Bár érdemi védelmi intézkedés még nincs, a veszélyhelyzetet jogilag mégis fenntartja a kormány. A Kormányzati Tájékoztatási Központ már múlt hét kedden bejelentette az erről szóló kormánydöntést, vagyis ismerve a kormánypártok működését csak az időpont volt a kérdéses a rendeleti kormányzás meghosszabbításáról szóló döntésnek.
Mivel formailag ezt az Országgyűléssel is el kell fogadtatni, ezért előbb vitázniuk kellett a képviselőknek a javaslatról.
Úgy tudjuk, hogy az Házbizottság csütörtöki ülésen dől el, hogy a jövő héten hétfőn vagy kedden fogadja el a kormánytöbbség az országgyűlés jogainak átmeneti - és ismételt - korlátozását.
Eldöntötték: karácsonykor is veszélyhelyzet lesz
A kormány kezdeményezi a járvány miatti veszélyhelyzet meghosszabbítását az Országgyűlésnél - tájékoztatta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) kedden az MTI-t. A járvány elleni további hatékony védekezés és gyors reagálóképesség érdekében a kormány a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának meghosszabbítását kezdeményezi az Országgyűlésnél 2022.
Kormány: csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint "elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni".
Az államtitkár ezt az új vírusvariánsok "korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel történő terjedésével" igyekezett magyarázni, szerinte ugyani a negyedik hullám küszöbén elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.
A kormány ezért azt javasolja, hogy a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát 2022. január 1-jéig hosszabbítsák meg, de ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.
MSZP: veszélyhelyzet = bunkósbot
Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka kijelentette: nemhogy a hosszabbítást nem támogatják, de "legyen végre vége ma a rendeleti kormányzásnak". Azt szerinte ugyanis "bunkósbotként" használta a kormány.
Kifogásolta, hogy a kormányzat már harmadszorra tolja ki a veszélyhelyzet határidejét. Mennyire határozott és előrelátó a kormány? - tette fel a kérdést ennek kapcsán.
Bírálta, hogy bár folyamatosan rendeleti kormányzás volt az elmúlt három járványhullám alatt, mégis több mint harmincezer ember vesztette életét a koronavírus miatt. Ez a hatékony rendeleti kormányzás? - firtatta.
Szerinte a hosszabbításra csupán azért van szükség, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem akarja átadni a teljhatalmat. A kabinet arra használta az eddigi felhatalmazást, hogy pénzt adjon olyan célokra, amelyeknek semmi köze nem volt a pandémiához - vélekedett, hozzátéve: eközben előírták, hogy a települések vezetése semmit se tehessen a kormányzati elvonások ellen, vagyis büntették azokat, akik nem a Fideszre szavaztak.
LMP: indokolatlan a hosszabbítás
Az LMP vezérszónoka, Schmuck Erzsébet szerint a kormányoldal a jövő januári végdátum után is hosszabbít majd a különleges jogrend határidején, hogy a választások előtt rendeletekkel nyúlhasson bele a folyamatokba.
A kormány szerinte egyedül fogja eldönteni, lehet-e majd választási gyűléseket tartani.
Kijelentette azt is: a felhatalmazás többszöri meghosszabbítása megalázó az Országgyűlésre nézve, a parlamentáris demokrácia alapjait kezdi ki.
Emlékeztetett: az Országgyűlés az eddigi három hullám alatt is végig ülésezett. A hosszabbítást járványvédelmi szempontból is indokolatlannak ítélte.
Jobbik: Orbán veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot
Lukács László szerint "Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe" kormányozza az országot, és megrészegedett a hatalomtól, amit a rendeleti kormányzás adott számára.
Azt firtatta: ha a kormány szerint az oltás működik és Magyarország is működik, akkor a normális jogrend miért nem működik. Ha a kormány szerint nyáron az élet visszatért rendes kerékvágásba, akkor a törvényhozás miért nem térhet vissza, miért kérnek most plusz felhatalmazás? - tette fel a kérdést.
Közölte: a Jobbik biztosan nem szavazza meg ezt a törvényjavaslatot.
DK: ha tömegrendezvényeket igen, időközit miért nem?
Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslattal a kormány további hónapokat kér arra, hogy minden érdemi kontroll nélkül hozhassa meg döntések sokaságát. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és úgy vélte: jelenleg semmilyen járványügyi indoka nincsen a veszélyhelyzet meghosszabbításának.
Azt kérdezte:
mi a logika abban, hogy egyes nagy rendezvényeket korlátozás nélkül lehet tartani, mások esetében fontos az oltási igazolvány, míg az időközi önkormányzati választásokat nem lehet megtartani, mert azok súlyos veszélyt jelentenek a közegészségügyre.
Szerinte valójában arról van szó, hogy a kormány "beleszeretett" abba a lehetőségbe, hogy a parlamenti kontroll sem kell a döntésekhez.
A kormányt azzal vádolta, hogy "össze-vissza kommunikál", egyszer azt mondja, hogy jön a negyedik hullám, majd közli, hogy az oltás működik és Magyarország működik. Azt kérte a kabinettől, hogy fejezze be a "jogi ámokfutást", és térjen vissza a normális parlamentáris működéshez, illetve kommunikáljon egyértelműen arról, hogy mire számítsanak az emberek a járvány negyedik hullámában.
Fidesz: életveszélyes az oltások elleni kampány
Bányai Gábor (Fidesz) - aki több hónapig maga is lélegeztetőgépen volt a koronavírus-fertőzés miatt és többször újra kellett éleszteni - életveszélyesnek nevezte az oltások elleni kampányolást. Szerinte nemzeti minimumra lenne szükség, hogy ne bizonytalanítsanak el senkit sem, aki fél bármelyik védőoltásról.
Kiemelte: a negyedik hullám nem lesz egyszerű, mert van még két-három millió felnőtt magyar, akik nem kaptak vakcinát, vagy csak egy oltást adtak be nekik. Bár az oltás nem véd meg a fertőzéstől, de a súlyos állapottól igen - hívta fel a figyelmet.
A ház működésére rálátó forrásunk szerint a Házbizottság csütörtöki ülésén dől el, hogy a kormánytöbbség jövő héten mikor szavazza meg a veszélyeshelyzet újbóli meghosszabbítását.