Ma kezdte meg a parlament a jövő évi adócsomagokról szóló tervezet tárgyalását, ám a magánszemélyek helyett inkább a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat célozták meg. Így próbálja támogatni a Pénzügyminisztérium az elmúlt hetekben a Fidesz által létrehozott és azok kuratóriumait pártmunkásokkal feltöltött vagyonkezelő közalapítványok működését – számolt be róla a Népszava.
A cél az, hogy ezen alapítványok a lehető legkevesebb adót fizessék, ennek érdekében módosul az illetéktörvény, a társasági adótörvény, és még az energiaellátók különadója is.
E két utóbbira például azért van szükség, mert a kormány egyszerűbbé szeretné tenni, hogy cégek támogassanak ilyen alapítványokat. Az adakozó cégek az átadott eszközök (például részvények) értékének 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat, ha pedig nem támogatást adnak, hanem alapítóként csatlakoznak az alapítványhoz, akkor a támogatásra szánt összeg 40 százalékával lehet kevesebb az adószámítás alapja.
ORF: Választási vereségre készülve szervezi ki a közvagyont a kormánytöbbség?
„Egyetemek, cégrészvények, múzeumok, kastélyok: Magyarország jobboldali konzervatív kormánya milliárdos állami vagyont ad át alapítványokba, a kormány által kinevezett kurátorok vezetésével. Az ellenzék „szervezett lopásról" beszél, a kormány gazdasági okokat hoz fel" - írja az ORF.at Magyarok az erről szóló összeállításában. „ Kedden a FIDESZ jobboldali konzervatív kormánypárt szavazataival a parlament megalapozta a jogalapot összesen 16 alapítvány létrehozásának.
A társasági adó parlament előtt fekvő módosítása „természetesen” magát a közalapítványokat mentesítené a társasági nyereségadó megfizetése alól a bevétel azon része után, amit „céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett”.
A kormány illetékmenetessé tenné a közalapítványok működését, amit a kormány ezen alapítványok „társadalmi hasznosságával” indokolt.
Azonban kevesebb mint egy évvel a választások előtt a magánszemélyek nem kapnak adócsökkentést a kormánytól, ugyanis
sem az áfatörvényben, sem az illetéktörvényben nem lesznek olyan könnyítések, amelyek közvetlenül érintenék őket.
Ez alól kivételt jelentenek például
- a kriptovalutákkal üzletelő magánszemélyek, akiknek az árfolyamnyereség után elég lesz a jövőben 15 százalékos jövedelemadót fizetniük,
- a négygyermekes nőknek sem kell minden évben nyilatkozni az szja-mentességről,
- az átalányadózó egyéni vállalkozók nagyobb költséghányadot számolhatnak el,
- illetve az örökösök egyszerűbben juthatnak a hagyaték részét képező nyugdíjpénztári megtakarításokhoz.
Címlapfotó: Varga Judit Facebook