Lefegyverezték és kivéreztették az önkormányzatokat, akiknek mára radikálisan csökkent a hatásköre. Eközben a kormány azokat a forrásokat is folyamatosan elvonja, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az önkormányzat a települések közösségéért érdemben cselekedhessen – mondta el Kendernay János, az LMP társelnöke, Tóth Szilárddal az LMP kecskeméti önkormányzati képviselőjével és Kis-Szeniczey Kálmánnal, az LMP kiskunfélegyházi önkormányzati képviselőjével tartott közös sajtótájékoztatóján.
A tudomány előre figyelmeztetett, akárcsak az éghajlatváltozásra és annak egyre nehezebben kezelhető következményeire. De a kormányzó erők fittyet hánytak erre. Jelenlegi politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti berendezkedésünkkel magunk alatt vágjuk a fát.
Ezzel szemben azt látjuk, hogy Európában máshol források elvonása helyett, az önkormányzatok kiegészítő forrásokhoz jutottak a víruskrízis idejére. Hiszen a gondoskodás, az élet egészségügyi és szociális biztonságának megszervezését leghatékonyabban a településeken, kisebb közösségeknél lehet biztosítani és nyilván nem a hatalom központi védőbástyái árnyékában.
Az éghajlatváltozás a koronavírusnál is nagyobb kihívás! Nem hónapokig tart, hanem egyre keményebb formában életünk végéig, sőt a következő generációk életét is súlyosan veszélyezteti: gond lesz az egészséges ivóvíz- és élelmiszer-ellátás biztosítása, ha nincs alkalmazkodó agrárium és vízgazdálkodás, ha a vidék erőforrásait és közösségeit fejlesztés helyett továbbra is csak sorvasztja a politika, és ha nem gondoskodunk a városi lét feltételeiről és a kritikus infrastruktúrák elemeinek biztonságáról.
Mi lesz, ha valamilyen okból ellehetetlenül a víziközmű-szolgáltatás, a szemétszállítás, az energiaszolgáltatás, ha a viharok elviszik a fejünk fölül a tetőt? Akkor milyen jövő vár ránk?
A klímaváltozás Magyarországot az európai átlagnál sokkal jobban fenyegeti, ezért minden lehetőt meg kellene tenni alkalmazkodási képességünk javításáért, településeink élhetőségéért, tekintettel többek között:
- a hőhullámokkal összefüggő egészségügyi ás élettani következményekre,
- a rendkívüli időjárási körülmények, mint a felhőszakadások, villámáradások, út- és épületkárok, terményvesztés miatti biztosításokra és segélynyújtásra,
- a közegészségi szempontból fenyegető új kórokozók elterjedésére.
Ebben vannak állami, települési és civil feladatok, de ezek terén tiszta és pontos feladatmegosztásra és a szükséges feltételek biztosítására van szükség. Ahhoz, hogy a magyar társadalom és gazdaság működését új alapokra helyezhessük, ellene kell állnunk a gazdaság talpra állításának rövid távú megoldásokat előnyben részesítő kísértésének. Újra kell gondolnunk a nagy presztízsberuházások társadalmi hasznosságát, ahogy a gazdasági és iparpolitikai döntéseinknél alapvető szempontként kellene tekinteni a további kitettségünk és sérülékenységünk ledolgozását is.
A fenntartható gazdaság érdekében minden akadályt el kellene hárítani a zöldberuházások elől, illetve ezekre kellene építeni a talpra állást, kéz a kézben megvalósítva a gazdasági fellendülést és a fenntartható és éghajlat-semleges gazdaságra való áttérést. De az egész középpontjában pedig az ember kell, hogy elfoglalja az őt megillető helyet. Hiszen az emberi élet értékesebb a profitnál.
A világjárvány, a vészhelyzet megpróbáltatásait és az előttünk álló, pontosabban már velünk lévő klímaváltozás hatásait az ország átfogó zöld újra-indításával tudjuk csak orvosolni. És így tudunk egyben felkészülni akár a következő járványokra is. A kezünkben van a jövőnk.
