Vannak kultikus szörnyek a film univerzumban. Ha csak kettőt szabadna megnevezni, akkor kétségkívül alien, és predator barátja lenne az a kettő, akiket rém álmunkból felriadva is azonnal szánkra tudnánk venni. Azonban lassan de biztosan az amerikai filmipar mind a kettőt ízekre szedve árulja ki, papírkutyává degradálva mind a kettő.

Az Aliennél a Prometeus-szal keződödött a hanyatlás, aztán a Covenant már olyan mélységig vitta a sagát, hogy most tetszhalott állapotban várja a savas vérű xenomorph, hogy pár évtizednyi szunnyadás után egyszer végre ismét vérfagyasztó kereteken belül térhessen vissza.

Most a Predator is hasonló utat jár be. Bár sokan már az 1990-es Predator kettőt is gyenge utánzatnak vélték a ‘87-es Schwarzis mozi után, mai szemmel - pláne ha a sok folytatást is felsorakoztatjuk - egy igazi Oscar-díj várományos dogma film. De miért megy lassan és biztosan a ZS kategóriás halmaz felé a FOX két igazán jól sikerült emberevő és embernyúzó gépezete. A válasz pofon egyszerű: egyik sem volt akciósztár, most viszont mind a kettő űrszörnyetegnek ilyen gúnyát varrtak.
Egyszerűen imádom az 1987-es Predit. Benne van a misztikum, na meg az, hogy az abban az időben csak és kizárólag a legyőzhetetlen akciósztár (Connan-filmek, Kommandó, Terminátor) szerepében tetszelgő Arnold végre egy méltó ellenféllel találta magát szembe és még a halál szele is meglegyintette. Nem is tudtuk mi ez a lény, ragadozni jött és kész. Ennyi bőven elég volt.
Tudom sokan nem szeretik, nekem mégis szintúgy kedvencem a második rész, ahol a drogkartelles vonal pluszban dobott egyet a betondzsungelben prédára vadászó raszta csápú idegen sztoriján.

Aztán jött Antal Nimród filmje, ahol kiderült, hogy a mi predátoraink csupán másodhegedűsök és kezdődött minden elcsesződni. Mert nem. Ne legyen nagy predátor, meg ne legyenek kutyák, meg mit tudom én mi. Kérjük vissza gyerekkorunk neon vérű tökéletes organizmusát, ami önmagában a csúcsragadozás mintapéldánya. Ő a legnagyobb, a legerősebb és kész. És nagyjából ez a baj a mostani legújabb Predator filmmel is.
Egyrészt elveszi gyerekkorunk ikonját, másrészt meg akar nekünk magyarázni mindent a világ legfainabb sportvadászáról. Pedig ezek a kísérletek már eddig is rendre kudarcot vallottak.

Shane Black szerepelt az első Predator filmben, ő volt az a szemüveges geek, aki folyton pinázós vicceket mesélt az osztagban. És bár Blacknek a buddycop moviekban elég jól össze szoktak jönni a dolgok, hogy mást ne mondjak a Rendes fickók eléggé jól sikerült, más területen eddig nem sokat brillírozott. A MARVEL rajongók egyik legutáltabb filmjét a Vasember 3-at is ő követte el.
Mert az még talán egy 5 perces rövidfilmnek elmenne, hogy a Megtorló, Theon Greyjoy meg a robotkezű csávó a Logenből vicces beszólásokkal próbálja szórakoztatni egymást egy buszon, de egy egész estés filmhez egy vajmi kevés. Zavaros, zagyva és öncélú. Csakúgy, mint a film valamennyi poénja. Ha beülök egy predator filmre akkor nem vicceket akarok hallgatni, hanem nyúzott embereket akarok, bokáig fosott katonai osztagokat, akik nem tudják mivel állnak szemben és egy tökéletes gyilkológépet, ami úgy gyűjti a trófeákat, mint ‘93-ban a ovisok a lutra-album matricáit.
A Predátor szobrának ledöntése nem most kezdődött, valahol az AVP 2 környékén kezdett el repedezni a talapzat, ami mostanra teljesen szétmállott.

Ez a kisvárosi hangulat a gimivel már ott sem jött be és most sem. Az pedig lehet, hogy a Pieodne és az Ötvös Csöpi-filmekben bejön, hogy a főhős mellett ott van egy gyerek is, de sem a Vasember 3-ban, sem pedig most, ebben a Predator-filmben nem működik a dolog.
Lapos, túl magyarázott, képileg sötét és még unalmas is. Azt a kikacsintást azért díjaztam, hogy Jake Busey annak a tudósnak a fiát játssza, akit a második filmben apja Gary Busey alakított.

Már akkor tudta, hogy nem tudja visszafizetni, mikor átvette a pénzt.
A vizsgálóbizottság elnöke már feljelentést emleget, miközben egy 15 600 forintos ügy miatt zárt ajtók mögött zajlik a „vizsgálat”.
Lelkes civilek főznek rászorulóknak, az ételosztás délelőtt zajlik a belvárosban.
Városvezetéseken átívelő fejlesztés született.
A vidéki településeken befejeződik az otthoni csomagolóanyag-gyűjtéshez szükséges edények átadása.
Egyszerre ketten kellenek, hogy betöltsék a volt vezérigazgató hagyta űrt.
Az édeshármas lehetősége felizzíthatja a mindennapok szürkeségét, és sokak fantáziáját megmozgatja. De hogyan is döntsük el, hogy ki legyen a harmadik személy?
A jóérzés teljes hiánya, vagy freudi elszólás?
A világraszóló Fidesz győzelemmel megszerzett 371 szavazat a testület egyetlen mandátumát jelenti.
A 21 Kutatóközpont mérése szerint decemberre visszaállt a nyári állapot: a Tisza vezet, a kormánypárt viszont nem tudott előrelépni.
Ami egyébként nem igaz.
Valószínűleg mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy hosszabb szabadtéri tevékenység vagy akár otthoni áramszünet közepette akadt meg az élet, mert nem állt rendelkezésre elegendő energia.
De hát az akkor volt, most meg most van.
Példás összefogással újulhat meg az otthon sivár udvara.
A friss nemzetközi adatok szerint egyre több hazai vállalkozás lát értéket a szellemi tulajdon védelmében.
A beruházás a klub fenntartható működését és gazdasági stabilitását erősíti.
Három korosztályban összesen több mint 370 alkotás született, a legjobbak díjat, a közönségkedvencek élményt nyertek.
A polgármester kifejezetten örülne egy időközi választásnak.
