nem csak látott már életében könyvelést (ez a szakmája), de még a városvezetésben is van tapasztalata.
Az átlagosan ugye legfeljebb fél óráig tartó ülés hirtelen többórássá vált, mivel Kun András és Balla Jenő független képviselő ún. kérdéseket tettek fel, amire az önkormányzati cégek vezetői főleg azért nem tudtak válaszolni, mert a legtöbben el se mentek az ülésre. Ezért később a polgármester is leszidta őket egyébként. A következő havi ülésre már elmentek,
számot is kellett (volna) adniuk olyan kellemetlen dolgokról, mint a győri kukás cég bődületes, lassan milliárdos tőkehiánya.
A másik eset múlt héten történt: összeült a Városstratégiai Bizottság az átlagosan 5-10 perces szeánszra, de Pollreisz Balázs szocialista képviselő még napirend előtt jelezte, hogy a napirendi pontokat csak aznap, az ülés előtt másfél órával töltötték fel a rendszerbe, így esély sem volt arra, hogy ezeket átolvassák, nem érti, miről akarnak szavazni. Végül – mivel ezen a ponton erősen lelepleződött volna a színjáték, amit képviseleti demokráciának hívunk – el is napolták az ülést.
A szerdai közgyűlésen erre azt reagálta a városvezetés, hogy mindez vihar a biliben, a polgármester pedig gúnyolódott egy sort azon, hogy az ellenzéki képviselők nem tudnak gyorsan olvasni.
A harmadik példa még érdekesebb: Dézsi polgármester májusban, még járványügyi felhatalmazásával egyszemélyben döntött arról, hogy kiterjeszti a fizetős parkolási zónát, emellett hatszorosára (!) emeli a kedvezményes lakossági parkolóbérlet árát. Ezt a rendeletmódosítást aztán a júniusi rendes közgyűlésen az egész járványidőszakban a polgármester által hozott – több száz – döntéssel együtt, egy napirendi pontban szavazta meg a gombnyomogató fideszes többség.
Ami külön elképesztő, hogy a lakosságot azért jelentősen érintő döntésről egy büdös szót nem kommunikált sem a polgármester, sem az önkormányzati lap, senki. Mi is elsiklottunk fölötte akkor, de szerencsére egy olvasónk felhívta rá a figyelmet, és most már ott tart az ügy, hogy online lakossági petíció indult az ügyben, a szerdai közgyűlésen pedig a felzúdulás nyomán Dézsi polgármester visszakozott, és hiába fogadták már el a rendeletet, most mégis közvélemény-kutatást tartanak róla.
Így működik tehát a „nyílt városháza”-koncepció, amit a papagájaival és rockzene iránti szeretetével az országos médiában is turnézó Dézsi polgármester tavaly meghirdetett: nagyjából sehogy.
Arról több csatornán is értesülhetsz, ha a polgármester Lukács Lászlóval énekel (nem, nem fogom belinkelni ide), de arról, hogy jövőre fizetős lesz az utcád, és hatszoros zsét kell leperkálnod – na arról csak akkor értesülsz előre, ha az Ugytudjuk.hu észreveszi.
Szerencsére nem vagyunk már egyedül Győrben, október elején elindult a pozsonyi Új Szó győri kiadása, a Győri Új Szó, így több szem többet lát alapon lehet, hogy a győriek még több személyüket, és pénztárcájukat érintő döntésről időben értesülhetnek a közeljövőben.
Ismerős a szöveg? Ha igen, az azért lehet, mert eredetileg az Azonnali.hu reggeli hírlevelében jelent meg. Ha akarsz hasonló, átfogó elemzéseket olvasni a győri közélet dolgairól, akkor iratkozz fel már most hamarosan induló győri hírlevelünkre!
