A város működéséhez elengedhetetlen döntéseket hoznak meg azok a képviselők, akiket az adott város polgárai az önkormányzati választáson megválasztottak, vagyis mandátumot szavaztak nekik. Valahogy így lehetne egy mondatban megfogalmazni mi is az a közgyűlés, amit Szombathelyen minden hónap utolsó csütörtökére összehív a város polgármestere.
A közgyűlésre a napirendi pontokat a polgármester terjeszti be általában, de javaslattal bármelyik képviselő élhet. Napirend aztán akkor lesz belőle, ha a napirendipont javaslatot a közgyűlés többsége meg is szavazza napirendé. A polgármester esetében komoly előkészítő munka előzi meg a napirendi pont javaslatot. Egy egész hivatal dolgozik a város első emberének keze alá. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, hogy mindenki számára világos legyen, hogy a polgármester által előterjesztett napirendi javaslatok alaposak és részletesek.
Érdemes arra is kitérni, hogy a közgyűlés munkáját a bizottságok (többségben itt is a város irányító párt, vagy pártok delegáltjai ülnek) döntései előzik meg. A különböző szakterületeknek külön-külön bizottsága van. Ezek mind - elvileg - abban segítenek, hogy a közgyűlésnek már csak dönteni kelljen abban, mit fogadnak el, és mit nem. Gyorsan hozzáteszem, a legutóbbi Gazdasági és Jogi Bizottság, ami Szombathely a legnagyobb és legfontosabb bizottsága, legutóbb 29 napirendi pontot tárgyalt meg kevesebb, mint 3 óra alatt.
A közgyűlés - beszéljük bármelyik város testületéről is - valamilyen többséggel bír, az adott városvezetés így tudja érvényesíteni az akaratát.
Mindezt azért is írtam le, hogy világos legyen mennyi előkészítés zajlik a háttérben arra, amire a közgyűlés végre összeül.
A legutóbbi szombathelyi közgyűlésen 15 nyilvánosan tárgyalt napirendi pont volt. A képviselők reggel 9 órakor álltak neki a tanácskozásnak, egy szünet beiktatásával este 9-ig tartott a vita. A kezdéstől számítva 3 és fél óra ment el és még csak egyetlen napirendi pontot tárgyaltak meg a képviselők. Miért megy ilyen lassan a munka?
Fotó: Vágvölgyi Bálint
A szombathelyi közgyűlésben 20 képviselő és a polgármester ül. A politikusok pedig úgy érzik, hogy mivel a közgyűlést élőben adja a Szombathelyi Televízió, így nekik szerepelniük kell. Meg kell mutatni a választóknak, hogy dolgoznak. És nyilván: csütörtök reggel 9 órától tízezrek követik lélegzetvisszafojtva, hogy melyik képviselő mit oszt meg a testülettel. De lehet, hogy mégsem.
Felszólal, válaszol, viszont válaszol, személyes érintettség okán újra válaszol, összefoglalja, rálicitál, visszakéri a szót, összevonja, nem tartja be, ügyrendi, nem ügyrendi, személyes érintettség, újra elmondja, majd a másik megvédi, módosító, módosító módosítója, válaszol, újra elmagyarázza és így tovább. Így tűnik a korábban ismertetett előkészítés szinte felesleges, ám a sok szócséplés utáni szavazásnál maximum egy, vagy végletes esetben két módosítóval a városvezető többség megszavazza az előterjesztést. Mondjuk furcsa is lenne ha nem így lenne.
Erre persze mondhatják azt a képviselők, hogy dehát a közgyűlés a politika színtere, itt kell elmondani azt, amit akarnak, megpróbálni végigvinni azt, amit szeretnének és így tovább. Csakhogy, ha bármelyik képviselő napirendi pont javaslatot szeretne tenni, azt 72 órával a közgyűlés megkezdése előtt írásban kell benyújtania. Így a javaslat mindenképpen végigmegy a korábban már ismertetett előkészítő fázison.
Egyre inkább úgy néz ki, hogy Szombathelyen tényleg csak azért nő gigaméretűre a testület ülése, mert a képviselők szeretik hallani a saját hangjukat. Ha pedig az egyik oldal képviselője felszólal, akkor arra muszáj, hogy a másik oldal is szót kérjen, hiszen ha nem teszi meg akkor a választó még esetleg azt hiszi, hogy társa sokkal aktívabb, jobban végi a munkáját Szombathely egészéért.
De mi a helyzet Győrben? Bence!
Győr egészen más tészta, mint Szombathely. Ennek két oka van: az egyik az, hogy a Borkai-érában gyakorlatilag amit csak törvényileg lehetett, kiszerveztek a közgyűlés hatóköre alól a polgármesterhez, a bizottságokhoz, másrészt pedig kétharmados többsége van a Fidesznek, és egyik ellenzéki pártnak, illetve civil szervezetnek sincs frakciója.
Borkai alatt ennek megfelelően általában egy óra alatt lezavartak egy közgyűlést, ha pedig egy ellenzéki képviselő (akiknek akkor még frakciójuk is volt) felszólalt, Borkai agresszív hangnemben letorkolta, és mentek tovább. Élő közvetítés nem volt. Dézsi Csaba András megválasztásával változtak a szelek ezen a fronton is: az új polgármester egyrészt nyitottabb az ellenzéki hozzászóláskra, másrészt pedig itt is lett profi élő közvetítés, ami itt is meghozta a képviselők kedvét a hozzászóláshoz.
Az alapvető problémák azonban megmaradtak: a közgyűlés csak arról dönt, amiről törvényileg muszáj döntenie a közgyűlésnek, ráadásul az itteni javaslatok közül is minden alkalommal akad 2-3 olyan, ami előzetesen nem kerül fel a honlapra, és a képviselők is csak az ülés előtt kapják őket kézhez. Persze ezek átfuthattak valamelyik bizottságon is, de ezek jó részében nem ül ellenzéki képviselő. (És ellenzéki képviselő alatt itt most szűken az MSZP-s és DK-s, klasszikus értelemben vett ellenzéki képviselőket értjük.)
Ugyanígy probléma, hogy a közgyűlésen a szavazás előtt általában csak a javaslat címét olvassa fel apolgármester, annak tartalmáról sok esetben semmi nem derül ki, főleg, ha nem alakul ki valami kis vita róla. Magyarán szólva a közvetítést nézők az esetek jó részében azt sem tudják, hogy most éppen miről szavaztak a városatyák/városanyák. Ennek ellenére igaz az, hogy az élő közvetítés miatt már itt is elkezdett nyúlni az ülés, hiszen minden képviselő úgy érzi, hogy akkor is fel kell szólalnia, ha csak támogat valami javaslatot.
Szóval Dézsi polgármester vezetése alatt sem alakulnak ki valódi tartalommal bíró viták, és ha igen, ezek arra korlátozódnak, hogy Borsi Róbert fideszes képviselő burkoltan megfogalmazza, hogy az ellenzék képviselői szerinte hülyék; és a polgármester a maga egy fokkal finomabb modorában szintén jelzi, hogy nem tartja megfelelő vitapartnernek az ellenzéket.
Szóval hiába irigykednek a szombathelyi kollégák a mi kis rövid közgyűlésünkre: hiszen annak időtartama csak azt fedi el, hogy a győri közgyűlésnek a megválasztott fideszes többség, valamint a kiszervezett jogkörök miatt valójában nincs sok szerepe, nem itt dől el, hogy mi lesz a város egyes ügyeivel, a polgármesternek legfeljebb a saját frakciójával kell megegyeznie, ennek ellenállását azonban már idejekorán, februárban letörte azzal, hogy leváltotta Borsit az éléről.
Ennek ellenére az ellenzék és a civil képviselők még most is használhatnák az élőben közvetített közgyűlést arra, hogy a várost érintő aktuális ügyeket felhozzanak még akkor is, ha azok a témák nincsenek napirenden, erre azonban ritkán látunk példát. Így nem esett például még egy szó sem a győri közgyűléseken például a színház lebontásának kérdéséről, vagy bármilyen hasonló aktuális ügyről, ahol kifejezetten érdekesek lehetnének a polgármester reakciói.
