Tényleg elvenné a polgármesterek döntési jogát a kormány a veszélyhelyzet idejére?

ugytudjuk.hu 2020-04-01 11:28:00
Az Index szerint a katasztrófavédelmi törvényt úgy változtatnák meg, hogy a választott önkormányzatok, polgármesterek ne dönthessenek önállóan addig, amíg a vészhelyzet tart. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. A katasztrófavédelmi törvényt például úgy változtatnák meg, hogy a választott önkormányzatok, polgármesterek ne dönthessenek önállóan a jövőben – írja az Index, azonban az Azonnali értelmezése szerint ez csak azokra a döntésekre vonatkozik, amelyben egyébként is a közgyűléssel közösen kéne döntenie a polgármesternek.

Egészen pontosan úgy egészítené ki a katasztrófavédelmi törvényt a törvénytervezet, hogy abba az alábbi szöveg kerüljön:

(4a) A polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke (4) bekezdés szerinti döntéséhez szükséges a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása. A megyei, fővárosi védelmi bizottság az előzetes jóváhagyás tekintetében a döntési javaslat beérkezését követő 5 napon belül köteles dönteni, amely határidő jogvesztőnek minősül.

Ez a szakasz éppen azt a törvényhelyet egészítené ki, amely szerint 

veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.

Az Index összegzése szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben a koronavírus-törvény által időkorlát nélkülivé tett veszélyhelyzetben a parlament (amely a kormányzati nyilatkozatok alapján addig biztosan ülésezik, amíg biztosítható a kétharmados többségük) elfogadja Semjén javaslatát, akkor

a polgármestereknek a védelmi bizottságokkal közösen kell majd dönteniük bizonyos kérdésekben.

Az Azonnali összegzése szerint a védelmi bizottságok általában jórészt katonákból állnak, illetve benne ül egy kormánymegbízott, maga a polgármester, és még pár további tag – tehát valóban nem egy demokratikusan választott szervről beszélünk.. „Ez egy szakértői szerv, amelynek az önkormányzati képviselőtestülettel ellentétben nincs közvetlen demokratikus felhatalmazása, viszont (legalább néhány tagja) ért a krízishelyzetekhez és gyorsan tud cselekedni” – írja a lap.

Az Azonnali cikke szerint nem arról van szó, hogy teljesen megkötik a polgármesterek kezét: mindez csak azokat a hatásköröket érinti, amiket normális esetben a képviselőtestülettel együtt tehet meg a polgármester (rendeletalkotás, költségvetés stb), és csak a veszélyhelyzet miatt lett volna lehetősége ezt egyedül megtenni.

A cikk szerint azokat a hatásköröket, amiket a polgármester eddig is önállóan gyakorolt, továbbra is önállóan gyakorolhatja.

Az a rendelkezése pedig az Azonnali szerint nem változik a katasztrófavédelmi törvénynek, hogy az önkormányzati intézmények átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről nem dönthet egyedül – és eztán a védelmi bizottsággal se – a polgármester, ehhez továbbra is kell a képviselőtestület.

Az utóbbi hetekben több ellenzéki közgyűléssel és fideszes polgármesterrel rendelkező városban is magához ragadta a hatalmat a polgármester, hogy egyszemélyben vigyen keresztül olyan döntéseket a vészhelyzeti jogosítvánnyal, ami egyébként nem ment volna át a közgyűlésen – mostantól például nekik is egyeztetni kell a védelmi bizottsággal ezekről a döntésekről.

Szólj hozzá!

Az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is csatlakozott a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium tízéves égboltfelmérő programjához

A program az égbolt eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez.

Egy hétre egyetemisták lehettek az általános iskolások - saját jövőjüket fedezhették fel a Győri Gyerekegyetem résztvevői

Robotok, mesterséges intelligencia, sárkányhajózás és saját ötletek a jövő felsőoktatásáról.

Mától drágább lesz a Temu-rendelés: életbe lépett az új uniós vám

Nem csomagonként, hanem termékkategóriánként kell megfizetni az új, 3 eurós díjat az EU-n kívülről érkező, 150 euró alatti küldemények esetében.

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság

A vízpótlás önmagában nem oldja meg a problémát.

Természetvédelmi fejlesztésekkel védik a mocsári teknősök élőhelyét Gyirmótnál

Holtágrekonstrukció, új pallósor és természetbarát fejlesztések segítik a fokozottan védett faj megőrzését a Holt-Rába térségében.

Fröccs, zene és jótékonyság vár mindenkit a Dunakapu téren: érkeznek a Győri Rotary Fröccsnapok

Július 17–18-án ismét a közösségé és a segítségnyújtásé lesz a főszerep Győrben, ahol koncertek, látványos programok és jótékonysági fröccskínálás várja a látogatókat.

Már Sárvár fideszes polgármestere is azon kesergett, hogy mennyi mindenre jutna pénz, ha nem kellene befizetni a városra kirótt szolidaritási adót

Például gyalogátkelőre, épület homlokzat felújításra vagy akár egy gyalogos híd építésére is.

Transzformátortűz és több egyéb meghibásodás okozták a győri áramszüneteket

Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt a villamosenergia-hálózat terhelése, az E.ON takarékos energiahasználatot kér a lakosságtól.

Tilos elektromos rollerrel közlekedni Győr belvárosának két legforgalmasabb utcájában

A város a gyalogosok és kerékpárosok biztonsága érdekében hívja fel a figyelmet az új szabályok betartására.

Hűsítőpont nyílt Győr belvárosában a kánikulai napokra

Klimatizált pihenőhely, ivóvíz és mosdó várja a felfrissülni vágyókat a Látogatóközpontban.

Görög Ibolya tartott protokoll-tréninget a győri GYHG munkatársainak

A szakmai fejlődés és a magabiztos kommunikáció került a középpontba a vállalat legújabb továbbképzésén.

Korlátozzák a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását

A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen.