A szervezet működtette Szociális Lakásügynökség jelenleg közel harminc családnak biztosít teljesen közművesített, felújított otthonokat a korábban lebontásra ítélt telep meghagyott részén, az Ötödik, Hatodik és részben a Hetedik utcákban. A lakhatásra koncentráló, de sok más szociális elemet tartalmazó program előremutató, a Miskolci Önkormányzatot azonban jóval többre kötelezte 2015-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság: gondoskodnia kellett volna a telepfelszámolás következtében még a jogsértés megállapítása előtt hajléktalanná vált számozott utcai emberek “méltó lakhatási feltételeinek” biztosításáról is. Ez egy 2016-os felmérés szerint 75-80 családot jelentett volna, ők azonban kimaradnak a számozott utcákon maradókra koncentráló Szociális Lakásügynökség fókuszából. Egy elveszett csoportként tekintenek rájuk, akikkel már nem számol senki - írja az Abcúg legújabb riportjában.
Három éve már, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság – a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda kezdeményezésére lefolytatott – vizsgálata kimondta:
Miskolc Önkormányzata hátrányosan megkülönböztette a város “számozott utcák” nevű szegregátumában élő, körülbelül 900 roma nemzetiségű lakóját, amikor 2014-ben úgy kezdte meg a telep felszámolását, hogy semmiféle intézkedési tervet nem készített arról, hogyan lesz majd biztosított a telep lakóinak további lakhatása.
Az EBH ezzel együtt ötszázezer forint bírságot szabott ki Miskolc Önkormányzatára a hátrányos megkülönböztetés miatt, és arra is kötelezte az önkormányzatot, hogy az érintetteknek megfelelő lakhatási körülményeket biztosítson.
2015. szeptember 30-ig pedig ki kellett dolgoznia egy intézkedési tervet arra, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a telepfelszámolás következtében korábban már hajléktalanná vált, és az intézkedés alá majd csak ezután eső számozott utcaiak emberhez méltó lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében.
Ennek a döntésnek a nyomán került be a város 2016-ban elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programjába egy külön, a számozott utcákon kialakult helyzet kezelésére vonatkozó rész: Ezalatt egy “Szociális Lakásügynökség” létrehozásáról rendelkezik az önkormányzat, amibe először 30, majd egy 2017-es módosítás után 60 szociális bérlakást vonnának be. Az ügynökség működtetésével pedig a Máltai Szeretetszolgálatot bízta meg az önkormányzat. A lakásügynökség kialakításának, és a hozzá kapcsolódó szociális és munkaerő-piaci szolgáltatások elindításának határidejéül 2019 decemberét jelöli ki a Helyi Esélyegyenlőségi Program. A határidő lejártáig már csak egy bő félév maradt, a Szociális Lakásügynökségről viszont mostanáig szinte semmilyen információ nem jelent meg sem az országos, sem a helyi sajtóban. Ezért megkerestük a Miskolci Önkormányzatot és a velük partnerségben dolgozó Máltai Szeretetszolgálatot, hogy kiderítsük: működik-e egyáltalán, és ha igen, hogyan a program, amit a megállapított jogsértés korrigálására hirdetett meg az önkormányzat. A rövid válasz: működik, de azt egyáltalán nem lehet mondani, hogy a város a számozott utcák felszámolásának igazi károsultjain segítene vele. De nézzük, miért nem! A szándék: a megmaradt lakók helyzetének stabilizálása Először is, a Szociális Lakásügynökség még a létrehozása után lassan három évvel is csak félgőzzel működik. A Miskolci Önkormányzat április elején elküldött adatigénylésünkre válaszul azt írta, jelenleg a tervezett 60 helyett 33 önkormányzati tulajdonú lakás van a Lakásügynökség kezelésében. Tehát ennyi lakással gazdálkodhat a szeretetszolgálat, hogy a számozott utcaiak lakhatási problémáit kezelje. “Olyan családok kerültek be a szociális lakásügynökség programjába, akiknek volt korábban valamilyen bérleti jogviszonyuk, alapvetően jogkövető magatartást folytatnak, szeretnének itt maradni a területen, és hajlandók arra, hogy mindezt szorosabb együttműködés mellett tegyék. A célunk az, hogy minden olyan családnak a sorsát rendezzük, akik most még itt laknak a számozott utcákban, de valamiért nincs rendezett lakásbérleti szerződésük.” Ezt már Lantos Szilárd, a Máltai Szeretetszolgálat modellprogramjainak vezetője mondta az Abcúgnak, hangsúlyozva: a Szociális Lakásügynökség lakásaiban kivétel nélkül olyanok laknak, akik annak indulásakor, két éve még a telepen laktak. Olyanok például, akikkel korábban határozott idejű bérleti szerződést kötött az önkormányzat, de az lejárt, az önkormányzat nem hosszabbított, így maradna a kilakoltatás. Lantos Szilárd szerint erre azért van szükség, hogy a bérlőknek a korábbiakkal ellentétben ne halmozódhasson fel nagyobb tartozása elmaradt lakbérből és rezsiköltségből. Ebben intenzív szociális munkával is segítenek a zömmel alkalmi- vagy közmunkából élő, rossz szociális helyzetű számozott utcaiaknak, akik a lakhatásuk stabilizálódása után aztán az élet többi területén is könnyebben juthatnak egyről a kettőre. “Aki még itt van, azzal próbálunk meg építkezni, és előre menni” – fogalmazott Lantos Szilárd. Pedig a korábban elköltözött számozott utcaiakkal is lenne dolguk A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A Miskolci Önkormányzat ugyanis így teljesen figyelmen kívül hagyja azokat a számozott utcaiakat, akik a Máltai Szeretetszolgálat telepre költözése előtt kényszerültek elköltözni a telepről. Ennek a csoportnak csak egy része azok köre, akiknek a bérelt lakását a diósgyőri DVTK-stadion bővítése miatt bontotta le az önkormányzat. A tartozás miatt felbontott, vagy lejárt bérleti szerződések miatt kiköltözni kényszerülő embereken kívül olyanok is elhagyták a telepet, akiknek még volt ugyan egy ideig érvényes bérleti szerződésük, de félve a lakhatásuk hirtelen elvesztésétől, a szerződés lejárta előtt önként elhagyták a lakásaikat. A kiköltözők között voltak, akik másik szociális bérlakásban lakó ismerőseikhez, rokonaikhoz mentek, tovább növelve ott a zsúfoltságot és rontva az életkörülményeket. Voltak, akik a város peremén fekvő óriási szegregátumba, Lyukóvölgybe költöztek. 2016 telén készült riportunkban Lyukóvölgyben olyan számozott utcaiakkal találkoztunk, akik Kanadába kivándorolt családok házait bérelték, vagy saját maguk eszkábálta kunyhókban húzták meg magukat. Egy olyan családot is megismertünk, ahol a családfő azt állította, a Máltai Szeretetszolgálat segítségével sikerült megvásárolnia és bővítenie egy addig üresen álló kis víkendházat. Rájuk is vonatkozott tehát az EBH, a cikk elején hivatkozott határozata. Eszerint ugyanis az önkormányzatnak nem csak azoknak a helyzetét kellett volna megnyugtatóan rendeznie, akik még a (részben) felszámolás alatt álló telepen maradtak, hanem azokét is, akiket még a jogsértés megállapítása előtt küldtek el a telepről. Amikor arról kérdeztük, a telepről régebben elköltözöttek miért maradnak ki a programból, Lantos Szilárd azt mondta: “valóban nehéz sorsok vannak” a korábbi kilakoltatások mögött, de ezeknek egy jó részében szerintük már nem tud segíteni sem az önkormányzat, sem a szeretetszolgálat. Ilyenek azok, akik Kanadába költöztek, és mivel életvitelszerűen már nem tartózkodtak a lakásaikban, azokat már mások használják. Ha a korábbi lakók visszajönnek, már nem költözhetnek vissza beléjük. De Lantos azokról is beszélt, “akik valamiért önkényesen kényszerültek elfoglalni egy lakást”. “Őket ezekkel az eszközökkel nem tudjuk segíteni” – mondta. Hozzátette: pontosan azt szeretnék most megakadályozni, hogy olyan “kitaszított, mindennapi létbizonytalansággal járó helyzetbe” kerüljenek a még megmaradt számozott utcaiak, mint amilyenben a telepről korábban elköltözöttek éltek évekig, és élnek talán most is. A számozott utcákban a Máltai Szeretetszolgálat szerint mostanra 77 család maradt, határozatlan idejű szerződésesek és lejárt szerződésesek vegyesen. Az utóbbiak a Szociális Lakásügynökség ügyfelei, az előbbiek viszont továbbra is a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt.-vel állnak jogviszonyban. Ha az általuk használt lakásokat lebontja az önkormányzat, cserelakást kell majd nekik biztosítania. Ajándék felújítás a Miskolci Önkormányzatnak Lantost Szilárdot arról is kérdeztük, mi lesz a 60 lakásosra tervezett lakásügynökség állományának másik, még hiányzó felével. Lantos azt mondta, a Szeretetszolgálat kezelésében lévő lakásállomány folyamatosan nő. Ahogyan járnak le a számozott utcák megmaradt lakásaiban élők önkormányzattal kötött határozott idejű bérleti szerződései, a lakásaik úgy kerülnek át – legtöbbször lakójukkal együtt -, a lakásügynökség gondozásába. A bontástól megkímélt lakások száma azonban nem éri el 60-at, ezért, ha ki akarja tölteni a keretet az önkormányzat és a szeretetszolgálat, akkor a város más területein álló lakások bevonására lehet szükség. Lantos Szilárd azt mondta, még a szeretetszolgálat számára is szakmai kérdés, hogy szeretnék-e bővíteni a lakásügynökség portfólióját, és adott esetben “kiléptető”-, esetleg krízislakásokat kialakítani a város más pontjain. Egyelőre marad az említett két és fél utcában álló házak felújítása, ami önmagában is nagy feladat. A telepen tett látogatásunkkor Pokker Linda, a Máltai Szeretetszolgálat számozott utcákon dolgozó szociális munkása az Abcúgnak azt mondta, most épp a Hatodik utca lakásait teszik rendbe: tetőfelújítást, vízelvezetést, homlokzatfelújítást kapnak az épülétek. A Lakásügynökséghez tartozó lakásokat belül is felújítják. A legnagyobb minőségi változást a víz bevezetése és a szennyvízelvezetés megoldása jelenti, a háztartások eddig ugyanis utcai közkutakról vették a mosáshoz-fürdéshez használt vizet, és a lakók kerti budiba jártak vécére. Lantos elmondta: lesznek lakások, amiket hiába szerettek volna, nem tudnak megmenteni. Van olyan épület, aminek az építőelemeit: téglákat, gerendákat annyira széthordták mióta üresen áll, hogy statikailag már helyrehozhatatlan, ezért mindenképpen bontani kell. A számozott utcák megmaradt lakásainak a felújítása a Miskolci Önkormányzat költségvetésének egy forintjába sem kerül – ezt először az önkormányzat közérdekű adatigénylésünkre küldött válaszaiból tudtuk meg, majd Lantos Szilárd is megerősítette. Hozzátéve, a felújításokra szánt 60-70 millió forintot a Máltai Szeretetszolgálat teremtette elő. Ennek nagy része, 50 millió forint az Emberi Erőforrások Minisztériumától érkezett, és közbeszerzési pályázatokon keresztül költhető el. “Tudjuk jól, hogy nem mindenkinek van ekkora szerencséje” A Máltai Szeretetszolgálat egyik 35 négyzetméteres felújított lakásában lakik az özvegy Nagyné Zita, 25 éves lánya Alexandra és az ő 6 éves kisfia. Nekik 2015 májusában járt le a MIK Zrt.-vel kötött bérleti szerződésük, a mostani otthonukhoz képest egy utcával arrébb, az Ötödik utcában béreltek egy lakást. Épp abban az épületben, ahol most a Máltai Szeretetszolgálat telepi irodája működik. A szerződés lejárta után, a végrehajtási folyamat végén alapesetben költözniük kellett volna, a szeretetszolgálat terepre érkezésével viszont, ha másik lakásban is, de maradhattak a telepen. Bár az 52 éves Nagyné Zita büszke rá, hogy előző lakásukat saját erőből újították fel lánya és fia segítségével, az új lakást is belakták már. A legnagyobb előnyének a vezetékes vizet és a fürdőszobát érzik. Nagyné Zita ugyanakkor a konyhájában ülve, beszélgetés közben megemlítette: nagyon jól tudja, hogy milyen kivételes helyzetben van más számozott utcaiakhoz képest, akiknek korábban el kellett hagyniuk az otthonaikat. “Mi is féltünk, hogy az utcára megyünk, szerencsénk volt, hogy a Máltai jött és nem így lett.” Más helyiek, hiába laknak ők is a Szociális Lakásügynökség lakásaiban, még mindig nem bíznak abban, hogy ez a mostani felállás hosszú távú lehet, és hogy az önkormányzat tényleg megtartja majd ezt a két és fél számozott utcát. Voltak, akik tőlünk kérdezgették, mit tudunk, meddig maradhatnak még a lakásaikban.
Egy cég hatékony működéséhez számos irodai eszközre van szükség, példának okáért a címkenyomtató is igen sok vállalkozás számára elengedhetetlen felszerelés. Ebben a cikkben bemutatjuk a legnépszerűbb típusokat, hogy segíteni tudjunk azoknak, akik a meg szeretnék találni a cégük számára legmegfelelőbb készüléket.
A CMRV hajtóművek napjainkban igen népszerűvé váltak, hiszen formatervezett, funkcionális elemei az ipar számos területén üzemelő berendezéseknek.
Angolból, magyar nyelvtanból és irodalomból, matematikából, kémiából és biológiából kaphatnak plusz felkészítést a diákok.
A napokban megjelent az országos sajtóban több a vízminőséggel kapcsolatos hír, mely megingathatja a felhasználók bizalmát az általunk szolgáltatott ivóvíz biztonságos fogyasztásával kapcsolatban.
A Magyar Közút november 10-én már téli munkarendre állt át, így csütörtök estétől 12 órás váltott műszakokban fogja végezni a megelőző sószórási, majd pénteken a hóeltakarítási munkákat is.
A vércukorszint mérése kulcsfontosságú a cukorbetegség kezelésében, a cukorbetegségben szenvedő embereknek napi szinten többször is ellenőrizni kell a vércukorértékeiket. Ezzel ellenőrizhető az alkalmazott terápia sikeressége, és elkerülhetők a hiper- és hipoglikémiás tünetek.
3 milliárd forinttal károsították meg a költségvetést.
Már csütörtökön az esti órákban elérheti a nyugati határt az érkező ciklon melegfronti csapadékzónája.
A munkavédelem területéhez tartozik a védőruházat kérdése is. Rengeteg veszélyforrást rejtenek bizonyos munkakörök, így a dolgozók élet- és egészségvédelme mindennél fontosabb.
Prédl Antal 2025. január 1-ig tölti be a pozíciót, de ezt követően is igazgatósági tag mar.
Egyelőre kérdőjeles a beruházás.
Erről a Belügyminisztérium államtitkára beszélt.
Az önkormányzat idén megerősítette a Fő téri fenyő tartószerkezetének stabilitását.
Talán mindannyian eljátszottunk már a gondolattal, hogy milyen lenne, ha a saját udvarunkon várna minket egy medence munka után, ahol kedvünkre fürödhetünk, hűsölhetünk a nagy nyári kánikulában.
A gyanúsított a kísérlet előtt pár hónappal szabadult a börtönből.
A városvezetés bíróságon támadta meg az EBH határozatát, de az ügyben született jogerős ítélet csak megerősítette a hatóság döntését.
Ha lakásonként maximum 5 lakóval számolunk, az 165 főt jelent. Ez az EBH határozatában szereplő, 900 érintettről szóló adathoz képest nagyon kicsi szám.
Mikor a lakásból menniük kell, akkor lép közbe a Máltai Szeretetszolgálat, ami, ha van hely, a lakásügynökség egyik lakásában elhelyezi az érintetteket. Ha viszont a lakás, amit korábban az önkormányzattól béreltek, a számozott utcáknak azon a részén van, amit a város egyelőre meghagy (ez a teljes Ötödik, Hatodik utcákat és a Hetedik utca egyik felét jelenti), akkor a lejárt szerződéses bérlőnek nem is kell költöznie. Marad, ahol van, egyszerűen az új bérleti szerződését már a Lakásügynökséggel köti – három hónapos időtartamra, amit aztán folyton hosszabbítanak.
A harmadik út, amit a számozott utcákról elüldözött romák választottak, a kanadai emigráció volt. Havas Gábor és Lengyel Gabriella szociológusok 2016-ban, a számozott utcák lakosságának helyzetéről készített felmérése szerint 2014 májusától 2016 tavaszáig 30 család ment Kanadába a szegregátumból. Hogy közülük hányan kaptak menedékjogot, és hány embernek kellett azóta hazaköltöznie, arról nincsenek adatok.
“Mi is féltünk, hogy az utcára megyünk, szerencsénk volt, hogy a Máltai jött és nem így lett.” / Fotók: Hajdú D. András
(Miután kiderült, hogy a Szociális Lakásügynökség életre hívásával a városvezetés csak részben teljesítette, amire kötelezték, az Abcúg megkereste a Miskolci Önkormányzatot, hogy reagáljanak a cikkben elhangzó állításokra. Amint megkeresésükre válasz érkezik, frissítjük cikkünket.)Szólj hozzá!
