Minden diktatúrának, legyen az kemény, vagy puha, szüksége van a legitimációra, de leginkább annak látszatára. Előbbit 99,9 százalékos választási sikerekkel, utóbbit pedig hurráoptimista mozgalmakkal éri el. Aki nem áll be a sorba, az ráfizet. A szocialista brigádmozgalom nem csak példát mutatott, hanem maga volt a példa.
„Tisztelt Suszt Vilmosné elvtársnő!
Megkaptam, köszönöm (1966) augusztus 9-én kelt szíves levelét, amelyben brigádjuk életéről, munkájáról, eredményeiről számol be. Gratulálok az ezüst szocialista-brigád érem elnyeréséhez. Örülök annak, hogy brigádjuk két tagját felvették a párt tagjai közé. A levél egyéb hírei is arról beszélnek, hogy önök mindennapi munkájukban követik a szocialista brigádmozgalom legszebb törekvéseit. Üdvözlöm önt, a brigád tagjait. Jó egészséget, újabb sikereket kívánok mindnyájuknak.
Szívélyes üdvözlettel: Kádár János"
Az MSZMP főtitkárának szívélyes hangú levele a Budapesti Harisnyagyár kiemelt kollektívájának íródott. A munkáshatalom vezetőjének és egyszerű tagjainak könnyed levelezése olyan jól sikerült, hogy Kádár el is látogatott a gyárba. A vizitet akkoriban szokatlannak mondható felhajtás kísérte. Egyszerű munkásnők könnyeztek a szalagoknál, amikor meglátták Őt, mások tapsoltak, többen éljeneztek. Az egész őszintének tűnt, mégis maga volt az abszurditás. Hiszen csak 10 évvel vagyunk a forradalom leverése és a véres megtorlás után és még emberek százai sínylődnek a diktatúra börtöneiben.
De a kenyér és a krumplileves felülírta a társadalmi erkölcsöt és még hús is volt az üzletekben. Amit például nem mondhatott el a testvéri Románia és főleg nem Lengyelország, nem is szólva a főtestvér Szovjetunióról. Kádár egyszerű ember volt, ám értett a nép nyelvén. Hatalomtechnikában ösztönös, de meglepően hatásos volt, sorra jó lapokat húzott. Az egyik ilyen lap a szocialista brigádmozgalom beindítása volt, ami rejtett kockázatokat. Ugyanis Rákosiék az elfuserált sztahanovista mozgalommal teljesen lejárattak mindenféle munkaversenyt, de Kádár képes volt ezt is felülírni.
De mi is volt ez a mozgalom? Csóti Csaba kiváló tanulmányában (ArchívNet-2003) a többi között leírja:
„A szocialista brigádmozgalom valamilyen szintű létéről egy 1957-es határozat tesz először említést. Mégpedig a termelési tanácskozásokról és a szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok jutalmazásáról címmel. E határozatban így fogalmaznak: a termelési tanácskozáson a dolgozókkal megtárgyalva kell kialakítani a célok eléréséhez a helyi sajátosságoknak legjobban megfelelő versenyformát (egyéni, csoportos, brigád, műhelyek közötti verseny, stb.). Ugyanitt azt is meghatározzák, hogy az egyének és brigádok termelési eredményeinek értékelése 1957. július 1-vel kezdődően történik."
Vagyis a hatalom a munkaverseny-mozgalom folyamatosságát vállalta, az 1956 előtti korszak gyakorlatát azonban nem kívánta követni. 1957-től 1980-ig számos rendelet és határozat született, mely a szocialista brigádmozgalommal foglalkozott. Ezek a határozatok a brigádok létét minden esetben eleve feltételezték, a brigádalapításról meglehetősen nagy vonalakban szóltak csak. A munkaverseny 1956 előtti eredetére soha nem utaltak. A kezdetben kizárólag ipari-termelő brigádok mellett 1962-től mezőgazdasági, majd hivatali brigádok is szerveződtek.
A Rákosi- és a Kádár-korszak munkaverseny szemlélete között lényeges különbség volt, hogy míg a sztahanovista mozgalomban az egyén, a brigádmozgalomban egy dolgozói csoport munkateljesítményét mérték. A közösen elvégzett munka volt az, mely a nyereségérdekeltségbe a dolgozókat bevonta. Talán éppen ez, a kollektív nyereségérdekeltség, tette a brigádmozgalmat jellemzően "kádárista" szervezetté. Az anyagi érdekeltség erőteljesebb hangsúlyozása új elem volt. Erre utalt az 1969-es, jubileumi brigádvezetői értekezleten Kádár János is, aki - miután a hallgatóság figyelmét felhívta az erkölcsi és anyagi elismerés egyenrangúságára - a fő hangsúlyt a nyereségrészesedésnek a szocialista társadalomban elfoglalt helyére, illetve a nyereségérdekeltségi rendszer mechanizmusának működtetésére helyezte.
Tehát az anyagi (egyéni) érdekeltség lépett a "munka becsület és dicsőség dolga", gyakorlatban is megkövetelt magatartásmintája helyébe. Sőt, Kádár úgy fogalmazott, hogy
Ez a szellem hatotta át a Vas megyei szocialista brigádmozgalmat is. A szombathelyi gyárak és üzemek több tízezer embert foglalkoztattak, ideális terepévé lettek a mozgalomnak. Nem volt olyan munkás, aki ne tartozott volna valamelyik brigádhoz. A brigádélet hamar túllépett a gyárkapukon, beszivárgott a magánéletbe. A ránk maradt brigádnaplók hű tükrei a mozgalomnak, mert megőrizték nem csak a munkaverseny dicsőségét, hanem a közösségi élet emlékeit is.
Színházlátogatások, mozijegyek, elolvasott könyvek száma és tartalma, közös családi események lenyomatai a naplók. Gyakran előfordult az is, hogy az adott brigád Timur és csapata módjára jótékonykodott, segített a brigád elesettebb tagjain, vagy hozzátartozóin. A kalákában való építkezés pedig már-már elvárás volt.
Ugyancsak a szocialista szellemet erősítették az ingyenes, vagyis társadalmi munkák. Ez hangsúlyozottan önkéntes volt, így mindenki tudta, hogy kötelező. Egyénileg nem is lehetett elbliccelni, de a brigádok kifoghattak a kommunista szombatokon. Például úgy, hogy erre az időpontra valamilyen fontos brigádeseményt terveztek. Az esemény aztán a legtöbb esetben sörpartiba torkollott.
A szocialista brigádmozgalom munkaversenyben két szombathelyi cég járt elöl: az ÉLGÉP és a XII. Autójavító Vállalat (AFIT). Itt szinte hullottak az arany és ezüstkoszorús kitüntetések, oklevelek. Kellett is ez ahhoz, hogy a vállalat élüzem, vagy kiváló üzem címet kapjon, ami mind a vezetésnek, mind a dolgozóknak plusz pénzt – jutalmat – hozott. Később elterjedt a mozgalom a Latex és a Remix műhelyeiben éppen úgy, mint a Szövőgyárban. A mozgalom ökle azonban nem ők voltak, hanem a MÁV Járműjavító Vállalat. Ez volt a munkás-és káderképző.
A mozgalom mesze beváltotta a hatalom reményeit. Olyannyira, hogy még a rendszerváltás után is működtek brigádok, majd a formai megszűnés után közösségük egyben maradt. A szocializmus építésének „magasztos eszméi" több millió emberhez jutottak el. Olyannyira mély gyökeret eresztve, hogy máig hajtanak.
Szólj hozzá!
Hosszú hónapok vitáját sikerült pozitívan lezárni, jövőbe mutató tanulságokkal.
Vegyen autót Homlok Zsolttól!
Pintér Bence kabinetfőnöke másodszori nekifutásra sem kapta meg a pozíciót.
Gondoltál már arra, hogy a szép és egészséges bőr elérése ma már egyszerűbben is kivitelezhető?
Ez évben is bővül Közép-Európa legnagyobb szabadtéri kortárs kiállítása.
Pintér polgármester visszaadja a harmadik Audi A6-ost is.
Az egyesület akkor kaphatja meg az önkormányzat 40 millió forintos támogatását, ha a vizsgálat mindent rendben talál.
A készülékekből akár nehézfémek is a talajba kerülhettek volna.
Ugyan az utóbbi években az online marketing pörgött fel a leginkább, egyre több vállalkozás található meg a digitális térben, de ez közel sem jelenti azt, hogy fizikai, “offline” promóciók már kevésbé lennének hatékonyak, sőt! Néhány okos megoldással még költséghatékonyabban érhetjük el a potenciális vásárlókat.
A Vasi Bádogos Kft. vette át az építkezést.
Nagy István nem tudott határozott válasszal felelni a kérdésre a zárt ajtók mögött tartott szakmai értekezleten.
A Nádasdy-vár kapott macskakövek közé szorított új fákat. Szegények.
Vezetőedző nélkül kell helytállnia a Rába-partiaknak a Szolnok ellen.
Folyamatosan hallhatjuk a híreket arról, hogy a gyerekek manapság túl kevés mesét hallanak, helyette mindig a képernyőt nézik. A hírek középpontjában ennek a jelenségnek a káros hatásai állnak. De mit tehet a szülő, ha szeretne ezen a helyzeten javítani?
A pletykákkal ellentétben Antal Imre nem lesz jelölt.
22 éves kora ellenére eddig már négyszer volt büntetve.
Nagy István agrárminiszter szerint a szigetközi magas talajvíz miatt hoztak Bábolnára több ezer leölt szarvasmarhát.