Néhány évvel ezelőtt, az országos kastély-felújítási program keretében jutott volna jelentős összeg az ikervári és a körmendi Batthyány épület-együttesekre. Több milliárd forintról volt szó, az önkormányzatok már „bezsákolták” az örömhírt, amikor jött a hidegzuhany. A két vasi kastély 2018 őszén váratlanul kikerült a felújítandók sorából.
Lőttek a körmendi kastély felújításának
December 14-én jelent meg egy cikkünk, ami a körmendi Batthyányi-kastély felújításának csúszásával foglalkozott. Az épületet a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban kiosztott 1 milliárd 500 millió forintból újították volna fel, az NKVP oldalán pedig az áll, hogy 2020 márciusában be kellene fejezni az építkezést, csakhogy december közepén annak még csak neki sem álltak.
Körmenden nincs újabb hír, van viszont Ikerváron. Bár attól még messze vagyunk, hogy konkrétumokról számolhassunk be, azért mégis megmozdulni látszik a kastély ügye. Fehér Ferenc Ikervár polgármestere az Ugytudjuk.hu-nak elmondta, hogy évekkel ezelőtt készíttettek egy átfogó, kastélyhasznosítási koncepciót, ami nem kis pénzükbe került. Érthető, hogy csalódottan vették tudomásul a kedvezőtlen döntést.
„A kastély a magyar történelem része, ma is meghatározó szerepet tölt be a város életében. A koncepcióban az épület sokoldalú hasznosítása szerepel. Vannak benne kulturális, sport, civil szervezetekkel kapcsolatos elemek éppen úgy, mind közösségi rendezvények, aztán klubélet, borospince, látogatói fogadóhely. Szóba került egy apartman-blokk kialakítása is.”
4
A koncepció szerint az épület mindezek mellett 60 százalékban, vagyis fő profilként múzeumi célokat szolgálna, bemutatva a Batthyányakat, általuk pedig a történelmünket. A kastély parkja, amely valamikor messzeföldön híres volt, részben a Rábával határos. Ez szinte kínálja magát a vízi sportokra, túrázásra. A felújított épület tehát ideális turisztikai célpont is lehetne.
De mi ad most okot a reményre? „Idén januárban, pontosan 19-én kértek tőlem egy dokumentumot, egy részletezőt a kastéllyal kapcsolatban. Ez jelezte, hogy újra magasabb szinten foglalkoznak az üggyel. Ezután V. Németh Zsolt és Ágh Péter országgyűlési képviselők felvetették, hogy képviselik a felújítás ügyét a kormánynál.
Tény, hogy egy hónap múlva ismét érdeklődtek, téma voltunk a vár-és kastélyprogram projekt vezetőségénél. Ezt követően megyei szinten is folytak megbeszélések, majd májusban ismét dokumentumokat kértek tőlünk. Nem szeretném elkiabálni, de talán megmozdult a kastély ügye.”
A jelenleg állami tulajdonú épületet felügyelik, állandó őrséget kapott. A füvet nyírják, nagyobb mozgás nincs. Korábban megrongálódott a tető, emiatt egy értékes freskó elázott, befeketedett. Szerencsére nem hagyták annyiban, szakemberek kiszárították, nem kell veszteséglistára írni.
4
Sok mást viszont már igen. Ez jórészt az épület hányatott sorsának tudható be. 1765-ben épült, majd a 19. században Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján alakították át. Későbbi, eklektikus stílusa eltért az akkor megszokottól. Gróf Batthyány Lajos és felesége, gróf Zichy Antónia lakhelyéül szolgált sokáig. A főnemesek fellendítették a települést és környékét, modern gazdaságot alakítottak ki. Egy időben a kastély a hazai társasági (köz)élet központja volt, többször is megfordult itt gróf Széchenyi István.
Az épület társasági helyeit így írta le Koszorús Ödön tanár, helytörténész: „ A barokk kastély részeként, az első emelet alapjáig felnyúló, hosszú lépcsőket vezettek. Ezeken az emeleten elhelyezett szalonokba lehetett feljutni. A két lépcső között egy nagy biliárd, vagy „bár helységet” alakítottak ki. Ide a két lépcső között elhelyezett, remekbe kovácsolt három, kétszárnyú kapun, azaz hatalmas, üvegezett, kétszárnyas ajtókon léphettünk be.
A „biliárd szoba” és a jobb oldalon lévő helységek porosz boltozatúak, mert így vált lehetővé hogy fölé helyezhessék a dísztermet, illetve a pipatóriumot. Utóbbi nagy, kosárgörbés bejárata szinte az egész falat átjárhatóvá és a szobát világossá, lakájossá teszi. A magas mennyezete ovális alakban áttört, az ágak és levelek között szabadon szállt fel a szivar és pipafüst. Ami így nem zavarta a mellette lévő díszteremben tartózkodók érzékenységét”.
4
Az érzékenység persze nem volt akkoriban elsőrendű szempont. Már csak azért sem, mert az 1848-as forradalom szellemi előkészítése nem kis részt éppen ebben a kastélyban, jórészt a pipatóriumi beszélgetések során indult el. Mint tudott, gróf Batthyány Lajos lett aztán hazánk első felelős miniszterelnöke, akit a szabadságharc utáni megtorlás során kivégeztek.
A kastély ezután a császáriak kezére került, értékes gyűjteményei eltűntek. A 20. századi sorsa is hányatott volt. A többi között gyermeknevelő otthonként, majd szakmunkásképző kollégiumként működött, 1989 után a megyei önkormányzat tulajdonába került. A megye eladta, az új tulajdonos azonban nem hasznosította, így az épület állaga megromlott.
Helyi civilek honismereti egyesületet hoztak létre, ennek fő célja a kastély megmentése, a Batthyány-kultusz ápolása volt. Az önkormányzat támogatását élvezve sok év után eredményt értek el, a kastély állami tulajdonba került. Így már „csak” egy kiadós felújítás volt hátra, ami aztán 2018-ban lekerült a napirendről. A jelek szerint most viszont újra reménykedhetnek az ikerváriak.
