Mit is jelent pontosan a zöldtető fogalma? Hogyan tudná megkönnyíteni a zöldtető a városlakók életét és a klímaváltozás elleni felkészülést? Egyáltalán lehetséges-e Szombathelyet a nyugati mintára átformálni? Németh Ákos önkormányzati képviselővel beszélgettünk.
A klímaváltozás hatásai sokkal inkább érintik a városi környezetet, ugyanis minél sűrűbben lakott egy település, annál nagyobb a probléma. Már néhány ezres városokban is kialakul az úgynevezett városklíma, ami egy városi hőszigetet jelent gyakorlatilag. Ez a jelenség a lakók számára azonnal nyilvánvalóvá válik: minél inkább beépített, aszfaltosabb-betonosabb egy város, annál magasabb a hőmérséklet. Ennek velejárója az ún. városközponti vihar, melynek során gyakorlatilag a csapadék nagyon gyorsan egy helyre koncentrálódik, amit az alulméretezett vízgyűjtők nem képesek megfelelően elraktározni.
Éppen ezért elkezdtük Szombathely adottságait vizsgálni, többek között az Ezer fa projekt keretein belül. Szerencsére sok zöldes, fás tér lelhető fel a városban, azonban nagy, összefüggő, beépítetlen zöld terület fejlesztésre alkalmas térséget nem nagyon találunk. Nyilván az Ezer fa projekt szempontjából nem akadály, hogy ezer fát elültessünk, de jó volna megtalálni a módját, hogy újabb zöld területeket létesítsünk.
Így jött képbe a zöldtetők megvalósításának ötlete, ami Nyugat-Európában már rendkívül elterjedt – Angliában például azt tervezik, hogy 2050-re parkvárossá fejlesztik Londont, ami azt jelenti, hogy a háztetők 50 százalékát beépítik zöldtetőnek. Szingapúrban még ennél is tovább mentek: ott azt mondták, hogy 2030-ig szeretnék a város tetőinek 80 százalékát zöldtetővé alakítani.
Úgy tűnik, nyugaton ez a jövő, ugyanis rengeteg pozitív hatása van a zöldtetőknek: azon kívül, hogy javítják a levegő minőségét, a csapadékot is megkötik, így sokkal lassabban szivárog a víz a csatornarendszerbe. Emellett növelik a biodiverzitást, és védik a tetőszerkezetet mind az UV-sugárzástól, mind a hőingadozástól.
A zöldtetőknek két fajtája ismert, az extenzív és az intenzív. Az extenzív zöldtető olyan természet közeli vegetáció kialakítását teszi lehetővé, ami nem igényel sok gondozást és kisebb terhelést jelent a tető számára, hiszen egy durván 10 cm-es talajszintről beszélünk.
Az intenzív zöldtető viszont jóval több kialakítási lehetőséget hordoz magában: egyaránt szóba jöhet a füvesítés és fás szárú növények telepítése, továbbá közösségi térként is használható, megfelelő kivitelezéssel tehát a tető valódi kertként funkcionálhat.
Az imént felsorolt pozitív jellemzők miatt gondoltuk úgy, hogy érdemes lenne Szombathelyen is megvizsgálni, milyen lehetőségeink vannak. Itt kapcsolódik be a Just Nature nevű uniós projekt – ennek a pályázatnak a keretein belül kezdtünk el Szombathelyen felméréseket végezni, hogy már meglévő épületeknél milyen lehetőségeink vannak a zöldtető kiépítésére. Az első fordulón sikeresen túljutottunk, a második körös pályázatot szep. 3-án fogjuk leadni, ám sajnos különböző statikai okok miatt jelen projekt keretein belül nem fogjuk tudni megvalósítani az elképzeléseinket.
Először a Károly Róbert utcai Fiatal Házasok Otthona épületét vizsgáltuk, aminél sajnos nem sikerült minden szükséges dokumentumot megszereznünk, ezért a statikus mérnök szakvéleménye szerint nem biztos, hogy jelen formájában elbírná a létesítmény az intenzív tetőt. Ezen kívül egy másik magánépületnél is végeztünk kutatásokat, itt viszont az a probléma merült fel, hogy nem lehetett pontosan tudni, milyen födém került a tetőre – ilyen körülmények között nincs az a statikus, aki vállalná a kockázatot és alkalmasnak nyilvánítaná az épületet egy intenzív tető kialakításához.
Azt látjuk, hogy igény lenne rá a lakosság részéről, ezért a jövőben tovább keressük azokat a pályázati lehetőségeket, amik lehetővé teszik az extenzív tetők kialakítását. Szerencsére a városvezetés egyöntetűen támogatja a kezdeményezést, így közös erővel tudunk felkészülni a klímaváltozás elleni küzdelemre.
A cikk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával készült el.