Mi a helyzet a győri Szeszgyár szagával? – A helyszínen jártunk utána

Papp László Tamás 2020-09-29 15:33:00
Az utóbbi napokban fokozottan jöttek hozzánk panaszok az üzemből jövő „cefreillatra”. Megkerestük hát a gyár vezérigazgatóját.

Hetek óta számos városrészi Facebook-csoport szinte napi témája, hogy a város számos részében a szokásosnál erősebben, gyakrabban érezhető a szeszgyár jellegzetes szaga – a téma már olyan szintre jutott, hogy Takács Krisztián belvárosi, révfalui képviselő (Fidesz) is foglalkozni kezdett vele. Bárány István (független) pedig egy olyan térképet is posztolt, ami azt jelzi: meg van szabva, hogy meddig lehetne érezni a gyár szagát

Mi pedig elsőkánt megkerestük a szeszgyárat. Kiderült a beszélgetésből: a zajnak van mértékegysége, a szagnak viszont nincs, így az utóbbi mérhetetlen. Tehát objektív szakvéleményt adni róla gyakorlatilag nem lehet – mondja a cég igazgatója. A gyár két illetékes vezetője elmondta, milyen intézkedéseket tettek a szaghatás csökkentése érdekében.

De azt is hozzátették: teljes szagmentesség nem lehetséges, illetve a gyár elköltözni sem tud, vagyis a probléma teljesen nem fog megoldódni, csak enyhíteni lehet rajta. 

Kolos Gábor, a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt. vezérigazgatója és Hajos László műszaki igazgató válaszolt a kérdéseinkre. A beszélgetés során ugyancsak szóba került: nemcsak a szagokra, de a zajra is érkeznek hozzájuk bejelentések. „A gyár zajszintje jól mérhető, a törvények pedig egyértelmű zajszinteket határoznak meg számunkra. Bennünket nagyon sok hatóság ellenőriz. A környezetvédelmi, a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakhatóság is például. Az elmúlt években többször is voltak lakossági panaszok, amiket minden alkalommal egyedileg kivizsgálunk és méréseket végzünk külsős, független szakemberekkel. Amennyiben a panasz megalapozott, akkor elvégezzük a szükséges beavatkozásokat” – mondta.

Győri Szeszgyár

Fotó: Papp László Tamás

„Néhány év alatt több száz négyzetméter zajvédő falat építettünk a gyár területén. Legutóbb Takács Krisztián, a körzet önkormányzati képviselője és Dr. Szálasy László, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke járt nálunk a gyárban, nekik is megmutattuk ezeket. Az utóbbi időben a hűtőtornyunk miatti zajra panaszkodtak a Gyóni Géza utcában lakók, így oda is zajvédő falat teszünk, holott erre semmilyen rendelkezés nem kötelez bennünket, mivel azon a részen semmiféle határértéket nem írtak elő” – mondta el a cég vezérigazgatója.

„Sajnos a szag esetében nem ilyen egyszerű a helyzet, mert a szagnak nincs olyan mértékegysége, mint a zajnál a decibel. Igazából nem mérhető, nincs is rá előírás vagy szabály, így egy adott szaghatás erősségének megítélése szubjektív. Ez nem olyan, hogy ráállok a mérlegre, és látom: mennyit híztam vagy fogytam. Mi nagyon örülnénk, ha lehetne egzaktul, tudományosan mérni a szagok intenzitását. De jelenleg nem tudunk erre objektív szakvéleményt kérni” – mutat rá a szeszgyár vezérigazgatója. "De a mi tapasztalatunk az, hogy kevésbé intenzívek a szagok, mint néhány éve vagy pár évtizede” – véli Kolos Gábor. „Az, hogy ez a gyár szagmentes legyen, az nem lehetséges. A termeléssel járó biokémiai folyamatok szaghatással járnak. De rengeteg lépést tettünk ezek csökkentésére, enyhítésére” – teszi hozzá.

„Eleve jóval enyhébb lett a szag, amikor több mint egy évtizeddel ezelőtt a takarmányélesztő gyártása megszűnt nálunk. Annak jóval erősebb illata volt” – veszi át a szót Hajos László műszaki igazgató. „Tavalyelőtt újabb lépést tettünk: a 105 fokos cefredesztillációról áttértünk 60 fokosra. Korábban a szagot az Interspar parkolója környékén sokkal jobban lehetett érezni. Az összes aknát, csatornát kitisztítottuk, amelyiket lehetett, feltöltöttük, hogy ne álljon meg benne a víz. Az erjesztéskor keletkező gázokat szűrő  gázmosó rendszerünket már kétszer korszerűsítettük, de folyamatban van a harmadik felújítás is. A Műegyetemet bíztuk meg a rendszer tökéletesítésével, amelyen naponta 6000 köbméter gáz megy keresztül. A desztilláló üzemünk épületét pedig ötvenmillió forintért újraüvegeztettük a jobb szigetelés érdekében. Emiatt van, hogy a szaghatás érezhetően kisebb, mint harminc éve. Tehát szag van, de a helyzet e téren nem romlik, hanem javul. Mikor én gyerek voltam, Ácson laktam, s mikor bejöttünk Győrbe, már a vasútállomáson érezni lehetett. Biztos, hogy aki a rendszerváltáskor ideköltözött, azóta inkább enyhülést tapasztalhat” – állítja a szeszgyár műszaki igazgatója.

„Az persze lehetséges, hogy olyan napokon, amikor magasabb a páratartalom, illetve déli szél fúj, a szagok is jobban terjednek” – hangzik az egyik magyarázat arra, miért lehet most a szag most erősebb.

Győri Szeszgyár

Fotó: Papp László Tamás

„És nyilván nem a gyárunk az egyetlen a városban, amely szagot bocsát ki. Belátható, hogy a szennyvíz kezelése például sokkal érezhetőbb, kellemetlenebb szaghatással jár. Az biztos, hogy az általunk kibocsátott szagnak semmiféle egészségkárosító hatása nincs. Mi nem vegyiüzem vagyunk. A cukorgyártás során keletkező melaszhoz adunk élesztőt, ami erjed, itt keletkeznek bizonyos gázok. Ebből lesz a fő termék, a 96 illetve 99,9 százalékos alkohol, s melléktermékként a vinasz, ami lényegében tárgya-nyersanyag, illetve biogáz-alapanyag. Vegyszerek hozzáadása nem történik” – mondja Hajos László.

Felvetettük, amit többen kérdeztek a Győr Összefog Facebook-csoportban is: nem lehetne-e lakott területen kívülre elköltöztetni a gyárat? „Ennek óriási lenne a költségvonzata, gyakorlatilag ellehetetlenülne a több mint 80 embernek munkát adó cégünk. A városban más ipari cégek is voltak, például a kekszgyár vagy az olajgyár, de ezek sem elköltöztek, hanem megszűntek. Győrnek ezen a részén gyakorlatilag eltűnt a hagyományos ipar. Helyette van kint az Audi és a köré települő cégek. A miénk viszont egy erőteljesen technológiaintenzív ágazat, óriási tartályaink vannak, nem reális az elköltözés. Ez nem olyan, mint az Audi, hogy felszedjük a gépeket, s egy másik csarnokban felállítjuk. Körülöttünk csak fekete ipari zónák vannak, üresen. Ha itt a környéken akkora ingatlanboom lenne, hogy lenne az ingatlanunkra kereslet, mert körülöttünk minden beépült, akkor el lehetne gondolkodni a költözésen, de ilyen nincs. A gyár körül csak beépítetlen, gazos területek tömkelege van” – mondja el Kolos Gábor.

„Tehát elmenni nem tudunk, így békés egymás mellett élésre törekszünk. Minden panaszt komolyan veszünk, minden ezzel idejövőt fogadunk. A régi takarmányélesztő-üzem épületéből kulturális központot, kiállítóteret fejlesztünk. Az előző és a mostani városvezetést is megkerestük, hogy a  legfőbb zajforrás hűtőtornyot le tudnánk lassítani, ha a keletkező hulladékhőt fel tudjuk használni önkormányzati beruházású létesítmények fűtésére, ami egy abszolút környezetbarát megoldás lehetne. Ez a gyár itt van 1884 óta, s az elmúlt másfél évszázadban körbeépült bennünket a város. Most amúgy van rá kormányzati szándék, hogy jogszabályba foglalják a bevett ipari terület fogalmát. Ami azt jelenti, hogy ahol már 1984 előtt is ipari tevékenység folyt, ott meg fogják változtatni konkrétan a zajra vonatkozó határértékeket” – fejti ki a vezérigazgató.

A témát nem hagyjuk azért annyiban: a továbbiakban utánanézünk egyéb városi szagoknak, illetve annak, hogy tényleg nem lehet-e azt mérni, szabályozni.

Szólj hozzá!

Megállt a szombathelyi egykori Centrum Áruház toronyórája

Egyelőre nem tudni mi okozza a problémát.

Masszív szocialistázásba torkollt a győri MÜFE temetése a közgyűlésen

A Győri Művészeti és Fesztiválközpont agóniája kapcsán forrt fel a hangulat a Városháza Dísztermében.

Az okoszokni, ami megnyugvást hoz a családok életébe

Nem is olyan régen úgy gondoltuk, hogy a modern technológia nem léphet be a szülői élet mindennapjaiba.

Bilincsben vittek el egy rendbontót Magyar Péter körmendi látogatásáról

A rendőrök hiába kérték, nem igazolta magát a férfi.

A keresőoptimalizálás által stabilizálhatod a forgalmad

Manapság online megjelenés nélkül nem igazán tud talpon maradni egy vállalkozás. Az internetes jelenlét egyszerre hatalmas lehetőség és veszélyforrás is: ha jól csináljuk, rengeteg emberhez eljuthat a termékünk vagy szolgáltatásunk, ám egy rossz stratégiával örökké a konkurensek árnyékába szorulhatunk.

Az arc hidratálása hialuronsavval: az üde bőr titka

A bőrápolási rutinok egyik kedvelt összetevője, a hialuronsav, nemcsak a nedvességmegtartásért felelős, de a bőrt is feszesebbé teszi. Tehát miért ennyire népszerű az arcápolásban? Nem csoda, hogy sok bőrápolási termékben megtalálható ez a hatásos anyag. Derítsük ki, milyen előnyei vannak, és hogyan lehet hatékonyan alkalmazni az arcbőrön!

Vasárnap Vas megyébe érkezik Magyar Péter

Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Vasvár, Körmend és Szombathely az állomások között.

"Mi a fenét akar kezdeni a győri városvezetés a Városrendészettel?"

Borsi Róbert tette fel a kérdést Pintér Bencének.

Vajon miért választják a sztárok is a FUE hajbeültetést?

A hajtüsző egység kihúzása, vagyis a FUE technológia kiváló lehetőséget kínál mindazok számára, akik hajvesztéssel, kopaszsággal élik a mindennapokat. Egyre több híresség vállalja fel, hogy szembesül a problémával és erről a bulvár hírekben is olvashatunk.

2028-ig hosszabbított szerződést a Falcoval Milos Konakov

A szombathelyi csapat a vezetőedzővel eddig 3 bajnoki címet, 2 kupa győzelmet és 2 Bajnokok Ligája Top 16-os szereplést ünnepelhetett.

Gobbi Hilda életműdíjat kapott Szerémi Zoltán, a szombathelyi Weöres Sándor Színház tagja

Az életműdíj azoknak a színészeknek ítélhető oda, akik több évtizede működnek a pályán, és semmiféle állami művészeti díjat nem kaptak.

Önkormányzati ráhatásra élhetőbb lesz a szombathelyi Uránia udvar

Az udvarban működő két szórakozóhely zaja komolyan megkeserítette a környéken lakók életét.