A pártvezetés a '60-as években megtiltotta a fotózást Szentgotthárdon a kőkereszt miatt

ugytudjuk.hu 2020-01-03 16:00:00
Titkosrendőrök, történészek Mogersdorfban.

Az idő éppen úgy elmossa a kis dolgokat, mint a nagy ügyeket. Ma már csak kevesen emlékeznek arra, hogy évtizedekig működött egy olyan nemzetközi történész konferencia Ausztriában, amely szó szerint történelmet csinált. Igazi érdeme az volt, hogy előkészítette a vasfüggöny szellemi és fizikai lebontását.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nagyhatalmak közti enyhülés (détente) regionális előfutára volt. A fogalom a hetvenes években született, nyomában enyhült a feszültség Kelet és Nyugat között, elkezdődhettek az atomrakétákra vonatkozó leszerelési tárgyalások. Ebben a helyzetben vált rendkívül fontossá az ausztriai Mogersdorfban (Nagyfalva) 1970-ben elindult történész és levéltáros szimpózium. Osztrák, jugoszláv, magyar és olasz kutatók alapították, bizarr díszletek között. A Szentgotthárd melletti burgenlandi települést magyar oldalról aknazár, majd vasfüggöny övezte, Jugoszláviába sem lehetett csak úgy menni. És ott volt az 1964-ben felállított hatalmas kőkereszt, ami meghatározta a szentgotthárdi látképet.

A détente két meghatározója, Brezsnyev és Nixon

Ezt az akkori ateista magyar pártvezetés provokációnak vette és megtiltották a városban a fotózását. Az osztrákok hivatalosan a török feletti, győztes szentgotthárdi csata (1664) emlékére emelték, de a nyugati sajtó más jelzőket használt: „Nyugat kereszttel üzen a vörös Keletnek", „Reménység a két világrend határán"- hasonlók. Aztán 1970-től változott a helyzet, a kereszt a határ menti népek barátkozásának jelképévé lett.

A találkozókon a vasi kutatók és szakemberek képviselték az országot. Szombathelyi és kőszegi levéltárosok alkották a csapatot, de számos titkosrendőr is kísérte őket. Néhány év után kialakult a menterend. Fúvószene fogadta a delegációkat, neves osztrák politikusok mondtak köszöntőt, majd a városi kultúrteremben indult a konferencia. Változatos témákkal, kerülve a direkt politikát. Szó volt a Pannon térség múltjáról, az etnikai helyzetről, a gazdasági, egyházi kérdésekről. A magyar delegációt kioktatták arra, hogy ha megsértik a Magyar Népköztársaság érdekeit, akkor kötelesek elhagyni a helyszínt. 

Törökverés a szentgotthárdi csatában

A mogersdorfi konferencián egy időben az Életünk szerkesztősége vitte a prímet, majd a szombathelyi és a kőszegi levéltár. A rendszerváltás után csaknem véget ért az akkor már európai hírű eseménysor. Kirobbant a jugoszláv polgárháború, az ország szétesett, ilyen szintű, az államszerkezetet megváltoztató folyamatokra senki sem számított. Majd az ezredforduló után ismét lábra kapott a szimpózium, A magyarok ekkor nagyon aktívak voltak, hiszen az Orbán-kormány fő célja az uniós csatlakozás gyors elérése volt.

A jubileumi, 2006-os találkozón így foglalták össze Mogersdorf lényegét: 1970-től egy olyan szellemi kísérleti műhely alakult ki, amelyben a nagyhatalmak kipróbálhatták az együttműködés lehetőségeit, formáit. S bár egy időben a magyar elhárítás tagjai is történészkedtek itt, elhárítandó a fellazítást, de ez szerencsére ez már a múlt. A találkozók betöltötték szerepüket, jelentősen hozzájárultak az enyhüléshez, a Pannon térség szellemi, kulturális felemelkedéséhez. 

Az 1664-es szentgotthárdi csatára a schlössbergi kereszten kívül Nagyfalván kápolna és egy kisebb kőkereszt emlékeztet. A több évtizedes szimpóziumokra viszont semmi, ha csak a ma is álló, a konferenciáknak helyet adó építményeket nem említjük. Pedig itt tettek talán a legtöbbet a határok szellemi lebontásáért, amely feltétele volt a fizikainak. Már több mint tíz éve nincsenek szimpóziumok, az egykori szereplők az unió tagjai. De a barátság ápolására, a szellemi, kulturális kapcsolatok erősítésére, a tudományos szintű együttműködésre ma is nagy szükség lenne.

Szólj hozzá!

Magyar Péter szerint Orbán Viktor belesodorhatja hazánkat az iráni háborúba

A Kormányinfón elhangzó Gulyás Gergely válaszból vonta le a következtetést.

434 millió forintos kiadással tervezi a Haladás a 2026/2027-es bajnoki szezonját

A következő idényben a bajnokság megnyerése, és az NB II-be való feljutás a cél.

Március 27-én nyit Szombathelyen a húsvéti vásár

Lesz kalandpark is, amit a a tavaszi szünet végéig látogathatnak majd a gyerekek.

Elkészült a szombathelyi vasútállomásépület felújítása

A felújítási-karbantartási munkákkal tizenkét hónap alatt végeztek. 250 millió forintot költöttek el.

Kölcsönadott szerszámok miatt önbíráskodott egy ivánci férfi

Csontozókéssel próbálta meg visszaszerezni a holmiját.

21 Kutatóközpont: a fiataloknál tarol a TISZA, az időseknél még tartja magát a Fidesz

A friss felmérés szerint erősen kettészakadt a választók tábora - kor és nem alapján is látványos különbségek rajzolódnak ki.

85 millió forint jut idén Körmenden útfelújításra

A város költségvetésében több tételt is a Változást a Városért Egyesület módosításával fogadtak el.

Fekete Dávid nem vett részt a szerdai rendkívüli győri közgyűlésen

A Meta összeesküvés-elmélet felderítése fontosabb volt.

A garázskapu mérete számít: amit érdemes tudnod

Sokan hajlamosak alábecsülni a megfelelő garázskapu méretének fontosságát. Persze, sokan csak arra gondolnak, hogy elég széles és magas legyen az autójuk számára. Azonban ennél azért jóval több tényezőt kell figyelembe venni.

Nyári, estébe nyúló futóversenyt szerveznek Szombathelyen

A város olyan pontjain is lehet majd nyargalni, ahol egyébként nem lehet futni.

Innovatív vízellátási megoldások: a szivattyúrendszerek evolúciója

Az épületek vízellátása az évek során nagy változáson esett át. A legújabb technológiáknak köszönhetően a modern szivattyúk lenyűgöző teljesítménnyel bírnak, miközben a környezet megóvására is fókuszálnak.

Esővízgyűjtőket osztanak Győrben

A Zöld lépések program keretében megkezdődött a tartályok kiosztása, a cél a fenntarthatóbb városi működés erősítése.

Toronyba is ellátogat Magyar Péter a héten

Celldömölköt és Szentgotthárdot is útba ejti.

A győri kerékpárosok segítségét kéri a városvezetés

Most bárki elmondhatja javaslatát, hogy mire költsék a bringás infrastruktúra fejlesztésére szánt 50 millió forintot.