Ez itt egy véleménycikk. Vitáznál velünk? Küldd el az írásod nekünk!
"Sikerült bazári látványosságból (...) fölemelő, nemzeti büszkeségre okot adó, művészi előadást kanyarítani"
- mondta pár órával ezelőtt Orbán Viktor az elé odakészített élő mikrofonállványnak a Kossuth rádióban.
Azt persze nem tudjuk, hogy a miniszterelnök csak védeni szeretné a mundért, azt az olcsó vásári komédiát, a piros-fehér-zöld konfettivel és parodisztikus díszletekkel ízléstelen parádévá züllesztett, állítólag hagyományteremtő céllal megrendezett vonulást, vagy csak nem ugyanazt a meccset néztük tegnap.
A helyszínről jelentjük: Tömeg, giccsparádé, még több tömeg és igényes programok
Óriásit akar, akart dobbantani a kormány az ideig augusztus 20-ai ünnepségsorozattal. Minden korábbinál nagyobb szabású programsorozattal készültek, egy sajátos seregszemlével, amivel megmutathatjuk ország-világnak, hogy legyőztük a vírust, legyőztük a válságot és legyőztünk mindent is. Kár, hogy a jóízlést is sikerült legyűrni. Már a kora délelőtti légi parádénál látható volt: a díszszemle egyik legfontosabb kelléke, a tömeg nem marad otthon.
És bár a hosszú évek, évtizedek után valóban remek programot hozó és felvonuló Magyar Honvédség (és még több, valóban igényes kiállítás, koncert) mindent megtett, hogy emlékezetes maradjon 2021. augusztus 20-a, valójában az idei ünnepségről
egy diszkógömb és C-3PO perverz házasításával létrehozott Szent István, lila Turul, tekerőkarokkal mozgatható pléh csodaszarvas, félmeztelen kigyúrt férfiak és egy komplett évadnyi Szulejmán-díszlet jut majd eszünkbe.
Egy igénytelen, ócska, vásári vurstli. Pontosan az, amit a miniszterelnök olyannyira tagad, a kormányzati sajtó pedig szemérmesen elhallgat.
Nem véletlenül.
Ugyanis ez a felvonulás mutatta meg leginkább azt, hogy a kormányon lévő hatalmi centrumnak és gazdasági társaságnak nemcsak, hogy esze ágában sincs megvédeni azokat az értékeket, amelyeket oly nagy elánnal oltalmaz hol Brüsszeltől, hol Sorostól, hol Isten tudja kitől, de még ő maga fokozza le azokat, két szolgálati csík felszippantása között.
A kereszténységre, konzervativizmusra vagy éppen a magyar történelmi múltra ugyanis azok jelentik igazi veszélyt, akik olcsó poltikai haszonért, ezekre az értékekre hivatkozva válnak fogadatlan prókátorrá, valamint teszik nevetség és mémek tárgyává Szent Istvánt és az államalapítást.
7
Ez a felvonulás - amibe végtelen cinizmussal belekényszerítették a néptáncosokat és hagyományőrzőket is - a kivagyi, gőgös, önimádó rongyrázó elit díszszemléje volt, azoké a zsúrfiúké, akik egy másik széljárás esetén bármikor liberálissá, szociáldemokratává és zölddé válnának, pontosan azért, mert a világról alkotott képük - valódi értékek, mondanivaló, cél és vízió hiányában - nagyjából a hatalomra és pénzre korlátozódik.
Ebben a világban pedig az aranyozott diszkógömb Szent István, pléh Csodaszarvas és lila turul az etalon, egy nemzetiszín-pántlikás, diszkósított és fröccsöntött vonulás pedig a minőségi szórakozás.
Hogy is mondta a miniszterelnök?
Bazári látványosság.
Igaza volt.
