Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi szerkesztőségünk álláspontját. Vitáznál velünk? Küldd el az írásod nekünk!
Parragh a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, hogy Orbán Viktornak azt tanácsolta, két évre engedjék el az iparűzési adót, illetve további, önkormányzati hatáskörbe tartozó adónemek mértékének befagyasztását, így például az ingatlanadót, az idegenforgalmi adót, az építményadót és a kommunális adót is.
Az iparkamara örök elnöke nem először bizonyította már, hogy szívesen vállalja a rá osztott szerepet és beszél égbekiáltóan nagy ostobaságokat - lásd gimnáziumbezárási terveit - de legújabb ötletével még eddigi színes tevékenységét is képes volt elhalványítani.
Természetesen Parragh László is tudja, hogy ez az ötlet a már most kivéreztetett önkormányzatok végét jelentené.
Azt persze nem tudjuk, hogy Parragh Lászlót érdekli-e, de azért jegyezzük le: Ezekből az adókból olyan semmiségeket végeznek el az önkormányzatok, mint például az utak, közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés és az óvodák, iskolák, közművelődési intézmények működtetése, de ebből gondoskodnak az alapfokú szociális és egészségügyi ellátásról, helyi közbiztonságról, és még egy sor olyan területről, ami az élet alapvető színtereit jelenti.
Önmagában persze a kereskedelmi és iparkamara elnökének véleménye és kirívó inkompetenciája legfeljebb megmosolyogtató közjáték lenne, ám az utóbbi idők önkormányzatokat sújtó intézkedései miatt kijelentései sajnálatos módon nagyon is beleillenek a kormányzati narratívába.
Egy olyan narratívába, ahol a mindent benyelő, központosító állam osztja szét az erőforrást, irányít, de legfőképp: jelen van. Ahol az önkormányzat már nem egyéb, mint falunapi pálinkázások és március 15-i rendezvények megszervezője, ám a valódi döntések már a mindenható államtól függnek.
Az iskolai tanszertől kezdve a kátyúzásig, minden.
Vagyis minden a túlterjeszkedő államnak köszönhető, és oda visszavezethető. Ahol a polgármesterek kellő tisztelettel és alázattal köszönik a képviselő úrnak és asszonynak a járdafelújításra és szociális étkeztetésre kapott állami támogatást, és ahol a legkisebb falusi kocsma és közért is a kormányzati üzenetektől hangos. Ez a világ már sok helyen működik, ám ha a fenti ötlet megvalósul, még inkább általános lesz.
Ugyanakkor Parragh kijelentésének időzítése és annak helye sem véletlen.
A kormányzat kezéből egyre jobban kicsúszó járványhelyzet ugyanis épp az elmúlt tíz év központosítása miatt rendkívüli mértékben ráéghet a Fideszre. Ezt a felelőséget pedig szét kell teríteni, ehhez pedig a már most sok helyen reménytelenül eszköztelen önkormányzatok - gondoljunk csak gépjárműadó elvételére vagy a nettó tébolyt jelentő ingyenes parkolás erőltetésére - a legjobb alanyok, azok, akik az iparkamara elnöke szerint az ingatlan-, idegenforgalmi, és az iparűzési adón csücsülnek. Ebben a játékban pedig még a saját párttársaik által irányított, fideszes falvak, városok elbizonytalanítása, elidegenítés, sőt, feláldozása sem jelent túl nagy áldozatot a kormánypártok számára.
Magyarul a kormányzat úgy tudja gyengíteni a magyar közgondolkodásban még mindig rendkívül népszerű önkormányzatiságot és annak eszméjét, hogy saját felelősségét rátolja azokra, akiket korábban épp ő tett eszköztelenné. Ezzel pedig megágyazva egy újabb elvonásnak, vagyis újabb központosításnak.
A maga nemében mesteri terv.
