A közúti közlekedés, az óceánok és a mezőgazdaság által kerül a legtöbb mikroműanyag a légkörbe

Bazsó Bálint 2021-04-16 19:21:00
A közúti közlekedés, az óceánok és a mezőgazdaság által kerül a legtöbb műanyag a légkörbe - tárták fel egy új modellezéssel a Utahi Állami Egyetem kutatói.

 

Janice Brahney adjunktus kutatócsoportja, amely egy tavalyi tanulmányában kimutatta, hogy 1100 tonna mikroműanyag lebeg a levegőben az Egyesült Államok nyugati térségében, arra összpontosított az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) a héten bemutatott új kutatásában, hogy miként kerültek ezek a láthatatlan műanyagdarabkák a légkörbe, mennyi ideig maradnak ott, hol összpontosulnak a mikroműanyag-lerakódások világszerte a légkörben.

Modellezésük szerint a légköri mikroműanyag az Egyesült Államok nyugati részén elsősorban az országutakról (84 százalék) származik, ahol a gépkocsik súrlódó kerekeiből kerülnek a levegőbe az apró műanyagdarabok. Tizenegy százalékuk az óceánokból kerül a levegőbe: a fel nem oldott műanyagrészecskékkel szennyezett óceánhullámokból a szél kapja fel és repíti őket. A mezőgazdasági talaj pora a levegőben lévő mikroműanyag öt százalékáért felelős.

A légkörben lévő mikroműanyag képes mintegy 6,5 napig ott maradni, ez elegendő ahhoz, hogy áthaladjon egy kontinens fölött - idézte Natalie Mahowaldot, a tanulmány társszerzőjét az egyetem közleménye.

A legvalószínűbb műanyaglerakódások a légkörben a Csendes-óceán és a Földközi-tenger térsége, a kontinensekre is több mikroműanyag jut a szennyezett óceáni forrásokból, mint amennyi onnan jut el az óceánokba - mutatták ki a kutatók.

Az Egyesült Államokból, Európából, a Közel-Keletről, Indiából és Kelet-Ázsiából jut a legtöbb szárazföldi eredetű mikroműanyag-lerakódás a légkörbe.

Az Egyesült Államok nyugati partvidékét, a Földközi-tenger partjait és Ausztrália déli tengerpartjait szennyezik leginkább az óceáni eredetű, levegőbe kerülő mikroműanyagok.

A mezőgazdasági eredetű légköri mikroműanyagok leginkább Észak-Afrikában és Eurázsiában jelentősek, míg a közúti közlekedés okozta légköri mikroműanyagok világszerte jelentősen szennyeznek.

Janice Brahney szerint ez a tanulmányuk csak a kezdet. További kutatások szükségesek annak megértésére, hogy a különféle környezet - a nedves, vagy a száraz klíma, a hegyvidéki térségek, síkságok - milyen hatással vannak erre a folyamatra.

A cikk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával készült.

Szólj hozzá!

A 21. század leghűvösebb áprilisa volt az idei

2,9 fokkal volt hűvösebb az átlagnál.

Száz alá csökkent a koronavírus áldozatainak a száma

1145 új fertőzöttet találtak az országban.

Ahogy egy régi magyar mondás tartja: evezd le keresztbe!

Már lehet nevezni a Balaton-átevezésre.

Napsütéses idővel búcsúzik a hétvége

A szél viszont több helyen megélénkülhet.

Hadházy Ákos: a győri Audi dolgozói miért kaptak Pfizer-vakcinát a kormánytól?

A független országgyűlési képviselő arra is kíváncsi, ki és miért döntötte el, hogy az Audinak ez jár.

Itt a válasz, hogyan élhetünk akár 105 évig is

Nagy titkot fejthettek meg a tudósok.

A NASA közzétette marsi helikopterének zümmögő hangját

Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját.

Börtönbe is kerülhet egy új-zélandi férfi, aki péniszekkel rajzolta körbe a kátyúkat a városában

Így akarta felhívni a városvezetés figyelmét az utak állapotára, sikerült.

Várhatóan vasárnap zuhan majd vissza a Földre az elszabadult kínai rakéta

Nagyon úgy tűnik, Magyarországot elkerüli az égi áldás.

van még itt cikk a témában: