Megjelent a Föld éghajlati állapotát összegző legfrissebb nemzetközi jelentés, amely az ENSZ égisze alatt működő IPCC 2021-es értékelése óta eltelt időszak adatait elemzi. A kutatók szerint az elmúlt öt év nem változtatta meg a klímaváltozásról alkotott tudományos képet, inkább megerősítette azt – méghozzá kedvezőtlenebb számokkal. Az új megfigyelések alapján a globális felmelegedés üteme tovább gyorsult, miközben az éghajlati rendszerben felhalmozódó többletenergia is rekordközeli szintre emelkedett – erről írt legutóbbi cikkében a Másfélfok.

A jelentés szerint a globális átlaghőmérséklet már 1,26 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, szemben a legutóbbi IPCC-jelentésben szereplő 1,09 fokkal. A kutatók hangsúlyozzák: a melegedés szinte teljes egészében emberi eredetű, a természetes tényezők – például a naptevékenység vagy a vulkáni működés – csak minimális szerepet játszanak benne. A háttérben továbbra is az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációja áll.
A tanulmány külön kiemeli, hogy a Föld ma jóval több energiát nyel el a Nap sugárzásából, mint amennyit visszasugároz az űrbe. A bolygó energiatöbblete az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, a 2023–2024-es időszakban pedig a műholdas mérések példátlan ugrást mutattak. A kutatók szerint a többletenergia legnagyobb részét az óceánok nyelik el, ami azért jelent komoly problémát, mert az ott eltárolt hő évtizedeken keresztül hatással marad a klímára.
A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a másfél fokos felmelegedési küszöb elkerülésére gyakorlatilag alig maradt mozgástér. Az új adatok alapján a jelenlegi folyamatok már inkább az IPCC korábbi pesszimistább forgatókönyveinek felső tartományához állnak közel. Közben a szélsőséges időjárási jelenségek is gyorsabban erősödnek, az éves maximumhőmérsékletek növekedése például jóval meghaladja a globális átlagmelegedés ütemét, ami egyre gyakoribb hőhullámokat, aszályokat és mezőgazdasági károkat vetít előre.

A kutatók szerint ugyanakkor a csapadék alakulása bonyolultabb képet mutat, mint azt korábban feltételezték. Bár a melegebb légkör több vízgőzt képes tárolni, az új elemzések alapján globális szinten már nem látható egyértelmű növekvő trend a csapadék mennyiségében. Ehelyett egyre inkább az látszik, hogy regionálisan szélsőségesen eltérő folyamatok zajlanak majd, tehát egyes térségek csapadékosabbá válhatnak, míg máshol súlyosbodó szárazság és vízhiány jelentkezhet.
A jelentés összegzése szerint az elmúlt öt év legfontosabb tanulsága az, hogy a korábbi klímamodellek alapvetően pontosnak bizonyultak, a valóság azonban több ponton már a kedvezőtlenebb forgatókönyvek felé közelít. A kutatók úgy fogalmaznak, ma már nemcsak arról van szó, hogy a bolygó melegszik, hanem arról is, hogy az éghajlati rendszer egyre több energiát halmoz fel, amelynek következményei hosszú időre beépülnek a Föld működésébe.
|
Neked 1%, nekünk nagy segítség! Támogasd adód 1%-val a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Most a legkisebb is számít. Adószám: 19294571-1-18 |
