„Hiszem, hogy nincs haladás visszaesés nélkül, de ha erre az országra nézek, kételkedem a haladásban. Gyakorlatilag visszafelé tartunk"
– mondta a Politico című lapnak a nemrég elfogadott pedofiltörvényről Szetey Gábor egykori magyar politikus, üzletember, amit a 24.hu szemlézett.
Szetey 2006-2008 között a második Gyurcsány-kormány személyügyi államtitkáraként működött, és ő volt az első magyar politikus, aki 2007-ben nyíltan felvállalta homoszexualitását. Szetey ma már Svájcban él, a politikai pályáról is visszavonult.
Ahogy az várható volt: megszavazta a parlament a melegellenes törvényt
Az erről szóló jogszabályt kedden 157 igen szavazattal, 1 ellenvoks mellett fogadta el az Országgyűlés. A törvény pedofilokat érintő része szerint nyilvántartás épül ki a pedofilokról: az ügyfélkapura belépve lehet keresni egy konkrét névre, az adatok lekérdezésére a szülő vagy más hozzátartozó lesz jogosult, miután megjelölte az adatigénylés alapját.
A homofób pedofiltörvényként emlegetett jogszabályról úgy nyilatkozott:
„Ez egy politikai fegyver, és az a tény, hogy merik használni, azt mutatja, hogy az egyetlen, ami érdekli őket, az a hatalom megtartása – bármilyen eszközzel."
Láner László 1987-ben társalapítója volt az első magyar LMBTQ-szervezetnek, a Homérosz Egyesületnek, emellett pedig szerkesztője a Mások című havilapnak, amely Magyarországon a nyolcvanas években első ízben kínált tartalmakat meleg férfiaknak.
„Ezekkel a melegellenes intézkedésekkel, különösen a legújabb törvénnyel, megpróbálják visszaszorítani a melegeket a láthatatlanságba, és olyan légkört próbálnak teremteni, ahol az emberek félnek kiállni magukért”
– mondta Láner, aki szerint ez komoly visszalépést jelent.
Láner szerint a törvény szándékosan tesz kísérletet a homoszexuális közösségek további marginalizálására és megbélyegzésére a nyilvánosság előtt.
„Azt mondják, hogy meg kell védenünk a tizennyolc év alatti gyermekeket, de nem a homoszexuálisoktól, hanem attól a tudattól, hogy a homoszexualitás egyáltalán létezik"
– fogalmazott Láner László, aki szerint ez „nagyon világos üzenet”.
A cikk felidézi, hogy Magyarország az egykori keleti blokk országai közül nem is olyan régen még az egyik legelfogadóbb és legbarátságosabb hely volt a szexuális kisebbségek tagjainak számára. 2007-ben és 2008-ban azonban erőszak és bántalmazás érte a Budapest Pride felvonulóit, azóta pedig a rendőrség a menetet hosszú évekre kordonok közé kényszerítette.
Címlapfotó: MTI/Mónus Márton