Minden diktatúrának, legyen az kemény, vagy puha, szüksége van a legitimációra, de leginkább annak látszatára. Előbbit 99,9 százalékos választási sikerekkel, utóbbit pedig hurráoptimista mozgalmakkal éri el. Aki nem áll be a sorba, az ráfizet. A szocialista brigádmozgalom nem csak példát mutatott, hanem maga volt a példa.
„Tisztelt Suszt Vilmosné elvtársnő!
Megkaptam, köszönöm (1966) augusztus 9-én kelt szíves levelét, amelyben brigádjuk életéről, munkájáról, eredményeiről számol be. Gratulálok az ezüst szocialista-brigád érem elnyeréséhez. Örülök annak, hogy brigádjuk két tagját felvették a párt tagjai közé. A levél egyéb hírei is arról beszélnek, hogy önök mindennapi munkájukban követik a szocialista brigádmozgalom legszebb törekvéseit. Üdvözlöm önt, a brigád tagjait. Jó egészséget, újabb sikereket kívánok mindnyájuknak.
Szívélyes üdvözlettel: Kádár János"
Az MSZMP főtitkárának szívélyes hangú levele a Budapesti Harisnyagyár kiemelt kollektívájának íródott. A munkáshatalom vezetőjének és egyszerű tagjainak könnyed levelezése olyan jól sikerült, hogy Kádár el is látogatott a gyárba. A vizitet akkoriban szokatlannak mondható felhajtás kísérte. Egyszerű munkásnők könnyeztek a szalagoknál, amikor meglátták Őt, mások tapsoltak, többen éljeneztek. Az egész őszintének tűnt, mégis maga volt az abszurditás. Hiszen csak 10 évvel vagyunk a forradalom leverése és a véres megtorlás után és még emberek százai sínylődnek a diktatúra börtöneiben.
De a kenyér és a krumplileves felülírta a társadalmi erkölcsöt és még hús is volt az üzletekben. Amit például nem mondhatott el a testvéri Románia és főleg nem Lengyelország, nem is szólva a főtestvér Szovjetunióról. Kádár egyszerű ember volt, ám értett a nép nyelvén. Hatalomtechnikában ösztönös, de meglepően hatásos volt, sorra jó lapokat húzott. Az egyik ilyen lap a szocialista brigádmozgalom beindítása volt, ami rejtett kockázatokat. Ugyanis Rákosiék az elfuserált sztahanovista mozgalommal teljesen lejárattak mindenféle munkaversenyt, de Kádár képes volt ezt is felülírni.
De mi is volt ez a mozgalom? Csóti Csaba kiváló tanulmányában (ArchívNet-2003) a többi között leírja:
„A szocialista brigádmozgalom valamilyen szintű létéről egy 1957-es határozat tesz először említést. Mégpedig a termelési tanácskozásokról és a szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok jutalmazásáról címmel. E határozatban így fogalmaznak: a termelési tanácskozáson a dolgozókkal megtárgyalva kell kialakítani a célok eléréséhez a helyi sajátosságoknak legjobban megfelelő versenyformát (egyéni, csoportos, brigád, műhelyek közötti verseny, stb.). Ugyanitt azt is meghatározzák, hogy az egyének és brigádok termelési eredményeinek értékelése 1957. július 1-vel kezdődően történik."
Vagyis a hatalom a munkaverseny-mozgalom folyamatosságát vállalta, az 1956 előtti korszak gyakorlatát azonban nem kívánta követni. 1957-től 1980-ig számos rendelet és határozat született, mely a szocialista brigádmozgalommal foglalkozott. Ezek a határozatok a brigádok létét minden esetben eleve feltételezték, a brigádalapításról meglehetősen nagy vonalakban szóltak csak. A munkaverseny 1956 előtti eredetére soha nem utaltak. A kezdetben kizárólag ipari-termelő brigádok mellett 1962-től mezőgazdasági, majd hivatali brigádok is szerveződtek.
A Rákosi- és a Kádár-korszak munkaverseny szemlélete között lényeges különbség volt, hogy míg a sztahanovista mozgalomban az egyén, a brigádmozgalomban egy dolgozói csoport munkateljesítményét mérték. A közösen elvégzett munka volt az, mely a nyereségérdekeltségbe a dolgozókat bevonta. Talán éppen ez, a kollektív nyereségérdekeltség, tette a brigádmozgalmat jellemzően "kádárista" szervezetté. Az anyagi érdekeltség erőteljesebb hangsúlyozása új elem volt. Erre utalt az 1969-es, jubileumi brigádvezetői értekezleten Kádár János is, aki - miután a hallgatóság figyelmét felhívta az erkölcsi és anyagi elismerés egyenrangúságára - a fő hangsúlyt a nyereségrészesedésnek a szocialista társadalomban elfoglalt helyére, illetve a nyereségérdekeltségi rendszer mechanizmusának működtetésére helyezte.
Tehát az anyagi (egyéni) érdekeltség lépett a "munka becsület és dicsőség dolga", gyakorlatban is megkövetelt magatartásmintája helyébe. Sőt, Kádár úgy fogalmazott, hogy
Ez a szellem hatotta át a Vas megyei szocialista brigádmozgalmat is. A szombathelyi gyárak és üzemek több tízezer embert foglalkoztattak, ideális terepévé lettek a mozgalomnak. Nem volt olyan munkás, aki ne tartozott volna valamelyik brigádhoz. A brigádélet hamar túllépett a gyárkapukon, beszivárgott a magánéletbe. A ránk maradt brigádnaplók hű tükrei a mozgalomnak, mert megőrizték nem csak a munkaverseny dicsőségét, hanem a közösségi élet emlékeit is.
Színházlátogatások, mozijegyek, elolvasott könyvek száma és tartalma, közös családi események lenyomatai a naplók. Gyakran előfordult az is, hogy az adott brigád Timur és csapata módjára jótékonykodott, segített a brigád elesettebb tagjain, vagy hozzátartozóin. A kalákában való építkezés pedig már-már elvárás volt.
Ugyancsak a szocialista szellemet erősítették az ingyenes, vagyis társadalmi munkák. Ez hangsúlyozottan önkéntes volt, így mindenki tudta, hogy kötelező. Egyénileg nem is lehetett elbliccelni, de a brigádok kifoghattak a kommunista szombatokon. Például úgy, hogy erre az időpontra valamilyen fontos brigádeseményt terveztek. Az esemény aztán a legtöbb esetben sörpartiba torkollott.
A szocialista brigádmozgalom munkaversenyben két szombathelyi cég járt elöl: az ÉLGÉP és a XII. Autójavító Vállalat (AFIT). Itt szinte hullottak az arany és ezüstkoszorús kitüntetések, oklevelek. Kellett is ez ahhoz, hogy a vállalat élüzem, vagy kiváló üzem címet kapjon, ami mind a vezetésnek, mind a dolgozóknak plusz pénzt – jutalmat – hozott. Később elterjedt a mozgalom a Latex és a Remix műhelyeiben éppen úgy, mint a Szövőgyárban. A mozgalom ökle azonban nem ők voltak, hanem a MÁV Járműjavító Vállalat. Ez volt a munkás-és káderképző.
A mozgalom mesze beváltotta a hatalom reményeit. Olyannyira, hogy még a rendszerváltás után is működtek brigádok, majd a formai megszűnés után közösségük egyben maradt. A szocializmus építésének „magasztos eszméi" több millió emberhez jutottak el. Olyannyira mély gyökeret eresztve, hogy máig hajtanak.
Szólj hozzá!
Tette mindezt ittasan, majd mindkétszer elhajtott a helyszínről.
Balesetveszélyes lett a kiállított közlekedési emlék.
45 ezer 734 otthon érintett.
Sokat köszönhetnek a családok a Fészkelődő Gyerekkuckó megálmodójának.
Ez annak összefüggésében különösen érdekes, hogy Orbán Viktor bejelentette, lecserélik Győr parlamenti képviselőjét.
Az új Q3 gyártásának startján tartott beszédet a miniszterelnök.
25 éves bűnügyi rejtély végére került pont Szombathelyen.
Drogot és porciózásra alkalmas tárgyat rejtett egy 46 éves férfi autója.
A táska tulaja azonban erősebb volt.
Július 31. és augusztus 3. között rendezik meg a futamot.
Olyan szárnyakat adott neki a cég, amilyenre valószínűleg nem vágyott.
Az ukrán balek egy fekete takaró mögé rejtette a szajrét.
Neten és telefonon is van erre lehetőség.
Az intim együttlét erősíti a bizalmi köteléket és erősebbé kovácsolja a párokat.
A motorháztetőt és a szélvédőt is megtaposta, illetve a járművön végigfutott.