A kormány pár hete elkezdett védettségi igazolásokat postázni azoknak, akik túlestek a betegségen, illetve azoknak, akik felvették már az első oltást. Az első oltás dátumától használható plasztikkártyák egyelőre nem használhatóak sok mindenre, két dolog azonban rámutat arra, hogy
az igazolások jelenlegi formájukban legfeljebb a hamis biztonságérzet keltésére lehetnek alkalmasak.
Erre a legkézenfekvőbb példa a sajátom: novemberben végén estem át a betegségen, nemrég meg is kaptam a védettségi igazolásomat, ami elvileg nyár elejéig jó, tehát amennyiben addig lesznek olyan előnyök, amiket a kártyával ki tudok használni, megtehetném. Ehhez képest nemrég elvégeztem egy antitest-tesztet, ami alapján egy darab antitestem sincs, magyarán szólva hiába estem át a betegségen, védettségem már nincs – a védettségi igazolványom tehát egy nem létező állapotot tükröz.
Még abszurdabb – és tragikusabb – képet fest a védettségi igazolásról egy győri férfi esete. Lapunkat megkereste egy olvasónk, László, akinek idős édesapja február végén vette fel az első oltást, és ennek megfelelően pár héttel később meg is küldték neki a védettséget igazoló platszikkártyát.
Ezt azonban ő már nem tudta átvenni, mivel időközben elkapta a koronavírust, és a kórházban sajnos el is hunyt,
amiből világos, hogy nem volt elegendő védettsége az első vakcina után. A helyzet ugyanis az – és ezt talán nem lehet elégszer hangsúlyozni –, hogy az első vakcina után nem alakul ki teljes védettség, és a második oltás után is – ami már éppen időszerű lett volna az idős férfinak – még heteket kell várni, amíg ez kialakul a szervezetben. Ezt tekintve a védőoltást gyártó cégek és a szakemberek ajánlásának teljesen ellentmondó döntés az, hogy a védettségi igazoláson az első oltás időpontja szerepel referenciaként, és egy oltással már lehetne is ezt használni.
A kilencvenedik életéve felé közelítő idős győri férfit egyébként kínai vakcinával oltották, és az első oltás után fia elmondása szerint továbbra is legfeljebb csak boltba ment néhányszor. Ez önmagában nem jelent semmit, hiszen az összes többi elérhető vakcina esetében is szükség van második oltásra a teljes védettség kialakulásához. Ugyanakkor a Sinopharm vakcinával kapcsolatos szerbiai tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak, akiknél két adag sem elegendő a védettség kialakulásához, három oltásra van ehhez szükség.
A kérdés tehát a következő: van-e gyakorlati értelme a védettséget jelentő igazolásnak, ha két, egymástól független példa is bizonyítja, hogy hamis védettséget igazolhat?