A régészeti munkálatokat végző szakemberek szerint nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy megtalálták a jáki apátsági templom alapítójának tartott Jáki Nagy Márton csontjait.
Erről Pap Ildikó régész, a helyreállítás alatt álló, román kori műemlék régészeti munkálatainak irányítója nyilatkozott pénteken az MTI-nek a Szombathelyi Egyházmegye sajtótájékoztatója és a helyszíni sajtóbejárás után.
A szombathelyi Savaria Múzeum munkatársa elmondta: a templombelsőben folytatott régészeti és helyreállítási munkálatok során egy XIII. századi épített téglasírt tártak fel, amely a templommal egy időben épült és egy idősebb, nagy termetű férfi csontjait rejtette.
Onnan tudjuk, hogy a templommal együtt épült a sír, hogy a déli toronyalj egyik pillére ráépült ennek a sírnak egy részére
– fűzte hozzá a szakember.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Pap Ildikó közölte: a sírt valószínűleg még az Árpád-korban kirabolták, de a csontok megvannak, így a koponyacsont segítségével később szeretnének egy számítógépes arcrekonstrukciót készíteni, hogy megismerhessék a férfi arcvonásait.
Kitért arra, a Ják nemzetséghez tartozó Jáki Nagy Mártont az alapító levelek "Öreg Mártonként" említik, valószínűsítik, hogy ő alapította a templomot. Az építkezés valamikor az 1210-es években indulhatott, az 1230-as években tűnik el az írott emlékekből, ezután már csak a gyermekeit említik - fűzte hozzá.
Székely János szombathelyi megyés püspök a pénteki helyszínbejárást követően azt hangsúlyozta: a jáki templom nemcsak a hajdani építők és építtetők szándékát őrzi, a kövekben benne mindazoknak a hite és szeretete, akik az épület falai között imádkoztak.
Benne van az a fajta hit, amely valaha Európát naggyá tette, és ami, ha pusztulni, szétporladni kezd, sajnos egész Európa pusztulását jelentheti
– mondta.
Hozzáfűzte: keresztény értékeket, köztük a hajdani szerzetesi életet, az akkor élők mindennapjait szeretnék megmutatni a jáki Szent György-templomba érkezőknek, főként a fiataloknak, erre szolgál majd az a látogatóközpont is, amelynek kiállítóterein keresztül lehet majd megközelíteni a jelenlegi templombelsőt.
V. Németh Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: a jáki templom felújítása azt is jelzi, hogy a magyar műemlékvédelem új korszakába lépett, hiszen nem csupán a „körmünkre égett” legsúlyosabb műemlékvédelmi problémákat oldják meg, hanem egy átfogó felújítás mellett új eredményeket hozó régészeti kutatás és feltárás is zajlik.
A román kori apátsági templom restaurálására, építészeti felújítására, valamint a látogatóközpont építésére 2017 decemberében hagyott jóvá 2 milliárd forintot a kormány.
Megkezdődött a jáki templom felújítása
A templom melletti út maradványai már a középkori katonai térképeken is szerepeltek, Körmend irányába haladhatott itt a hadsereg - mutatta be Sarkadi Márton a feltárás egy részletét V. Németh Zsolt (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselőnek. A felújítás során azt remélték, hogy a Szent Jakab kápolna külső részén még több emléket fel tudnak majd tárni, azonban a természeti változások ezt már nem tették lehetővé.
A műemléki kutatások és a műszaki előkészítés után a kivitelezési munkálatok tavaly nyáron kezdődtek meg. Tavaly augusztus óta a templom nem látogatható, a tervek szerint 2022 márciusában nyitják meg újra.
A projekt nem csupán a templomra terjed ki, hanem a Szent Jakab-kápolnára, az apáti házra és az apátság egykori gazdasági épületeire is. A látogatóközpont a hajdani Ják nemzetség és a bencés szerzetesek életét mutatja majd be.
Jelenleg is zajlik a templombelső restaurálása, megkezdődött a templomdomb feltárása, és elkészültek a legfontosabb állagmegóvási munkálatokkal.
