Tavaly májusban írtunk róla, hogy Dézsi Csaba András győri polgármester (Fidesz) a város négy területén változtatási tilalmat rendelt el. A legnagyobb terület ezek között az Árkádtól egészen az Ipar-csatornáig húzódó szakasz volt, amely magába foglalja a Rába-gyár egykori telephelyét is – azt a részt, ahová a polgármester az új kulturális negyedet is megálmodta.
Nemrég beszámoltunk róla, hogy a változtatási tilalom alól kivételt kapott egy telek a terület déli részén, ahol egy barkácsáruházat építhetnek majd fel,
nemrég pedig kivételt kapott a változtatási tilalom alól a Bolla Péter cége, az Olla Group által épített társasház a Széchenyi híd vízivárosi oldalán. Az ábrán kékkel jelöltük:
Bolla Péter győri vállalkozó neve a Borkai-botrány idején lett országosan ismert, mikor a botrányt kirobbantó névtelen blogger őt is mint a Borkai körül kialakult „győri polip” tagját nevezte meg, sőt mi több, egyenesen őt nevezte meg Borkai mestereként, akitől „elsajátította azokat a módszereket, hogyan kell polgármesterként adott helyzetben úgy eljárnia, vagy döntenie, hogy a szűk környezetében lévők hozzáférjenek a közpénzhez”.
„Nem várható építési tevékenység”
A dokumentum indoklása szerint ez a terület már beépült, nem várható építési tevékenység. Az indoklás azért felemás, mert ugyanez igaz lehet több épületre a területen, amelyek azonban még mindig változtatási tilalom alatt állnak, például az Árkádra, vagy a Vízivárosban korábban felépült társasházakra.
Mivel tegnap épp az Olla Group logóját viselő torony mellett, a Tarcsay utcai piacon futottunk össze Dézsi Csaba Andrással, rákérdeztünk a dologra.
A polgármester elmondta, hogy a kivételre azért volt szükség, hogy a társasházban felépült lakások egy részét irodaként tudják hasznosítani, erre ugyanis a változtatási tilalom miatt nem lett volna hivatalosan lehetőség.
Dézsi Csaba András kifejtette: nem akarják a győri vállalkozásokat akadályozni abban, hogy sikeresek legyenek, szerinte sokkal jobb a városnak, ha a lakásként nem hasznosuló ingatlanok itt irodaként hasznosulnak, nem pedig üresen áll az épület.
Vannak azonban a környéken olyan projektek, ahol várható lett volna az építési tevékenység: a tavaly májusi változtatási tilalom egyik legnagyobb „áldozata” épp az Olla-toronnyal szemközi telekre, a vízpartra tervezett projekt, a Dunaville volt. Erre a telekre 13-15 emeletes, összességében 275 lakásnak helyt adó társasházakat építettek volna, a projekt azonban a polgármester lépése miatt leállt. Dézsi Csaba András egyébként külön utalt is erre a projektre mint ami szerinte nem volt jól átgondolva.
„Vannak olyan családi házas övezetek, ahol falatnyi területekre 600-800 lakásos lakótelepeket zsúfoltak be, és a belvárosban a Mosoni-Duna partjára terveztek 13-15 emeletes lakóházakat több száz lakással. Ezeknek sem a közlekedési kapcsolatai, sem pedig a parkolási megoldásai nincsenek átgondolva” – mondta a polgármester.
A telek azóta is parlagon hever, van rajta egy jó nagy törmelékdomb, de legalább itt is ki lehet sétálni az ezen az oldalon kissé elhanyagolt Duna-partra. Úgy tudjuk, hogy mind a Dunaville, mind a szintén változtatási tilalom alá vont szabadhegyi Royal-lakópark építői egyébként többször próbálták felvenni a kapcsolatot a városházával, hogy tárgyaljanak a helyzetről, eleddig sikertelenül.
