Baromi erős sorozattal rukkolt elő az Apple TV+, a tavaly elindult streamingszolgáltató: a 8 részes mini az azonos című könyv (Defending Jacob) adaptációja, amely egy kertvárosi család életét és egy megrázó gyilkosság utáni nyomozás részleteit követi nyomon. Témája egyszerre elgondolkodtató és gyomorbavágó, minden kétséget kizáróan az év egyik legjobbja. Hölgyeim és uraim: íme a Jacob védelmében!
Andrew Stephen Barber (Chris Evans) több mint 10 éve kerületi ügyész, szakmájában az egyik legjobbnak számít. A csodás karrier mellett, Andy példásan neveli feleségével, Laurie-val (Michelle Dockery) 14 éves fiúkat, Jacobot (Jaeden Martell), aki a család igazi szeme fénye. Egy tragikus napon egyik iskolatársát, Ben Rifkint holtan találják a parkban. Az áldozattal három késszúrással végeztek, a gyilkos fegyver azonban nem kerül elő. Nincs igazságtalanabb, ha egy gyilkosság egy gyermek életét követeli, ám a történet, akkor lesz még húsbavágóbb, mikor a gyanú Andrew fiára, Jacobra terelődik.
A jelenben kezdünk egy vádesküdtszéki tárgyalással, ahol Andynak korábbi kollégája és egyben haragosának, Neal Loguidice ügyvédnek kell vallania az elmúlt év megpróbáltatásairól. A tárgyalótermi vallomások és részletek felidézéséből rajzolódnak ki az elmúlt 10 hónap eseményei, amik magukba foglalják a teljes család széthullását, a nyomozást és Jacob Barber ártatlanságának vagy bűnösségének kérdéskörét is.
Nem mehetünk el szó nélkül a kiváló színészgárda mellett: Chris Evanst hosszú idők után talán most először látjuk Amerika Kapitány jelmeze nélkül, de lehengerlően lubickol a szerepében. Az elmúlt szűk tíz évben rengeteget tanult a Marvelnél, de legfőképp azt, hogy kell igazi starpowerrel uralni a vásznat vagy a kijelzőt. Kétségkívül Evans a széria csúcsa, részben azért, mert tud is mit kezdeni a karakterrel: eddig a világ apját játszotta, most csupán Jacobét, mégsem tűnik könnyebnek a feladat, de nem is veszi félvállról a dolgot. Jaeden Martell is kiemelkedő a címszerepben, aki játszi könnyedséggel hozza a zárkózott, magának való, de belső feszültséggel teli kamaszfiút - ismerős lehet az Az, illetve a Tőrbe ejtve filmekből -, Michelle Dockery pedig hibátlanul alakítja az egyre feszültebb és már-már a bekattanás szélén álló anyát - akit egy idő után meg lehetne fojtani egy kanál vízben, de valahol nem lehet hibáztatni miatta. A mellékszereplők is egytől egyig kiválóak, külön kiemelvén a meglepetés-karaktert, akiről csupán annyit árulok el, hogy főszerkesztőként és zenetanárként is egyaránt páratlan alakításokat képes nyújtani.
A széria zömét a Jacob tárgyalására való felkészülés, a fiú olykor bizarr viselkedésének megértése, a családon belüli nehézségek, no meg a szép lassan csepegtetett titkok teszik ki. A váltakozó érzelmi hullámvasút (a kezdeti boldogságot a meggyanúsítást követő düh, aztán a tehetetlenség érzése váltja fel, majd ezt követően megint jön a bizakodás, a hinni akarás, ami végül kétkedésbe, apátiába és lemondásba kezd átcsapni) az igazi ereje a sorozatnak. A család pedig nem csak a gyilkossági ügy, hanem a média áldozatává is válik, hiszen a tv és az újságok minél hamarabb bűnöst akarnak találni, és nem félnek Jacobot gyilkosnak kikiáltani.
Szintén fontos kiemelni a sorozat képi világát, a színek tökéleten passzolnak a történet komorságához, az arcokra helyezett állandó fókusz pedig még őszintébben tükrözi vissza a karakterek őrlődő lelki állapotát.
Na de a legfontosabb kérdés: vajon bűnös-e a gyilkossággal vádolt Jacob? Nos, az ezzel kapcsolatos elméletet csupán a megtekintés után lehet felállítani, ugyanis fordulatokból nem lesz hiány, a végső konklúzió azonban lehet nem mindenki számára lesz kielégítő. Ettől függetlenül valóban remek élményt nyújt a sorozat, lassúsága és komor hangvétele miatt csak erős idegzetűeknek ajánlott.
Fotó: imdB