Negyedik alkalommal készítette el Korrupciófigyelő jelentését a TASZ és a K-Monitor, az erről szóló dokumentumot pedig a 24.hu szemlézte. A csütörtökön közzétett jelentés megállapítja, hogy a kormánypárt informális személyes kapcsolatok hálózatán keresztül betonozza be hatalmát, egyre látványosabban építi ki saját háttérállamát, és közben hatásköröket vonnak el olyan választott vagy autonóm szervektől, mint az önkormányzatok és az egyetemek.
A TASZ erről szóló közleménye azt írja, a jövő évi választásoktól valószínűleg nem független, hogy központosítás helyett most épp az államháztartáson kívülre szerveznek ki hatásköröket, funkciókat és az ehhez társuló forrásokat.
Ez a kiszervezés azonban semmiképp sem jelent függetlenséget: épp ellenkezőleg, így biztosítja a hatalmát a Fidesz újabb és újabb területeken.
Júliustól alapítványi tulajdonba kerül a győri egyetem is
A kormány újabb hat egyetem, köztük a Széchenyi István Egyetem működési és finanszírozási modellváltásáról döntött. „Az intézkedés elsődleges célja a versenyképesség növelése, a jelenleginél rugalmasabb, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb működési környezet megteremtése, a felsőoktatás nemzetköziesítése és folyamatos fejlődése.
Mint írják,
ezek a viszonyok a jog szempontjából átláthatatlanok és ellenőrizhetetlenek.
Hozzáteszik, a koronavírus-járvány harmadik hullámának árnyékában is változatlan trendet láttak: miközben zajlott a közvagyon és közfeladatok kiszervezése vagyonkezelő alapítványokba, folytatódott a vagyonjuttatás a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló személyeknek és köröknek. A járványkezelést pedig szerintük átláthatatlanság és a kormányzati kommunikáció következetlensége jellemezte.
Már az idén odaadhatják a magyar utakat egy cégnek, rögtön 35 évre
A HVG azt írja, hogy Rogán Antal tájékoztatása szerint a teljes gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adását célzó kétfordulós közbeszerzést várhatóan még idén lezárják, sőt: Szerinte erre azért van szükség, mert a következő 10 év alatt jelentős fejlesztéseket kell majd végezni az utakon, egyebek mellett bővítéseket az M1-es, az M7-es és az M3-as autópályákon, az M3-as meghosszabbítását az országhatárig, illetve az M81-es hiányzó szakaszának megépítését, ennek lezongorázását pedig nem akarja az állam elvállalni.
A jelentés az alábbi főbb témákat vizsgálja:
- az átláthatóságot csökkentő és a korrupció elleni fellépést nehezítő intézkedéseket,
- a költségvetéssel kapcsolatos visszásságokat,
- a tőkekoncentrációt és a közvagyon kiszervezését
- és az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat aránytalanul érintő döntéseket.
A teljes, 26 oldalas dokumentum itt tekinthető meg.
