2014-ben nagy lelkesedéssel foglalkozott vele a helyi sajtó, hogy annyi év után végre ismételten az állam tulajdona lett a kőszegi zsinagóga. Utólag visszaolvasva nem csak indokolatlanul derűlátó, de téves is a mondás: az épület tulajdoni lapja szerint csak két évvel később vette vissza kisajátítással a magyar állam - írja az atlatszo.hu.
Valami mégis történt 2014-ben: a kormány határozatot hozott, hogy 1,5 milliárd forintot fordít a “Kreatív város – fenntartható vidék: új regionális fejlesztési stratégia Kőszeg város példáján” című program “megkezdésére”. A röviden KRAFT-nak hívott projektet a kabinet egy füst alatt Nemzeti Programmá minősített. A finanszírozást - amennyiben jól érthető a határozat szövege: a 1,5 milliárd forinton felül - uniós pénzből tervezték. A Kraft egyéb, a zsinagógától független projektjei később újfent részesültek közpénzesőben.
Mi az a KRAFT?/KERET
A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, a városi önkormányzat és a Pannon Egyetem közös projektjét nehéz egy mondatban leírni, a részletes prezentációk hemzsegnek a “modern” menedzsercsodakifejezésektől, mint szinergia, revitalizáció és kreatív társadalmi energiák. Az intézet kommunikációs vezetője szavaival: “A Kraft program egy új szemlélet kialakítása a közösségi fejlesztés, gazdasági- és társadalmi fenntarthatóság és együttműködés vonatkozásában melynek gyakorlati megvalósítása elindult Kőszeg város példáján. A város különböző infrastrukturális fejlesztései, a kapcsolódó műemléképületek felújításai, a helyi szolgáltatások bővítése és az együttműködések kialakítása mind azt szolgálják, hogy település nemzetközi terepen is versenyképes környezetet kínáljon az idelátogatóknak. A várost földrajzi helyzete, egységes épített öröksége, páratlan történelmi és polgári hagyományai, illetve iskolavárosi múltja alkalmassá teszik arra, hogy új típusú tudásközponttá váljon és ezzel bekapcsolja Magyarországot a nemzetközi tudományos és kulturális vérkeringésbe.”
A program számos nemes helyi célt tartalmazott a kormányhatározat melléklete szerint, köztük a zsinagóga és a zsidó temető “kulturális örökség fejlesztését”. A helyi hírek 2015-re ígérték a rekonstrukció befejezését. Ehhez képest a helyszínen járva szomorú képet fest a valaha szebb napokat látott imaház. A tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő be sem engedte tudósítónkat, nehogy ráomoljon.
Kőszegről a vészkorszakban hurcolták el, majd irtották ki az itt élő izraelitákat, azóta gyakorlatilag teljesen megszűnt zsidó közösség. Egészen apró, pár lelket számláló hitközség működik most a vasi városban, ám ők - egy vas megyei zsidó vezető szavaival - “egyetlen ernyőszervezthez” sem tartoznak. A zsinagóga szellemház.
Az épület sorsa kalandos. 1944-1996-ig az állam tulajdonában volt, majd egy magánszemély vette meg, azzal a céllal, hogy ír pubot alakít ki benne. A számításai nem jöttek be, 2004-ben elárverezték az ingatlant. Csakhogy állagmegóvást az új gazda sem végzett rajta. Az épület állapota egyre csak romlott. 2016-ban ismét a magyar államhoz került, és neki is láttak a legsürgetőbb munkákat elvégezni rajta.
Akkor a megyei napilap azt írta, hogy 2015-ben a zsinagóga visszakaphatja régi fényét. Több mint három év telt el, és azóta, semmi sem változott, legalábbis amennyire az épületet körbejárva meg tudtuk állapítani.
Fák nőttek ki a templom oldalából
Az MNV-től egy helyi segítőnk közvetítésével kértünk időpontot az épület belső bejárására is. Ezt először engedélyezték, de második körben mégiscsak megtagadták. Méghozzá azzal az indokkal, hogy az épület nincs olyan állapotban, hogy bemenjünk, a látogatókra akár veszélyes is lehet a mostani állapota - segítőnk legalábbis így tolmácsolta. Így hát az épületet kívülről jártuk körbe.
Azt azonban a kerítésen keresztül is látni lehet, hogy a zsinagóga épülete tégláig lecsupaszodott, sok ablak helyére, osb-lap lett betéve, más helyen egyszerűen süvít a szél. A szomszédban óvoda működik, tőlük kaptunk engedélyt, hogy az ő telkükre bemehessünk, így az udvarból jobb rálátást kaptunk. Látni, hogy az épület új esővíz csatornákat kapott, illetve a bádog is sok helyen új, ez valamelyest segít abban, hogy az évtizedekig elhanyagolt épület ne legyen teljesen az enyészeté. A homlokzat egyes részein azonban már a téglák is omlani kezdtek.
Vannak olyan épületrészek, ahol fák kezdtek kinőni a homlokzatból. Ezek gyökerei előbb, utóbb szét fogják nyomni a falat. A tetőszerkezet alá ideiglenes beépített osb-lapok sok helyen már kimozdultak, kiestek.
A kőszegiek továbbra is úgy emlegetik az épületet, mit aminek a sorsa a 24. órában van.
Orbán haverja vezényli
A 1,5 milliárd forinttal megtolt Kreatív város projekt gazdája a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, amely a Pannon Egyetemmel és Kőszeg városával is együttműködik a megvalósításban.
A FTI központi költségvetési - nem pontos, de plasztikus megfogalmazásban kormányzati - szerv. 2016-ban, még Lázár János idejében úgy is tűnt, hogy a bürokráciacsökkentés áldozatává válik, de ezt végül megúszta. Pedig több mint 600 millió forint költségvetési pénzbe kerül évente.
Fura is lett volna, ha nem ússzák meg a le- és felszámolást. Az intézet főigazgatója ugyanis Miszlivetz Ferenc szociológus, aki a múlt század nyolcvanas évei óta ápol legendás jó viszonyt Orbán Viktorral - annak ellenére, hogy Miszlivetz az SZDSZ-előd Szabad Kezdeményezések Hálózatában volt tag a rendszerváltás éveiben.
Miszlivetz helyettese az intézetben Bába Iván, aki a második Orbán-kormány külügyi közigazgatási államtitkára volt.
Mindketten idejekorán, Orbánékkal, azaz a Bibó-szakkollégista élcsapattal együtt ültek fel a Soros-expresszre. A BM III/1 egyik ügynöke 1998 áprilisában jelentette, hogy “megjelent a Jogász Szakkollégium Értesítő című kiadványának legújabb száma, amelyben - egyebek mellett - közlik a Fidesz alapító nyilatkozatát (...). A „Közlemények” rovatban hírt adnak arról, hogy három „öreg szakkollégista” belföldi ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól, és kutatásaikat Bába Iván és Miszlivetz Ferenc vezetésével végzik”.
Ezt pedig már a Fidesz alakuló éveinek kutatója, Pünkösti Árpád írta az először, részletekben a Népszabadságban megjelent, Szeplőtelen fogantatás című könyvében: “Miszlivetz Ferenc szociológus egyik célja is az volt, hogy az egyetem befejezése után együtt tartsa a csapatot, így jött létre, Soros-pénzből, a Kelet-Európa Kutatócsoport 1987-ben. Ennek ösztöndíjasa lett Orbán, Kövér, Molnár Péter, Fodor Gábor és még egy-két bibós.”
Az intézet büszke a KRAFT projektre. Mint érdeklődésünkre Németh Szilárd kommunikációs vezető írta: “a Kőszeg-KRAFT program keretében kilenc kiemelkedő jelentőségű történelmi épület rekonstrukciója és oktatási-kutatási és kulturális szempontú hasznosítása indult el Kőszegen (Európa Ház/Sigray palota, Zwinger-Öregtorony, Szemző ház, Festetics palota, Bálház, Sgraffitós-ház, Bencés Rendház, Zsinagóga és rabbiházak valamint a volt MÁV Gyermekotthon). Az elmúlt 2 évben elkészült az Európa Ház/Sigray palota, a Zwinger-Öregtorony, a Szemző ház, a Festetics palota, a Sgraffitós-ház felújítása továbbá a Bencés Rendház kivitelezésének 1. fázisa, a 2. fázis folyamatban van”.
Arra pedig, hogy a zsinagógával pillanatnyilag mi a helyzet, kitérő választ adott, mondván, az épület az MNV-é (írtunk kérdést a vagyonkezelőnek is, várjuk a választ). Az FTI mindenesetre abban bízik, hogy a felújítás az év végén, jövő év elején megkezdődik és várhatóan egy évet vesz igénybe. Eddig “megtörtént az épület és a kapcsolódó rabbiházak állagfelmérése, elkészültek az építési engedélyezési tervek és a kiviteli tervek. Jelenleg a Zsinagóga felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárás van folyamatban”.
A Közbeszerzési Értesítőben egyelőre nem látni nyomát pályázati kiírásnak. Az MNV honlapján április kezdéssel szerepel az építési közbeszerzés kezdete, azzal, hogy a finanszírozáshoz uniós forrást terveznek igénybe venni.
Kiengesztelődés háza Köves Slomóval
Ha mégis elkészül, az FTI lesz az épület hasznosítója a Miniszterelnökség felkérése alapján - tudtuk meg Németh válaszából. “A kőszegi zsinagóga épületegyüttesének többcélú: kultikus, kulturális, kegyeleti, „kiengesztelődés háza", kiállítási térré való fejlesztése mind a város lakói, mind a városban tudományos és oktatási intézmények, mind pedig a (határon inneni és túli) szűkebb-tágabb környezetéből odalátogatók számára vonzó, különleges többletértéket nyújtó új, folyamatosan működő, fenntartható intézményt hoz létre.”
Szintén tudakoltuk, hogy melyik izraelita felekezethez, a Mazsihiszhez vagy a kormánybarát EMIH-hez tartozik-e majd a templom - utóbbit rebesgetik ugyanis zsidó körökben. A válaszból az is kiderül: nem hogy jól kapiskáltak az izraelita bennfentesek, de a Köves Slomó vezette EMIH kifejezetten “partnere” a Miszlivetz-intézetnek. Pontosan ezt tudtuk meg: “a vallási- és kegyeleti összejövetelekhez szükséges szakmai hátteret intézetünk partnere, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség biztosítja valamint együttműködik a kulturális és kutatási profil kialakításában”.
Szólj hozzá!
A termékek címkézése talán sokak számára egyszerű és rutinszerű feladatnak tűnhet, de valójában jóval mélyebb jelentőséggel bír ez a tevékenység.
Bemutatta az első igazolását Magyar Péter.
A Mediaworks-nek bocsánatot kell kérnie a TISZA elnökétől.
A karácsonyi és újévi időszakban ugrásszerűen nőtt az internetezés és a tévézés, több szolgáltatónál történelmi csúcsokat mértek.
Versenyhelyzet alakult ki a Budapest-Bécs vasútvonalon.
Kivonult a TEK, lövések végül nem dördültek.
A helyi önkormányzat zöld projektje a végéhez ért, de hamarosan még nagyobb zöld felület kaphat teljesen új kinézetet a városban.
Díjátadóval és kulturális műsorral emlékezik meg a város január 22-én a magyar kultúra napjáról.
Lássuk mi mindenre lehetett volna költeni azt a pénzt.
Sóterápia, éjszakai bevetés, Ványa bácsi, székely fonó és egy csomó minden más.
Ágh Péter nem felejtett el pózolni egyik település polgármesterével sem.
Egy véradással akár három élet is megmenthető.
Lemezbörze, power-jóga, mini disco, újjászületés - hogy csak a legjobbakat említsük.
A szlovák elnök nyíltan magyarellenes választ adott, a magyar kormányfő pedig hallgat.
Röviddel az apa halála után a házaspár a közös gyermekükkel együtt beköltözött az elhunyt házába, a tulajdonában lévő tárgyakat pedig értékesíteni kezdte, zálogba adta és a személygépkocsiját is használatba vette.
A polgármester szerint a hóhelyzet valódi tanulságai elsikkadtak a politikai akciózásban.
Üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emeltek vádat két férfival és egy nővel szemben.