Lassan ötven éve, 1972 szilveszterén ment végig az utolsó villamos a Rákóczi úton. A síneket rohamtempóban felszedték, a helyét plusz egy forgalmi sáv foglalta el, ezzel pedig pedig megnyílt Budapest első belvárosi autópályája.
Az akkori koncepció szerint a szojvet mintára mélyépítésben készülő metróhálózat és a közúti közlekedés váltja ki az elavultnak gondolt villamosközlekedést (ugyanez a végtelenül rövidlátó és káros gondolkodás jóvoltából szüntek meg, vagy épültek le a vidéki villamosüzemek is, így többek között a szombathelyi is).
A következményt szinte azonnal érezni lehetett: a megnövelt kapacitást azonnal feltöltötték az autók, a korábban a város egyik legszebb korzójaként számon tartott út pedig immáron egyedül a közúti forgalom igényeit elégítette ki. Már amennyire, mert az elhibázott koncepció révén a Budapesten keresztül haladó közúti forgalom is a belvárosra zúdult, tovább növelve ezzel a zaj- és légszennyezést és természetesen a dugókat. A döbbenetesen ostoba autóközpontú tervezés csődjét mutatta, hogy nagy kapacitású kötött pályás közlekedés hiányában Európa egyik legsűrűbb buszjáratával próbálták kiszolgálni az óriási igényeket, reménytelenül: a legendásan zsúfolt, egymás sarkában járó 7-es buszok mutatták meg igazán a rettentően elszabott közlekedési rendszer működési zavarát.
A Rákóczi úti villamostengely megszüntetésének másik következménye a fővárosi villamoshálózat szétdarabolása volt: a kvázi szigetüzemekké roncsolt hálózat nem tudta ellátni feladatát, az átszállásokra kényszerített utasok pedig - az egyre növekbő agglomerációból és a külvárosokból - egyre gyakrabban ültek át az autóikba. Az öngerjesztő folyamat révén a főváros megtelt, a forintosítható gazdasági kárt okozó dugók a mindennapok részeivé váltak.
Nem véletlen tehát, hogy a Rákóczi úti villamosvonal visszaállítása többször is szóba került, majd a kampány részévé is vált, bár a Sétáló Budapest szerint most nagyon úgy tűnik, hogy búcsút kell mondanunk ennek az álomnak.
A Blahán vérzik el a vonal?
Az Sétáló Budapest szerint igen. Mint írják: „a mostani zöld kerületi és fővárosi vezetés a Blaha Lujza tér felújítását a 2022 előtti szalagátvágás kedvéért olyan formában tervezi megcsinálni, ami a Rákóczi úti villamos visszaépítését ellehetetleníti”.
Az állításukat a BKK kérdéseikre adott válaszaira alapozzák. Értékelésük szerint a visszaépítés első lépése a Népszínház utcai villamosok behozása kellene hogy legyen a Rákóczi útra, de legalább a térre.
A Sétáló Budapestnek adott válaszában a BKK lényegében elismerte, hogy a mostani nem, csak az előző városvezetés vizsgálta a Népszínház utcai villamosok integrálását és a Rákóczi úti villamospálya visszaépítését.
Eszerint összesen 22 különböző változatból három változat lett megtérülő:
- A Népszínház utcai villamosok integrálása a budai fonódóhálózatba az Erzsébet hídon át,
- Komplex villamoshálózat kialakítása a kelet-nyugati tengelyen, Baross téri harántirányú és Mexikói úti kapcsolattal, Hegyalja úti kiterjesztés nélkül,
- Komplex villamoshálózat kialakítása a kelet-nyugati tengelyen, Baross téri harántirányú kapcsolattal, Mexikói úti kapcsolat és Hegyalja úti kiterjesztés nélkül.
Ugyanakkor azt is írják, hogy "a villamosok Erzsébet hídon történő átvezetése a híd műszaki állapota miatt jelenleg nem reális alternatíva (nem tudni ezt a kijelentést mire alapozzák), ezért a Rákóczi úti villamos engedélyezési tervezése csak az Astoriáig terjedt ki. A tér felújításának tervezésekor az akkori városvezetés nem támogatta a Rákóczi úti és a Népszínház utcai villamosvonalak figyelembevételét."
Vagyis megtérülő befektetés lenne a Népszínház utcai villamosok átfűzése a téren, ám mégsem ezt csinálják, hanem maradtak a Tarlós-éra idején elfogadott a közösségi közlekedés érdekeit figyelmen kívül hagyó autóközpontú tervezésnél. Változás csupán annyi történt, hogy kiszedték a tervekből a teljesen értelmetlen, nyiltan Rákóczi úti villamosvonal ellehetetlenítésére berajzolt alibifasort.
A Sétáló Budapest értékelése szerint ezzel lényegében megbukott a Rákóczi úti villamostengely visszaállításának lehetősége. Mint írják
"Ha ezek után bárki el akarná kezdeni kiépíteni a Rákóczi úti villamost, akkor ehhez nem tudna hozzálátni a Népszínház utcai vonal belvárosi kapcsolatát biztosító nyúlfarknyi (egy kilométernél rövidebb) Blaha Lujza tér–Astoria-szakasszal, hanem a másik, jelenleg nem létező keleti ágat kellene behoznia a belvárosba: egészen Újpalotától kellene egy ütemben villamost építeni a belvárosig".
Az SB szerint szándékos károkozásról van szó, és nemcsak töketlenkedés és hanyagság áll a háttérben, mindezt azért, hogy a főváros és a kerületi vezetés 2022-ig át tudja adni a felújított teret, ehhez pedig arra is hajlandóak, hogy egy rossz konstrukciót véglegesítsenek.
"Vannak a villamosnak tudatos ellenségei bőven, és vannak voluntarista építészek, akik behergelhetőek ellene, de azok az igazi bűnösök, akik a Főváros és a VIII. kerület élén ezt a kérdéskört ma is átlátják, azonban Budapest fenntartható jövőjénél sokkal fontosabb nekik egy monstre szalagátvágás még 2022 előtt. Akik takarítani, karbantartani nem tudnak, csak betonozni, és akiknek ehhez a villamosellenes tervek is megfelelnek."
BKK: A cél "a tér élhetőségének javítása"
A kritikákra válaszul a Budapesti Közlekedési Központ is kiadott egy közleményt, amiben megvédik a tervezett átépítést. Mint írják: "A jelenkor elvárásainak megfelelő, gyalogosbarát téren jelentősen megnő a zöldfelületek aránya, vízjátékot telepítenek, valamint kulturális célokat szolgáló épület és rendezvényhelyszín is épül majd, amely a Fővárosi Önkormányzat és a magánszektor együttműködésével jöhet létre. A csomópont teljesen akadálymentes lesz, felújítják az aluljárót, és változik a teret határoló utak forgalmi rendje is: például a Rákóczi útról lehet majd közvetlenül jobbra kanyarodni, a József körútra."
Hozzátettek: A kiviteli tervek 2019-ben elkészültek, az utolsó engedély 2020. júniusában érkezett meg. A 2019. októberi helyi önkormányzati választásokat követően az elkészült tervek módosításának igénye merült fel az új választói felhatalmazással rendelkező vezetés részéről, figyelemmel a társadalmi igényekre, a klímaváltozás okozta azonnali feladatokra és a Főváros teljes beruházási portfóliójának forráscsökkenésére.
"Az egyik legforgalmasabb budapesti csomópont felújításának fő célja a tér élhetőségének javítása."
Mint írják: a felújítás kiemelt feladata, hogy a Blaha Lujza tér akadálymentes csomópont legyen. Ennek szellemében új gyalogos-átkelőhelyek jönnek létre, amelyek a felszínen teljes értékűen átjárhatókká teszik a csomópontot, a minőségi térépítészeti megoldások visszaállítják a tér szellemi és kulturális örökségét, megnövelik a barátságos, élhető gyalogosfelületeket, és további zöldfelületek létrehozásával megszüntetik a teret jelenleg széttagoló szervizút-hálózatot és parkolókat.
A téren a jelenlegi értékes fák megtartása mellett több, mint 65 új fa kap helyet, és több mint 1000 négyzetméter új zöldfelület jön létre.
Egy biztos: a kivitelezés idén elkezdődik, s nagyjából másfél évig tart. A Blaha Lujza tér, az aluljáró és a Somogyi Béla utca felújítására 2,67 milliárd forint áll rendelkezésre fővárosi és kormányzati forrásból.