A 2010-es kormányváltás óta az országos népszavazás intézménye leginkább a kormányzati cselekvés legitimálását, tematizációs céljait szolgálja, ahogy azt a most bejelentett gyermekvédelmi népszavazás, vagy a 2016-os kvótareferendum példája is mutatja - mondta lapunk érdeklődésére Kovács János politológus.
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
Hozzátette: a kormány most népszavazással megerősítve igyekszik demonstrálni az EU felé, hogy az éles politikai viták ellenére is bírja a magyar választók támogatását.
Persze, ennek a lépésnek megvan a kockázata: a 2016-os népszavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett, még ha a résztvevők 98 százaléka egy irányban is szavazott.
Amíg a 2010 előtti időszakban az országos népszavazás, mint a közvetlen demokrácia eszköze hatékony fegyver lehetett a regnáló kormánykoalícióval szemben - emlékeztetett a 2008-as "szociális népszavazásra" - addig ma a kormányoldal számára a népakarat ilyen módon történő kinyilvánítása az európai politika plénumán jelent olyan politikai fegyvert, amivel mind a "szuverenitásharc", mind a "kulturális identitás megőrzése", mind pedig az ország - tehát nem csak a kormány - "büntetésének narratívája" megerősíthető.
Orbán Viktor: Brüsszel a nemváltó műtéteket akarja reklámozni a gyermekeinknek
Orbán Viktor szerdán délelőtt egy sejtető üzenetet posztolt ki a Facebook-oldalára. A maradék nem-kormányközeli szerkesztőségek meg is próbálták kitalálni, mivel kapcsolatban lesz a nagy bejelentés.
Az elemző szerint egy ervényes és eredményes népszavazás egyrészt komoly belpolitikai sikerként kommunikálható, így megerősítheti a kormánypártok szavazóit, bevonzhatja a bizonytalanok egy részét is, másrészt általa mutathatja azt a kormány, hogy az "Európai Unió növeli a demokratikus deficitet, amikor Magyarországra olyan szabályozást akar oktrojálni, amelyet a magyar választók nem fogadnak el".
Kiemelte: a legfőbb kockázat azonban nem a szavazattöbbség elnyerésében, hanem a mozgósítási képességben, tehát a részvételi hajlandóságban keresendő.
