A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos ügyben.
A cikk szerint ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jönni fog napokon belül a két rendelet ügyében.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint ha nem vizsgálják felül a jogállamisági feltételrendszert, akkor Magyarország a hétéves költségvetést és a helyreállítási alapot is megvétózza.
Fotó: Pixabay
Ahogy mi is megírtuk, Varga Judit igazságügyi miniszter is posztolt a Facebookon, ahol szintén lényegében megerősítette, hogy vétózni fog a magyar kormány a két kulcsfontosságú rendelet ügyében.
A cikk visszaemlékszik, hogy Orbán Viktor kormányfő november 8-i figyelmeztető levele után a múlt héten a kormányzati megszólalók egyike sem mondta ki világosan, hogy a magyar kormány megvétózza a 7 éves keretköltségvetés és a saját források rendeleteit. Ezért arra lehetett következtetni, hogy a magyar kormány nem fekszik keresztbe a következő hét év uniós pénzügyi tervének annak érdekében, hogy az EU-s pénzeket ne kössék jogállamisági feltételekhez.
Varga Judit: Más országokban a kormány irányítja az ügyészséget, de bezzeg nálunk
A magyar igazságügyi miniszter szerint a jogállamiság csak egy mondvacsinált valami, a fő kérdés a migránsok. Magyarország jelenleg az EU-s költségvetés vétójára készül, viszont a pénzeket továbbra is várjuk. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót - írja Facebook bejegyzésében Varga Judit igazságügyi miniszter.
Mai információk szerint azonban a magyar kormány a 7 éves keretköltségvetést (MFF), és a helyreállítási alaphoz szükséges ún. saját források rendeletet is megvétózza.
Mivel a jogállamisági rendeletben nem egyhangúság a követelmény, így ott nem vétóról van szó hivatalosan, hanem egy elutasító magyar (és lengyel) álláspontról, de ettől még ez a rendelet hatályba tud majd lépni. A költségvetést azonban megakasztja a magyar vétó.
Így a jogállamisági rendelet lényegében a tagállamok minősített többségének jóváhagyásával valószínűleg hatályba fog lépni 2021. január elsején.
De mi lesz a vétó után?
Megáll az egész uniós költségvetési döntéshozatal, amíg a magyarok (és a lengyelek) feltartják a többi 25 tagállamot az uniós költségvetési döntések útján éppen akkor, amikor a koronavírus-járvány egyébként is tombol és szükség lenne mielőbb a válságkezelést enyhítő pénzekre.
Közben a háttérben elindulhat egy egyezkedés, hogy hogyan lehetne módosítani úgy a jogállamisági feltételrendszert, hogy az már elfogadható legyen a két tagállamnak ahhoz, hogy végül az egyhangúságot igénylő költségvetésről minden tagállam megegyezzen.
Amíg ez nem történik meg, addig a 2020-as évre eldöntött uniós költségvetés havonta egytizenketted részével halad majd az EU 2021-től.
Ha viszont az EP és több északi tagállam nem megy bele a jogállamisági feltételek érdemi puhításába (márpedig valószínű, hogy nem mennek bele), akkor várhatóan úgy lehet haladni, ahogy azt Orbán Viktor már október elején javasolta: a helyreállítási alapról kormányközi alapon megegyezik a többi tagállam, így tehát abból akár kimaradhat Magyarország.
Hihetetlen, de ez azt jelenti, hogy inkább lemondunk 16 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról, csak ne vonatkozzon ránk a szigorú jogállamisági feltételrendszer.
Ez mai árfolyamon 5 680 milliárd forint, megközelítőnek 379 Haladás stadionnyi összeg.
