Az idő éppen úgy elmossa a kis dolgokat, mint a nagy ügyeket. Ma már csak kevesen emlékeznek arra, hogy évtizedekig működött egy olyan nemzetközi történész konferencia Ausztriában, amely szó szerint történelmet csinált. Igazi érdeme az volt, hogy előkészítette a vasfüggöny szellemi és fizikai lebontását.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nagyhatalmak közti enyhülés (détente) regionális előfutára volt. A fogalom a hetvenes években született, nyomában enyhült a feszültség Kelet és Nyugat között, elkezdődhettek az atomrakétákra vonatkozó leszerelési tárgyalások. Ebben a helyzetben vált rendkívül fontossá az ausztriai Mogersdorfban (Nagyfalva) 1970-ben elindult történész és levéltáros szimpózium. Osztrák, jugoszláv, magyar és olasz kutatók alapították, bizarr díszletek között. A Szentgotthárd melletti burgenlandi települést magyar oldalról aknazár, majd vasfüggöny övezte, Jugoszláviába sem lehetett csak úgy menni. És ott volt az 1964-ben felállított hatalmas kőkereszt, ami meghatározta a szentgotthárdi látképet.
A détente két meghatározója, Brezsnyev és Nixon
Ezt az akkori ateista magyar pártvezetés provokációnak vette és megtiltották a városban a fotózását. Az osztrákok hivatalosan a török feletti, győztes szentgotthárdi csata (1664) emlékére emelték, de a nyugati sajtó más jelzőket használt: „Nyugat kereszttel üzen a vörös Keletnek", „Reménység a két világrend határán"- hasonlók. Aztán 1970-től változott a helyzet, a kereszt a határ menti népek barátkozásának jelképévé lett.
A találkozókon a vasi kutatók és szakemberek képviselték az országot. Szombathelyi és kőszegi levéltárosok alkották a csapatot, de számos titkosrendőr is kísérte őket. Néhány év után kialakult a menterend. Fúvószene fogadta a delegációkat, neves osztrák politikusok mondtak köszöntőt, majd a városi kultúrteremben indult a konferencia. Változatos témákkal, kerülve a direkt politikát. Szó volt a Pannon térség múltjáról, az etnikai helyzetről, a gazdasági, egyházi kérdésekről. A magyar delegációt kioktatták arra, hogy ha megsértik a Magyar Népköztársaság érdekeit, akkor kötelesek elhagyni a helyszínt.
Törökverés a szentgotthárdi csatában
A mogersdorfi konferencián egy időben az Életünk szerkesztősége vitte a prímet, majd a szombathelyi és a kőszegi levéltár. A rendszerváltás után csaknem véget ért az akkor már európai hírű eseménysor. Kirobbant a jugoszláv polgárháború, az ország szétesett, ilyen szintű, az államszerkezetet megváltoztató folyamatokra senki sem számított. Majd az ezredforduló után ismét lábra kapott a szimpózium, A magyarok ekkor nagyon aktívak voltak, hiszen az Orbán-kormány fő célja az uniós csatlakozás gyors elérése volt.
A jubileumi, 2006-os találkozón így foglalták össze Mogersdorf lényegét: 1970-től egy olyan szellemi kísérleti műhely alakult ki, amelyben a nagyhatalmak kipróbálhatták az együttműködés lehetőségeit, formáit. S bár egy időben a magyar elhárítás tagjai is történészkedtek itt, elhárítandó a fellazítást, de ez szerencsére ez már a múlt. A találkozók betöltötték szerepüket, jelentősen hozzájárultak az enyhüléshez, a Pannon térség szellemi, kulturális felemelkedéséhez.
Az 1664-es szentgotthárdi csatára a schlössbergi kereszten kívül Nagyfalván kápolna és egy kisebb kőkereszt emlékeztet. A több évtizedes szimpóziumokra viszont semmi, ha csak a ma is álló, a konferenciáknak helyet adó építményeket nem említjük. Pedig itt tettek talán a legtöbbet a határok szellemi lebontásáért, amely feltétele volt a fizikainak. Már több mint tíz éve nincsenek szimpóziumok, az egykori szereplők az unió tagjai. De a barátság ápolására, a szellemi, kulturális kapcsolatok erősítésére, a tudományos szintű együttműködésre ma is nagy szükség lenne.
Szólj hozzá!
Az egyetemi lét sok kiadással jár – bár nem mindenki fizetős szakokon tanul, azért a lakhatás, az utazás és a szórakozás sok pénzt felemészt. És bár a könyvtárakban ingyenesen hozzájuthatunk a szakirodalomhoz, ez nem mindig elérhető opció.
A rendőrség fokozott óvatosságot kér a közlekedőktől.
Érdekes a címben feltett kérdés, és bizonyára mindenki az aktuális hangulatának megfelelően válaszol rá. Az, aki kezében a mobillal éppen egy fontos hívást vár a szerelmétől, bizonyára azt mondja, hogy pozitív, aki pedig álmatlanságtól szenved és késő éjjel olvassa ezt a cikket, azt gondolhatja: negatív.
Túlnyomóan borult, párás, helyenként ködös idő várható, hószállingózás, ónos szitálás, szitálás előfordulhat.
Sok esetben a tervezetthez képest kevesebb mínuszt termelt a cég.
Nem, akkor most megmutatjuk milyen volt a szombathelyi legendás disco.
A szakembert tavaly márciusban nevezte ki kispadjára az együttes, amelyet aztán BL-sikerig vezetett.
Mutatjuk a részleteket.
Helyi szavazás dönt a terület sorsáról.
Szombathelyen 170 ezer forint most a lakbér havi átlaga.
12 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulás címén vonnak el. 3 milliárd forintot pedig a Versenyképes Járások Program keretei között vonnának el a várostól.
