Az utóbbira rögtön példa dr. Vörös Ottó nyugalmazott főiskolai tanár, nyelvész, a helyi civil élet egyik ismert személyisége. Aki a Batthyány Örökségközpontban tartott jubileumi ünnepségen eddig széles körben még nem nagyon ismert információkkal szolgált. Mint mondta, régóta és sokan kérdezik, hogy mi Körmend jelentése? Mikortól és kitől származtatható? Nem kevesen megpróbálták ezt megfejteni, elméletek is születtek. Az előadó konkrétan a toronyi születésű nyelvészt, Palkó Istvánt említette, mondván: eszmefuttatását tiszteli, de nem biztos, hogy mindenben igaza van.
„Számos vándorló népcsoport, közte kelták, avarok, szlávok, németek érintették e tájat. Így nem lehet zokon venni, ha nem tudjuk, mi lehet a szó etimológiája, vagyis eredete. A nyelvész hajlik arra, hogy valamiféle földrajzi meghatározás húzódhat a háttérben. De, mint mondta, ez mára mindegy is, hiszen Körmend közismert fogalommá vált. A lakosság változásairól szót ejtve azt fejtegette, hogy Körmend várossá válását nem csak a jogi keret megteremtése, vagyis a király oklevele segítette elő, hanem a korabeli Európa változásai is. A tatárjárás után ugyanis átalakult Európa, főleg a nyugati térségben. Itt megjelent az ipar, magasabb szintre lépett a kereskedelem, nőtt a lakosság száma. Keleten viszont szinte kipusztult a népesség, romokban hevertek a falvak, hatalmas megműveletlen területek keletkeztek.
„A dolgok logikája, hogy ismét egyensúly jöjjön létre ott, ahol az korábban valamiért felborult. Így indult meg a vándorlás nyugatról keletre, Körmend felé is. Úgy is mondhatnánk, hogy migrációs hullám érte el a térséget, persze nem a szó mai, pejoratív értelmében.
Ezek a hospesek főleg németek voltak, akik elősegítették a helyi ipar és kereskedelem fellendítését, azaz a városiasodást" – mondta Vörös Ottó. Aki a városfejlődés sorában említette a Batthyány családot, majd azt mondta: volt idő, amikor a várost lefokozták, nagyközség lett. De az itt élők mindig városként emlegették Körmendet, mert erős volt a várostudatuk.
Az eseményen két új, reprezentatív könyvet is bemutattak. A Körmend régi épületeit Móricz Péter írta és fotózta, utóbbiban partnere volt Jámbori Tamás. A mű nagy erénye a monarchikus idők képeslap gyűjteményének városi vonatkozású bemutatása, amely valóságos utazás a múltban. A másik, Körmend 775 kiadványt a város jegyzi, Jámbori Tamás fotóival. A Körmendi Kulturális Központ szervezte rendezvényen egy rövid városi imázsfilmet is bemutattak. A jubileumi rendezvényt a nemrég kis többséggel újraválasztott Bebes István polgármester méltatta, szavait kitartó figyelemmel követték a jelen lévő ellenzéki képviselők.
