Érdekes kutatási végeredmények születtek a tévécsatorna felméréséből.
A NatGeo kutatásából az derül ki, hogy a magyarok elsősorban a belföldi utazást kedvelik, és nem gondolják, hogy az „igazi felfedezés” élményéhez külföldre kellene utazni. Az utazás elsődleges célja a természetben való kirándulás, pihenés; a vágyott úticélok között pedig elsősorban a természeti tájak szerepelnek
– szól az erről írt közlemény.
A közleményt szerkesztő újságíróban persze rögtön felmerül a kérdés: vajon miért van így? Tényleg nem akar a honfintársaink elsöprő többsége külföldre utazni? Vagy csak nincs pénze rá, de szégyelli bevallani?
Fotó: Pixabay
A National Geographic csatorna arról készített reprezentatív kutatást a 18-65 évesek körében, hogy mit jelent „felfedezni”, ugyanis a NatGeo nemrégiben elindította a „Felfedezőnek születtünk” kezdeményezését és egy interaktív térképet hozott létre, ahol mindenki megjelölheti a kedvenc helyét
– fogalmaz a csatorna.
A magyar lakosságnak a „felfedezés” elsősorban az utazást jelenti, de a megkérdezettek háromnegyede az interneten való tájékoztatódását is kielégítőnek érzi, ha „felfedezésről” van szó. Ezen kívül, főleg a 30-49 éves korcsoportba tartozó nők és a vidéki városokban élők szerint, egy-egy új étterem kipróbálása is a felfedezés kategóriájába tartozik.
– derül ki ugyanitt.
A kutatás eredményei alapján a magyar lakosság jelentős hányada szeret felfedezni; csupán 17% mondta azt, hogy nem szükséges számára ez a tevékenység. Elsősorban a 18-39 éves vidéki, alacsony iskolázottságú férfiak vélik úgy, hogy ők már minden fontosat láttak a világból, és egyáltalán nem céljuk az utazás
– szól a felmérés.
De tényleg nem akarnak utazni? Vagy csak nem tudnak, s ezt kompenzáladó, a szükségből erényt faragnak? Némiképp tamáskodva olvassuk hát a lentebbi sorokat:
a magyarok számára az utazás nem elsősorban külföldhöz kötődik. A magyar lakosság nem külföld fetisiszta: belföldön éppúgy megtalálja a felfedezés örömét, mint külföldön. A megkérdezettek csupán 34%-a gondolja azt, hogy más országba kell utazni az „igazi felfedezés” élményéhez. A megkérdezettek 86%-a szerint Magyarországon is bőven van mit felfedezni, nem szükséges elutazni máshová.
Nem azt vitatom: a válaszadók ezt felelték. Hanem azt kérdem: miért? Tényleg ennyire bezárkózóak, önmagunkba fordulóak lennénk, hogy nem motivál bennünket a más országokban, kultúrákban való személyes jelenlét, illetve tapasztalatszerzés? Vagy a pénzhiány miatti tanult tehetetlenségben, fatalista beletörődésben keresendő az ok?
Az utazás a magyar lakosságnak egyaránt jelenti a látókör tágítását, izgalmas élményt, tanulást, önismereti lehetőséget, továbbá olyan aktivitást, ami segít közelebb kerülni a családtagokhoz, barátokhoz. Mint kiderült, az utazásokban az új helyek felfedezésével járó belső izgatottságot szeretjük a leginkább, a motivációs rangsorban ez után következik a más kultúrákkal való találkozás és a világ mélyebb megismerése.
– jönnek a következtetések. Hát a motivációs hierarciában úgy tűnik, némiképp lemaradt más kultúrák felfedezésének, megismerésének vágya. Illetve nem az az elsődleges, a prioritás. Ugyanakkor az is kiderül, hogy - keresztény kurzus ide, NER-focimánia oda - se a vallás, se a sport nem motiválja a lakosság többségét arra, hogy kimozduljon.
Legyen szó akár belföldről vagy külföldről, mindkét esetben a legfontosabb programok között a természetben való kirándulás és a passzív pihenés szerepel, majd a helyi ételek-italok kipróbálása, valamint a városnézés.
– írják, hozzátéve:
A felmérésben résztvevők, az utazás alatt választott programok között az utolsó helyen a sportolást és a vallási célú zarándoklatot jelölték meg.
Spontán említések alapján, Magyarországon a Balaton a legnépszerűbb úti cél. Ezt követi Budapest, Aggtelek és az Őrség. A történelmi városok és szép tájak mellett sokan szeretnének eljutni élményparkba, állatkertbe, valamint fürdőkbe
– derül fény erre is a kutatásból. Mely szerint, ha a külföldi utak nem is népszerűek, de (jó hír!) az olvasás igen!
A megkérdezettek az új ismeretek megszerzésének legfontosabb eszközekének tekintik a belföldi utazást. A második helyen szerepelnek a könyvek, a harmadik helyet foglalják el a televíziós műsorok – mint látókör bővítési platform – az internetes videókkal holtversenyben, a külföldi utazás a negyedik helyen szerepel. A nyomtatott sajtótermékek kevésbé, a podcastok pedig még kevésbé jelentik az ismeretszerzés népszerű módjait.
– írja a kutatás, mely az újságíróból is kérdések sorát csalta elő.
