„Mondd, te kit választanál?” – címmel rendezett közéleti vitát az Európai Értékek Magyar Hagyományok Egyesület Budapesten. Az eseményen a harmadik utasságról, előválasztásról, elszámoltatásról és a jobboldali ellenzék esélyeiről vitázott Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke, Bencsik János, a Polgári Válasz, valamint Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke.
„Úgy gondolom a harmadik út, a jobboldali és baloldali szekértábor között húzódik itt Magyarországon ezt elég könnyű kalibrálni, Gyurcsánytól és Orbántól is egyenlő távolságban kell lenni"
– adta meg a felütést Puzsér Róbert, az esemény moderátora, aki feltette a kérdést: létezik, létezhet-e harmadik út az alternatív politikai szereplők számára, illetve szükségszerű az, hogy be kell tagozódni valamely nagy politikai törzsbe, illetve elképzelhető-e az együttműködés a nagy tömbök valamelyikével?
„Magyarországon a jelenleginél egy sokkal differenciáltabb pártstruktúrára van szükség"
– mondta Pálinkás József, aki szerint a magát kereszténynek, nemzetinek, konzervatívnak tituláló Fidesz leváltásához elengedhetetlenül szükséges egy, a centrumhoz közel álló jobbközép alternatíva felépítése. Értékelése szerint viszont a jelenlegi helyzetben mindenkinek döntenie kell, hogy részt vesz-e a rendszer lebontásában, vagy nem.
Bencsik János, a Polgári Válasz alapítója szerint viszont épp a Republikon napokban megjelent kutatása hozta ki, hogy a magyarok 5-10 százaléka igenis el szeretne menni szavazni, de sem a Fideszre, sem az ellenzéki összefogásra nem szavazna. Szerinte nem is az a kérdés, hogy létezik-e harmadik oldal, hanem az, hogy mit tud kínálni ezeknek a szavazóknak. Azoknak, akik a szavai szerint többre vágynak annál, mint Orbán Viktor bukása, vagy az elszámoltatás ígérete. Bencsik szerint azoknak szól a harmadik út, akik nem kérnek a „múlt pártjaiból", akik nem kérnek például a többi ellenzéki párt rovására megkötött „elvtelen" Jobbik-DK paktumból.
Márki-Zay Péter szerint viszont nem harmadik útra van szükség. Szerinte Gyurcsány Ferencet a baloldalnak kell leváltania. Emlékeztetett: bár voltak korábban kisérletek a volt miniszterelnök „leváltására", ezek rendre elbuktak, sőt, korábban az MSZP, most pedig a Jobbik „mentette meg a DK-t".
„Ez nem mi dolgunk. Bennünket jobban érdekel Orbán Viktor leváltása"
– mondta a hódmezővásárhelyi polgármester, aki szerint - miközben a Fidesz elhagyta a jobboldali, konzervatív értékeket, aközben például az Európai Néppártban ezen értékek a mai napig megvannak a „zöldektől a liberálisokig".
„Mi egy hasonló irányban gondolkodunk, nincs szükség harmadik útra"
– tette hozzá.
Márki-Zay a „legfőbb ellenségnek" a korrupciót nevezte, akár az ellenzéki oldalon is.
„Az összefogást hirdetjük, de semmiképpen sem Tóth Csabával"
– mondta a zuglói MSZP és a DK, Jobbik, Párbeszéd által támogatott képviselőjelöltjéről a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke, aki hozzátette:
„Aki Tóth Csabát támogatja, az nem elszámoltatás párti."
Valóban megbukik-e a NER egy egyszerű kormányváltás esetén?
Puzsér Róbert szerint külön kell kezelni Orbán Viktor leváltását, illetve Orbán Viktor rendszerének leváltását.
Feltette a kérdést:
„Ellenzékváltás nélkül leváltható-e Orbán Viktor rendszere?"
Pálinkás József - kissé megkerülve a kérdést - azt mondta: kormányváltás nélkül nincs rendszerváltás. A kérdés inkább az, hogy a kormányváltásban milyen mértékben tudnak részt venni azok a politikusok, akik az elmúlt húsz évben nem „sározódtak össze". Morális és szakmai kormányzásra van szükség szerinte.
Bencsik János szerint viszont nem lehetséges a kormányváltás ellenzékváltás nélkül. A Polgári Válasz elnöke szerint ugyanis látni lehet: a felszín alatt igenis „összeérnek a szálak".
"Az a hatalmi struktúra, ami az elmúlt 30 évben felépült, annak Tóth Csaba ugyanúgy integráns része, mint Rogán Antal"
– mondta. A politikus szerint a nulladik lépés az lett volna, hogy 2018-ban az ellenzék elvégez egy öndiagnózist, levonja a vereségből a tanulságokat, de ez nem történt meg. Értékelése szerint az összefogással ezt munkát akarja megspórolni az ellenzék, sőt, továbbra sem szabadul meg azoktól az emberektől, akik gátjai az összefogásnak.
Értékelése szerint most ugyanazt az „egy a tábor, egy a zászló logikát halljuk most az ellenzéki oldalon, mint amit pár éve még a Fidesztől hallottunk, aki beáll az demokrata, aki meg nem, az nem demokrata"
„Nyert is a Fidesz 2010-ben"
– szúrt oda Pálinkás József, ugyanakkor Bencsik szerint ezzel az a gondolatiság is nyert, amely összemosta a nemzethez tartozást a párthűséggel.
Márki-Zay Péter szerint viszont az ellenzéki összefogás sikerét éppen Hódmezővásárhely mutatta meg. Annyiban viszont egyetértett Bencsikkel, hogy azok, akik az elmúlt három választáson nem tudták legyőzni a Fideszt, azok ezután sem fogják.
A polgármester úgy vélte: óriási szükség lenne a „negatív propagandára", amit épp az ő városában sikerrel is alkalmaztak.
Márki-Zay szerint viszont
„ha a Polgári Válasz elindul a választáson, azzal az ellenzéki szavazókat osztja meg és a Fidesz hatalomban maradását segíti."
Ezt Bencsik visszautasítva azt mondta: aki a Polgári Válaszra szavaz, az soha nem szavazna Gyurcsány Ferenc pártját is sorai között tudó ellenzékre, ahogyan a Fideszre sem.
Innováció-e az előválasztás?
Puzsér Róbert feltette a kérdést:
„A pártalkuk fényében mennyire vehető komolyan az előválasztás, valóban demokratikus innováció ez?"
Pálinkás József szerint bár nem nevezhető demokratikus innovációnak, mégis részt kell benne venniük, különben „még komolytalanabb lesz az egész".
A volt miniszter az előválasztás kényszerét egy vízilabda-hasonlattal érzékeltette: „a felszínen csak azt látjuk, hogy a játékosok lóbálják ezt a labdát, a víz alatt viszont kőkemény rugdosás zajlik".
„Tudod te milyen rugdosás megy itt a víz alatt?"
– tette fel a kérdést, amire Puzsér válaszolt:
„Itt a fő probléma az, hogy a víz alatti rugdosás lassan értelmetlenné teszi a meccset"
Bencsik szerint a helyzet még „ennél is rosszabb", egész egyszerűen azért, mert nem lesz kire szavazni. A politikus szerint is legfeljebb 20-25 olyan körzet lesz, ahol érdemes lehet megszervezni egyáltalán az előválasztást.
A politikus az „ősbűnt" már azzal elkövették az ellenzéki pártok, hogy kikötötték a civil jelölteknek, hogy valamelyik párt frakciójába be kell lépniük.
Márki-Zay Péter értékelése szerint igenis van értelme az előválasztásnak, még akkor is, ha tudjuk, hogy a jelenlegi szabályrendszert Orbán Viktor és a Fidesz határozta meg a választási törvénnyel, igaz, azt elismerte, hogy a DK ragaszkodott leginkább az egyfordulós rendszerhez.
Na de ki fog itt elszámoltatni?
Meglepő módon az elszámoltatás kérdése hozta felszínre a legkomolyabb vitát.
Márki-Zay Péter hozta el a vita legradikálisabb pillanatát, amikor azt mondta: egyszerű többséggel is meg kell változtatni azokat a kétharmados törvényeket, amelyek a „hatalomgyakorlásról szólnak".
Ezzel a vita másik két szereplője éles vitába szállt. Pálinkás József szerint minél nagyobb a többség, annál nagyobb a felhatalmazás.
Úgy vélte:
„A Fidesz az utcára fogja vinni az embereket, ha a választási eredménynél sokkal erősebb támadások indulnak meg ellenük. Ahhoz kell az ész, hogy meddig lehet elmenni, hogy ne jöjjön létre egy kaotikus helyzet."
Bencsik János szerint viszont, ha ez az „ellenzék 9/10-es többséget szerezne, akkor sem tudná elszámoltatni a Fideszt", mert kiépült egy mélyállam, nem marad mit elszámoltatni.
„Ezek már nem mutyik, okosba', stikába végrehajtott lopások, hanem törvényesített lopássorozat zajlik."
„Egy törvényesített lopást hogy lehet visszacsinálni? Forradalommal legfeljebb. De lehet-e törvénytelenségre törvénytelenség a válasz, lehet-e államcsínyre, államcsínnyel válaszolni" – tette fel a kérdést Bencsik, aki szerint a Márki-Zay Péter által felvetett gondolatok már polgárháborús helyzetet eredményezhetnek.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke viszont nem tart ettől:
„Attól nem lesz polgárháborús helyzet, ha a gazembereket a börtönbe zárjuk"
– mondta, aki szerint ezt épp Hódmezővásárhely példája mutatta meg.
Szerinte, aki azt gondolja, hogy a kétharmados törvényekhez nem lehet hozzányúlni, az téved.
Bencsik szerint viszont megfordítva a gondolatmenetet, feltette a kérdést:
„Ha Mészáros Lőrinc a kormányváltás után hat hónappal nem lesz börtönben, akkor ki fog majd bocsánatot kérni?"
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg.
