Az átalakult környezetben megváltozott a család és gyermekjóléti szakemberek munkája is. Bár a koronavírus okozta helyzetben a szolgáltatók gyorsan és rugalmasan reagáltak a változásra, a pluszterhek jelentős nehézséget okoznak, tekintettel arra, hogy már a járvány előtt is csaknem 15 százalékos volt az ágazati munkerőhiány - írja többek között Busi Zoltán a Gyermekellátás vészhelyzetben címmel, a Szociálpolitikai Tükörben megjelent tanulmányában.
A Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete elnökségi tagja kiemelte:
A veszélyhelyzet kihirdetését követően a települési önkormányzatok humánerőforrás-kapacitásait átstrukturálták, ami jelentősen érintette a család- és gyermekjóléti szolgáltatóknál dolgozókat is. A köznevelési intézményekben a digitális munkarendet 1112,5 óvodai és iskolai szociális segítő támogatta. A szükséges informatikai eszközök beszerzése mellett a tananyag eljuttatásában is közreműködtek háztól házig technikával, továbbá segítettek a technikai készségek elsajátításában.
Mint írja: a jelzőrendszer működése jelentősen módosult, az iskolák, védőnők tekintetében csökkent a jelzések és a gyámhivatali megkeresések száma is, köszönhetően a veszélyhelyzet okozta változásoknak.
Ugyanakkor hozzátette: a tavalyi év során a család- és gyermekjóléti központnak kiküldött és megválaszolt kérdőívekből kiderült: a válaszadók megítélése szerint a veszélyhelyzetet megelőző időszakhoz képest a rendőrségtől és az egészségügyi szolgáltatóktól érkező jelzések száma növekedett, kiemelten a gyermekbántalmazással, a családon belüli bántalmazással, valamint a felnőttek és családok veszélyeztetettségével összefüggésben.
Kásler Miklós: nincs pénz a szociális dolgozók jutalmára, hiába álltak helyt a koronavírus alatt
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere a Facebook-oldalára feltöltött 6 perces videóban beszélt arról, hogy a magyar egészségügy helytállt a koronavírus időszakában, csakúgy, mint a nemzet egy forradalom idején. Szóba került az egészségügyben dolgozóknak tervezett bruttó 500 ezer forintos jutalom is, amit azonban a szociális szféra nem fog megkapni.
Gyakorlattá vált átirányítás
Mint írja: a veszélyhelyzet ideje alatt a fenntartók jelentős mértékben éltek a szakemberek átirányításának eszközével. A család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szakembereket bevonták többek között a 70 év feletti korosztály felkeresésébe, a szociális és a gyermekétkeztetés segítésébe, továbbá a házi segítségnyújtás vagy a szociális szakosított ellátások támogatásába. Sőt, emellett még csaknem 4000, házi karanténnal érintett személy részére is nyújtottak szociális segítséget.
Munkerőhiány és pluszfeladatok
A kérdőívekből az is kiderült, hogy összesen csaknem 150 ezer ember részére, kis hiján egymillió alkalommal nyújtottak szolgáltatást a család- és gyermekjóléti szolgáltatók.
Értékelése szerint a rendkívüli helyzetben a szolgáltatók gyorsan és rugalmasan reagáltak a kihívásokra, azonban
"a feladatok jelentős pluszterheket róttak az intézményekre, tekintettel arra, hogy már a veszélyhelyzetet megelőzően is magas 14,8%-os volt az országos munkaerőhiány."
Ráadásul a védőeszközöket a veszélyhelyzet kihirdetését követően saját intézményi forrás terhére próbálták beszerezni az intézmények, később a fenntartók is biztosítottak védőeszközöket. A pozitív képet árnyalja, hogy megkérdezettek 13–17%-a szerint az eszközellátottság akadozott, a rendelkezésre álló eszközökből kevesebb volt a szükségesnél. Utóbbi megállapítás főként a maszk- és gumikesztyű-ellátottságra vonatkozott.
Egy lakó megkapja a Moderna amerikai biotechnológiai cég koronavírus elleni vakcináját a veszprémi Életöröm Idősotthonban 2021. január 16-án. Országszerte oltanak a 100 főnél nagyobb idősotthonokban a koronavírus ellen a hétvégén, 34 helyszínen 3400 embernek adják be a Moderna vakcináját.Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Eltérő indulati szintek
A nyitott kérdésekre adott válaszok között a válaszadók eltérő indulati szinten fogalmazták meg elkeseredésüket és elégedetlenségüket a tekintetben, hogy bár a veszélyhelyzet ideje alatt munkatársaik rendkívüli erőfeszítéseket tettek, példamutatóan álltak helyt, pluszmunkákat is vállalva sokan, gyakran más ágazatok helyett is dolgoztak, mégis az erkölcsi és anyagi megbecsülés teljes hiányát élték meg.
- írja az ágazati dolgozók hangulatáról a szakember, aki a kérdőíveket kitöltők néhány gondolatát is idézte:
„Kérem, hogy a szociális szférában dolgozók részére is a szükséges bérfejlesztéseket végezzék el, és biztosítsák számukra a megélhetéshez méltó fizetést.”
„A szociális szférában dolgozók megbecsülésének hiánya a vészhelyzet ideje alatt tovább fokozódott.”
„A szociális munkások helytálltak a vészhelyzetben, 10-12 órákat dolgoztunk, és egy egész települést láttunk el maszkkal, gyógyszerrel és élelmiszerrel. Senki nem figyelt fel ránk!”
Ungár Péter: Elindult az év végi jutalomosztás, a szociális dolgozóknak viszont továbbra sem jut semmi
Az LMP Vas megyei országgyűlési képviselője sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, amit változtatás nélkül közlünk: Csaknem félmillió forintos jutalmat kaptak a jegybank dolgozói. Újabb állami szerv döntött tehát egy egyszeri bérkiegészítésről, az év vége felé folyamatosan bővül az állami kedvezményezettek köre. A szociális dolgozókat azonban továbbra is levegőnek nézi a kormányzat, úgy, hogy már több fideszes városvezetés is döntött a bérkiegészítésről.
A válaszadók konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a munkáltató felé. Eszerint
- a munkatársak védelme érdekében szigorúbb intézkedéseket várnának el, hogy a lakosság (az ügyfelek) betartsák a maszkviselés és az egyéb óvintézkedések szabályait,
- a gyermekek nevelését ellátó kollégák részére munkaidő-kedvezmény vagy pluszszabadság biztosítását javasolják veszélyhelyzet idejére, hogy a dolgozók a gyermekeik felügyeletét és tanulásuk támogatását meg tudják oldani,
- a munkaerőhiány enyhítését célozva az egyszemélyes család- és gyermekjóléti szolgálatok „megerősítését” várják, minimum 2 fő biztosítását szolgálatonként,
- egységesen szabályozzák a home officet és egyéb munkaszervezést,
- a feladatok szintjét az ellátási területek szociális helyzetéhez igazítsák, hogy a társadalmi periférián élők leszakadása jobban kezelhető legyen.
- a pluszfeladatokhoz rendeljenek pluszforrásokat (mind humánerőforrás, mind tárgyi eszközök terén), végül pedig:
„Javasoljuk a szociális szakemberek (legalább szóbeli) kormányzati elismerését.”
A teljes, részletes tanulmányt és a kutatás módszertanát itt tudja elolvasni.
