Az elmúlt hónapokban két nagy felhőszakadás is sújtotta Győr térségét, amelyek nyomán a város több utcáját is elöntött a víz. Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz) a probléma okaként a nem megfelelően tisztán tartott csatornarendszert jelölte meg, és ezen a vonalon kezdett egyeztetésbe a szolgáltatókkal, illetve kampányba Facebook-oldalán az ügyben.
Az eredmény egyelőre az, hogy a Pannon-Víz vezérigazgatója, Tőke László nyugdíjba vonult, a Győr-Szolt tíz éve irányító Sági Géza pedig úgy döntött, nem vállalja újabb öt évre a megbízást. A probléma azonban jóval mélyebbnek tűnik annál, minthogy mennyire tartjuk rendben a vízelvezető árkokat és elfolyókat – persze bizonyára itt is sokat lehet javítani a helyzeten,
a Magyar Víziközmű Szövetség közleménye szerint azonban a fő probléma a klímaváltozás.
Erről szóló írásukban leszögezik: „A csapadékvíz-elvezető hálózatok tervezésekor többéves gyakoriságú záporintenzitást vettek/vesznek figyelembe a tervezők, tehát a csatorna keresztmetszete elvileg elegendő lenne arra, hogy a legtöbb helyen elvezesse a felgyülemlett esővizet. A gond azzal van, hogy az utóbbi néhány évben a csapadék intenzitása jelentősen megnőtt, felülírva a korábbi méretezési elveket, azaz rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadék esik le, amit azonnal nem tud elvezetni a rendszer.” Szerintük mindennek a klímaváltozás az oka.
Persze az klímaváltozás miatt változó időjárástól független tényezők is vannak, ezek között pedig ott vannak a polgármester által azonosított problémák is: „évről-évre egyre több a leaszfaltozott és lebetonozott terület a városokban, ezzel arányosan egyre kevesebb az a zöldterület, amely elnyelhetné a lezúduló csapadék egy részét. A csapadékvíz elvezető árkok gondozásának hiánya is jellemző probléma napjainkban.”
A közleményből kiderül:
A Magyar Víziközmű Szövetség és a víziközmű szolgáltatók az utóbbi években többször is jelezték, hogy probléma jelentkezhet a klímaváltozás következtében fellépő szélsőséges időjárási viszonyok miatt.
Ami kifejezetten érdekes, hogy szerintük a teljes körű megoldást a csapadékelvezető rendszerek kapacitásának bővítése sem hozná meg, a csapadékvíz-elvezető műveket nem lehet a végtelenségig bővíteni, mivel ez gazdasági szempontból finanszírozhatatlan. „A megoldás a korszerű, integrált csapadékvíz-gazdálkodás lehetne, lokális vízvisszatartással, korszerű tározási módszerek alkalmazásával, amelynek megvalósítása – az anyagiakon kívül – személetváltást, odafigyelést és egy egészen más, rendszerszintű együttműködést igényelne” – írták.
A közlemény vége pedig mintha direkt üzenet lenne a győri polgármester felé, azt írják ugyanis, hogy „a klímaváltozás hatásaiért, így a villámárvizekért, az elöntésekért, illetve ezek által okozott károkért nem lehet kizárólag az üzemeltetőket felelőssé tenni”. A MaVíz szerint a meglevő vízilétesítmények üzemeltetői csak a tervezett és megépített kapacitásokat tudják legjobb tudásuk szerint működtetni, ha arra elegendő forrást kapnak a közművek tulajdonosaitól. Szerintük fontos emlékeztetni arra is, hogy a közműtulajdonosok felelőssége a rekonstrukció és a kapacitásnövelő beruházások végrehajtása is.
Korábban az LMP győri elnöke, Jenei Ferenc írt arról publicisztikát lapunkban, hogy érdemes lenne a nyári felhőszakadások következményeit a klímaváltozás szempontjából is megvizsgálni.
