A tavalyihoz képest idén kevesebb kárt okozott a nyári viharszezon, bár a szeptember eleji esőzések még sokat ronthatnak az eddigi mérlegen - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az Ugytudjuk.hu-nak eljuttatott gyorsjelentéséből.
A biztosítókhoz közel 60 ezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén.
Ebben nincsenek benne a mezőgazdasági károk, valamint és ipari létesítményekben és a közintézményekben esett károk.
A MABISZ gyorsjelentése megjegyzi, hogy az utóbbi néhány nap miatt azt gondolhatjuk, hogy viharos nyarunk volt, a korábbi évekhez képest azonban nyugodtabb volt a nyár. Tavaly 103 ezer káreseményre 6 milliárd forintot fizettek a biztosítók, az elmúlt hét évben pedig több mint 1 millió káreseményre 80 milliárd forintot fizettek.
Az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni az időjárás szélsőségesebbé válásáról, hiszen ebben az évtizedben például a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.
Idén is, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsről és környékéről érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust.
A jelentés kitér arra is, hogy egyre több gondot okoznak a villámcsapások. 2010 óta a viharokhoz képest harmadannyival terhetlték meg a kárösszegeket.
Tavaly egész évben 2350 elsődleges és több mint 30 ezer másodlagos hatás nyomán 2,6 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónapban már 2,3 milliárd forint környékén jár ez az összeg. Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.
Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Sőt, idén már olyan eset is előfordult, amikor a villámcsapás a tetőszerkezetre szerelt napelemes rendszert is tönkre tette.
A biztosítók szövetsége arra figyelmeztet, érdemes minden nagyobb lakáskorszerűsítéskor felülvizsgálni a biztosításokat, hogy a szerződéses összegünk elegendő legyen a helyreállításra, vagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.
A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhatott egyébként a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.
Címlapfotó: MTI
