"Ha azt vesszük alapul, hogy az előválasztás nem egy közjogi relevanciájú szavazás, ráadásul hagyománya sincsen a magyar politikai rendszerben, úgy mindenképp jelentős körülmény, hogy a hazai választásra jogosult népesség közel 8 százaléka részt vett az első fordulón"
- mondta az Ugytudjuknak az elemző szemével Facebook-oldal és blog szerzője.
Kovács János emlékeztetett: maguk az ellenzéki politikusok és véleményformálók is – nagy óvatossággal – az 5 százalék körüli részvételi célt tűzték ki előzetesen, csak egyes intézetek fogalmaztak meg ennél ambiciózusabb számokat (7-8 százalék). 2019-ben a fővárosi főpolgármester-jelölti és a ferencvárosi előválasztások során is közel 5 százalékos részvételi arányt láttunk, ami relatíve alacsony, ám ha a későbbi választások kimenetelét nézzük, mégis jól vizsgázott az előválasztás.
"Az előválasztás sikeressége több körülményben is mérhető, ám az általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a részvétel, minél transzparensebb a folyamat, annál erősebb az eredmények legitimitása. Egy általános országgyűlési választás vagy bármely, közjogilag szabályozott, országos választás értelemszerűen jóval nagyobb tömegeket mozgat meg, mint egy olyan előválasztás, amely az előzetes pártalkuknak köszönhetően számos körzetben erősen korlátozott versenyhelyzetet teremtett, s ahol hiányzik a kormányoldallal szembeni szavazás választói élménye. Utóbbi szintén fontos mozgósítási tényező az ellenzéki oldalon."
- mondta a politológus.
Előválasztás: Dobrev, Karácsony, Márki-Zay, Jakab, Fekete-Győr a sorrend
Ez azt jelenti, hogy lesz második forduló, vagyis a kieső jelöltek miatt szorosabb eredmény várható az elsőnél. Információink szerint Dobrev Klára a várakozásoknak megfelelően vezet, egyes körzetekben pedig egyenesen tarol. Budapesti, Pest, Heves és Békés megyei forrásaink szerint számos olyan szavazókör van, ahol a DK miniszterelnök-jelöltje magasan 50 százalék fölött vezet, igaz, még nagyon alacsony feldolgozottság mellett.
Kérdésünkre, miszerint amennyiben lesz második forduló, akkor van-e annyi tartalék a Karácsony - vagy más - javára visszalépő ellenzéki szavazók körében, hogy ne Dobrev Klára győzzön, azt mondta:
"A DK listavezetőjének egy alacsonyabb részvételt hozó, rövidebb ideig tartó előválasztási forduló kedvezett volna, mert a legelkötelezettebb DK-szavazók döntően az első néhány napban leszavaztak – ekkor lőtt ki Dobrev támogatottsága. A többi ellenzéki párt ezt követően igyekezett újabb mozgósítással kompenzálni, némileg arányosítani a szavazatokat, csütörtöktől egészen a zárónapig dinamikusan nőtt az online szavazók aránya is, amelynek hatására valamelyest zárulhatott az olló"
Van, ahol már tudjuk, kik lesznek a Fidesz ellenfelei tavasszal
Tucatnyi olyan választókerület van az országban, ahol különböző okok miatt - nem teljesítették az ajánlási feltételeket, visszaléptek vagy éppen annyira egyértelmű volt egy-egy politikus fölénye és beágyazottsága - csupán egyetlen jelölt közül lehetett választani. Cikkünknen összeszedtük, hogy melyek ezek a körzetek: A Tiszaújváros központú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6.
Az elemző szerint a második fordulóban Dobrev Klárának „konszenzusosabb” ellenfele lesz majd, és a szavazás tétjének pusztán a vezérszerepre vonatkozó személyi döntésre való leegyszerűsítése is sokakat megmozgathat az ellenzéki táboron belül.
"Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a visszalépési stratégia hatásosságát nagyban befolyásolja az a körülmény, hogy az átszavazásra való felszólítás nem automatizmus, a választók jelentős része személyes szimpátiák és az általuk fontosnak vélt kvalitások alapján szavaz, nem pedig vezényszóra vagy adott esetben pártlogókra."
Kovács János szerint megmutatkozott az is, hogy a politikai teljesítményt kizárólag „lájkbajnokságban” mérő „médiapártok” is komoly hátrányban vannak, hiszen a jól működő pártinfrastruktúra nélkülözhetetlen a mozgósításhoz.
