Szomorúan olvastam az Önök cikkét, amely az egykori szebb napokat látott gyermeküdülőről szól
- írta Kelemen Imréné a balatonberényi gyermeküdülő elkótyavetyélése miatt megjelent, nosztalgiázós cikkünk nyomán.
A „kisgömböc" elérte a volt vasi gyermeküdülőt is
A pavilon igen jó helyen épült fel, így nem csoda, hogy már a 2012-es nagy einstandolás után szemet vetettek rá. Ebben az évben államosította a megyei önkormányzatok vagyonát a fülkeforradalmas kormány, ily módon kiüresítve a vasi önkormányzatot is. Gyűltek tehát a felhők az addig zavartalanul működő üdülő felett.
Levélírónk szombathelyi fiatal házasként, férjével együtt pályázott a „Vas megye Tanácsa V. B. Úttörőbarátság Gyermeküdülő" vezetői állásaira, üdülővezetőnek és műszaki vezetőnek. Jelentkezésük sikerrel zárult, ugyanis az üdülőt az 1976-os indulásától vezető Kelemen Imréné 1983-ig dolgozott itt férjével, Kelemen Imrével, aki műszaki vezető és gondnok lett.
Vas megye dolgozóinak összefogásával és társadalmi munkájából épült a balatonberényi gyermeküdülő, melyet Heckenast János Ybl-díjas szombathelyi építész tervezett. Az üdülő építése idején az OTP Vas megyei Igazgatóságánál dolgoztam. A dolgozók (köztük én is) pénzadománnyal támogattuk a kezdeményezést, hogy felépüljön a berényi gyermeküdülő.
11 1978 tele, Kelemen Imre és neje.
A fiatal, két gyermekes házaspár örömmel, lelkesedéssel és bizakodva vágott bele az új feladatok megvalósításába.
Az épület alapozásától a felépültéig évente többször jártunk Berényben, 1976 tavaszán pedig leköltöztünk az üdülő szolgálati lakásába. Az épület és környezete még építési terület volt, állványokkal és felvonulási épülettel. Kerítés nem volt, az alakulótér nem volt készen, a sportpályák is csak félig-meddig. Szivattyúk dolgoztak még, mivel mocsaras területre épült az üdülő.
Az egykori üdülővezető visszaemlékezése szerint a munka rohamtempóban folyt, hiszen csak két és fél hónapuk volt a tábor megnyitásáig, és az első lakók fogadásáig.
Kertészek vették birtokukba a területet, fákat ültettek, füvesítettek, a kővázákba virágokat ültettek, és mellette villanyoszlopokat állítva elkészült a közvilágítás is. A kerítés felállításánál még 8-10 éves gyermekeim is segédkeztek. Kurblis telefont kaptunk, melynek hívószáma 19 volt!
A tábor vezetői egyébként csak úgy tudtak anno telefonálni, hogy a falu postájának telefonközpontját "felkurblizva" az kapcsolta a hívott számot. Csakhamar megkapták az üdülő berendezési tárgyait is, az emeleteságyakat, székeket, asztalokat, és függönyöket. A szállítók meghozták a konyhai eszközöket, edényeket, evőeszközöket, tányérokat, kancsókat, poharakat, amikkel szintén párhuzamosan érkeztek az ágyneműk, paplanok, párnák és huzatok is, mindezt 360 főre.
Ivóvizet az első hónapban a szabadstrand és a Határcsárda melletti közkútról hordtunk. A nehézségek ellenére 1976. július 19-ére úgy-ahogy elkészültünk, de ekkor az alakuló teret kavics borította, a betonburkolat még nem készült el, és a zászlórudak sem voltak meg. Férjem hegesztette az első zászlórudat, mert akkoriban a tábor élményéhez a zászlófelvonás még hozzátartozott!
Visszaemlékezése szerint a gyermeküdülő 3 kataszteri holdon Vas megye dolgozóinak társadalmi munkájából épült fel, a foci- és kosárlabdapálya mellett futópályával is rendelkezett. A építkezéskor kiemelt szempont volt, hogy a gyermekek parkosított környezetbe érkezhessenek, a nádassal borított vízpart mellé.
11 Kelemen Imre műszaki vezető és gondnok, a csónakkikötő elkészülte után.
Az általa vezetett időszakban készült el a tábor saját strandja - csónakkikötővel, vízicsúzdákkal, stéggel és napozó térséggel, a hozzá vezető út feltöltésével a part menti nádason keresztül -, mert az első két évben a gyerekek csak a tábor nyugati oldalán az egykori szolgalmi úton érték el a Balaton vizét. Ekkor kezdődött meg a nemzetközi táboroztatások sorozata: Szombathely és Vas megye más településeinek testvérvárosaiból érkeztek diákok, így kerültek szlovén, bolgár, osztrák, és szovjet, azaz mari gyermekek a táborba.
11 Az 1978-as nemzeti tábor ünnepélyes megnyitója után az ebédlő előtti alakuló téren nézik a dolgozók a vonuló szovjet csoportot.
A gyerektáborokon kívül azonban itt tartották meg a Szombathelyi tanárképző Főiskola, a Haladás SE, de az almaszedő építőtáborokat is.
A mi időszakunkban szereztük be a csónakokat, kajakokat, szörföket, kerékpárokat, büfét létesítettünk a gyerekeknek, hajókirándulásokat szerveztünk minden turnusnak. Az ebédlőben rendszeresek voltak a mozi vetítések, de más kulturális események is zajlottak
- emlékezett vissza Kelemen Imréné. Egy ekkora létesítményhez viszont komoly és elhivatott munkaerőre volt szükség, így állandó alkalmazottakat vettek fel: a takarítónők, a gépjárművezetők, a karbantartók, az "udvarosok" főként helyiek voltak.
Az idénydolgozók közül az élelmezésvezető, az adminisztrátor, a mesterszakácsok a szezon idejére a megyei művelődési osztály szervezésével jöttek, 3 hónap bentlakással. Ugyancsak ők szervezték a szakács-pincér-cukrász szakmunkástanulókat is, akik a szombathelyi ipari szakmunkásképző tanulói voltak, és nyári gyakorlatra 1-1 hónapot dolgoztak itt bentlakással. Sőt, az üdülővezető emlékei szerint a honvédségtől is kaptak kisegítőként 2 fő katona szakácsot a sorkatonák közül.
11 Az óriás sakkjátékon a konyhai személyzet látható, akik a szombathelyi szakmunkásképző szakács tanulói, valamint az őket irányító szakácsnők.
A megnyitás idején még kuriózumnak számított a színes televízió, a tábor mégis kapott egyet, amelyet a legnagyobb közösségi helyiségben, az ebédlőben helyeztek el. De az épület mindhárom szintjén lévő közös társalgók, és a személyzeti szárny közös helyisége is kapott TV-t, igaz, ezek még fekete-fehér képet adtak. Az üdülő nagyon jól felszerelt orvosi szobával is rendelkezett, itt minden turnushoz 1 fő gyermekorvost biztosított a megyei művelődési osztály.
Az üdülő két lakószárnya alatti alagsorban ping-pong asztalokat állítottak fel, versenyekre és az esős időszak hasznos kihasználására. Ugyancsak itt, az alagsor közepén létesítettek egy büfét, ahol a gyerekek édességet, üdítőt, jégkrémet vásárolhattak.
Kitűnő konyha üzemelt az épületben, napi négyszeri étkezést biztosítva önkiszolgáló jelleggel. Kivételezés nem fordult elő, pártfunkcionáriusok gyerekei nem részesültek előnyökben. Megemlítem például, hogy dr. Bors Zoltán megyei tanácselnök is ugyanazt a tökfőzeléket kapta ebédre, mint az összes táborlakó gyerek.
11 Dr. Bors Zoltán a megyei tanács elnökének látogatása. Középen a megyei tanács elnöke, háttal Kovács Margit megyei úttörőelnök, jobb oldalon (fehér ruhában) Kelemen Imréné üdülővezető.
Kelemen Imréné később külföldön is megnézhette, mások hogyan üzemeltetnek egy gyerektábort, férjével ugyanis a megyei úttörőszövetségtől jutalomként 1980 szeptemberében egy delegáció tagjaiként részt vehettek egy egy hetes látogatáson, a Szovjetunióban.
1976 júniusában szerződést kötöttem a Somogy-Zala megyei Fűszérttel, a keszthelyi tejiparral, a keszthelyi húsüzemmel, a fonyódi Zöldérttel, a balatonberényi pékséggel, a balatonmáriafürdői cukrászdával és a szombathelyi Patyolattal is, ezekkel a vállalatokkal és szállítókkal pedig nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani. Úszást, csónak evezést a Tanárképző Főiskola testnevelés szakos hallgatói oktatták.
11 A zalai táborral vívott hagyományos labdarúgó mérkőzés egy pillanata. A meccseket minden évben megtartotta a két szomszéd megye, Vas és Zala.
1976-ban még egy hetes turnusok voltak, a megye egy-egy járásából és a városokból érkeztek gyerekek, vonattal. 1978-tól aztán minden évben nemzetközi táborként is működött az intézmény, a külföldiek viszont külön autóbuszokkal érkeztek. A szezon végén a Haladás Sportiskola híres sportolói, súlyemelők, dobóatléták, focisták vették birtokba a tábort, ősz elején pedig a szombathelyi Tanárképző Főiskola gólyatábora és az almaszedő táborok zárták az idényt.
Szívesen emlékezem az üdülő szabadtéri színpadán fellépő művészek műsoraira, amelyeket közösen rendeztünk a zalaiakkal, ők adták a helyszínt. Járt nálunk a Bojtorján együttes, Pataki fejszámoló művész, a szovjet Déli Hadsereg táncegyüttese (akik a közeli Sármelléki Repülőtér és laktanya területéről jöttek), de a keszthelyi zeneiskola diákjai is adtak műsort. A berényi élményeim közül felejthetetlen a befagyott téli Balaton látványa a zúzmarás nádassal és a csenddel, a róka és a kutyánk harca - szerencsére a róka elmenekült és a kutyának sem lett baja. Sok-sok felejthetetlen élmény emlékét őrzőm Berényről!
Boldogsággal töltött el az a tudat, amikor egy-egy turnus élményekkel gazdagon távozott, új barátságok, ismeretségek szövődtek. Jó érzés volt csillogó szemeket látni, és voltak olyanok is, akik először látták a Balatont, esetleg megtanultak úszni is, ez pedig egy életre szóló élményt is jelentett nekik
- írta Kelemen Imréné, aki 1983-ban Budapestre költözött a gyermekei számára szánt jobb jövő reményében. Az egykori üdülővezető azonban a berényi tábort az évek alatt többször is meglátogatta, és szomorúan vette tudomásul a változásokat, amelyek szerinte ugyan szükségesek voltak, de nem törvényszerűek.
11 Kelemen Imréné az üdülő ebédlőjében néhány évvel ezelőtt, amikor visszalátogatott Balatonberénybe.
Sajnálom, hogy elvesztette az arculatát meghatározó kék-sárga színt, mellyel a tervezője megálmodta, nem is beszélve az ebédlő előtti leárnyékolásról. Az üdülőt nyári hónapokban használták, mert nem volt téliesítve, így például érthetetlen számomra, hogy télen zsemlemorzsa üzem,és konyakmeggy csomagolóként működött a konyha. Azt sem teljesen értem, hogy az üdülő területén hogyan létesülhetett olyan teniszpálya, amit pénzért idegenek vehettek igénybe, és nem ingyen az ott nyaraló gyerekek!
Büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy elsőként, mindenféle tapasztalat nélkül belevágtunk és vállaltuk ezt a feladatot! Nagyon sok munkával a tábort elindítottuk, a folyamatos, gördülékeny és zavartalan működés eléréséig. Úgy érzem, a mi munkánk által is legendás lett ez a gyermeküdülő!
Az a nemes cél, amiért ez az üdülő felépült - a megye gyermekeiért - továbbra is ezt a célt kell, hogy szolgálja! Nem kerülhet érdemtelenül idegen kezekbe, ez maradjon a Vas megyei gyermekeké!
Az üdülővezető és a dolgozók 20 ezer gyermeket üdültettek a kezdeti 8 év alatt, szerencsére tragédia nélkül - néhány kisebb baleset persze előfordult. Kelemen Imréné elmondása szerint nagyon jó volt a kapcsolat úgy az évek alatt összeszokott állandó személyzet, mint a táborvezetés között. Konfliktus nem volt, távozásukat pedig nehezen vette tudomásul a Megye Tanács Művelődési Osztály Gazdasági Csoportja, mint munkaadó, akitől egyébként minden évben, a turnusok lezárása után jutalomban részesültek.
Alig félmilliárd forintért készül elkótyavetyélni az állam a Szombathelytől és Vas megyétől elvett üdülőt
Hétfőn került fel az Elektronikus Aukciós Rendszerbe a balatonberényi gyermeküdülőről szóló licitálás: Az adatok szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mindössze 527 millió forintért hirdette meg az egykor a szombathelyi és Vas megyei gyerekek üdültetését szolgáló ingatlanegyüttest. Az ingatlan eladásáról már jó ideje hallani lehetett, ahogyan arról is, hogy kormányközeli vállalkozók nézték ki maguknak az ingatlant, hasonlóan a Balaton többi pontjához.
Ahogy korábban megírtuk, májusban kiderült, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mindössze 527 millió forintért meghirdette az egykor a szombathelyi és Vas megyei gyerekek üdültetését szolgáló ingatlanegyüttest. Az ingatlan eladásáról már jó ideje hallani lehetett, ahogyan arról is, hogy kormányközeli vállalkozók nézték ki maguknak az ingatlant, hasonlóan a Balaton és a Fertő-tó többi pontjához.
Nemény levélben kéri a Vagyonkezelőt, hogy ismét a szombathelyi gyerekek használhassák a balatonberényi gyermeküdülőt
A balatonberényi gyermeküdülő a Vas megyei önkormányzaté volt, egészen annak államosításáig, vagyis 2012-ig. Egy 2017-es cikkében a Népszava írt arról, hogy eladnák, de nem hirdetik a berényi üdülőt. A tavaly decemberi közgyűlésen Czeglédy Csaba (Független) önkormányzati képviselő vetette fel, hogy a városvezetés tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az üdülő visszakerülhessen a vasi, a szombathelyi gyerekekhez.
Úgy tűnik, a "bomba üzlet" már jó előre le lett zsírozva, hiszen a hétfőn megjelent árverési felhívás szerint az árverési biztosítékot - mintegy 194 millió forintot - már szerda délutánig át kellett utalni MNV Zrt. számlájára. Így lényegében egy előre informált, szűk kör számára hirdették csak meg a licitálást, hiszen nem mindenki tud hirtelen leakasztani, vagy épp megmozdítani egy ekkora összeget. A Vas megyei önkormányzattól egyébként 2012-ben vette el a gyermeküdülőt az állam, hogy most privatizálhassa.
