"Az Alkotmánybíróság elutasította a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat" - olvasható az Alkotmánybíróság honlapjára feltöltött dokumentumban.
Emlékeztetnek: a nagyszámú indítványozó által támadott rendelkezések a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára az azzal nem rendelkező személyekhez képest többletjogosítványokat adtak.
Mint ismert: az oltási program indulását követően védettségi igazolványt kaptak azok, akik a COVID-19 betegségből felgyógyultak vagy a COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltást megkapták.
A védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek a kormányrendelet alapján mentesültek egyes korlátozó intézkedések alól.
Van, aki elfogadja, és van, aki sárga csillagot emleget a védettségi igazolvány kapcsán
Ugyan amióta magunk mögött hagytuk szeretett (fizetett?) kormánypárti trolljainkat, sokszor egyre nehezebb kiválasztani a nap kedvenc kommentjét. Szerencsére a mai államfői bejelentés megtette hatását: elképesztő indulatokat generált a hír, miszerint 4 millió beoltott után megnyitják a szolgáltatásokat azok előtt, akiknek van védettségi igazolványa.
A mentesülésre vonatkozó rendelkezésekkel szemben közel ezer indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz. Tekintettel arra, hogy az indítványok szövege egymással megegyezett vagy lényegében azonos volt, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot egy eljárásban folytatta le, és erről tájékoztatást adott a honlapján is.
Az indítványozók álláspontja szerint a rendelet kifogásolt rendelkezései hátrányosan megkülönböztette azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal, és ezzel súlyos alapjogsérelmet okozott számukra.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható.
Mint írják:
"A testület ez alapján elfogadta a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdését, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentését, a károk enyhítését"
Az oltott és oltatlan, nem közös halmaz
Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert az oltást felvették vagy a fertőzésen átestek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.
Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján megvizsgálta továbbá a szabályozást abban a tekintetben is, hogy az önrendelkezési jogot (és annak az egészségüggyel kapcsolatos jogviszonyokra konkretizált formáját, az egészségügyi önrendelkezési jogot) sértik-e a támadott rendelkezések.
A határozat megállapította, hogy mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, és ilyet az indítványozók sem állítottak, nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, azon belül az önrendelkezési jog között sem.
Az Alkotmánybíróság tanácsa a fentiek alapján az indítványokat elutasította.
Mint írják: Az Alkotmánybíróság határozata az ügyben benyújtott valamennyi alkotmányjogi panaszra vonatkozik. Tekintettel azonban ezek az indítványok szövegazonosságára és nagy számára, az Alkotmánybíróság a döntésről nem tájékoztatja külön-külön postai levélben valamennyi indítványozót, és a határozatot sem küldi meg nekik.
