A Magyar Nemzetnek adott interjújában Kásler Miklós kiemelte, hogy a koronavírus ellen még se vakcina, se gyógyszer nincs, ezért a magyar orvosok is inkább a kísérleti terápiák felé fordultak. Reménykeltőnek bizonyulnak a vérplazma-kezelések, a más betegségnél alkalmazott gyógyszeres terápiák, Nyugat-Európát pedig meg is előztük két klinikai vizsgálattal, a passzív immunizáció és a szervezet túlzott immunválaszának befolyásolása területén.
"A kétféle kísérleti kutatás közös célja az, hogy minél kevesebben szoruljanak intenzív ellátásra, az intenzív osztályon fekvők pedig elkerüljék a halált, illetve minél hamarabb annyira javulhassanak, hogy elhagyhassák az intenzív ellátást."
Ez a vérplazmakezelés segített egy már lélegeztetőgépre került, krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegen is. A miniszter szerint azért toborozzák a fertőzésből felgyógyultakat véradásra, hogy több emberen segíthessen a passzív immunizáció, amikor a betegségen átesett, megfelelő immunválasszal rendelkező donor vérplazmáját, feldolgozás után beadják a saját immunválasszal még nem rendelkező betegnek.
A plazma akár hónapokig is eltárolható és hasznosítható, ami a fertőzés esetleges második hullámában jelenthet komoly előnyt.
Kásler Miklós a másik módszerről, az immunválasz túlkapását gátló terápiáról azt mondta, próbálják a citokinvihart megakadályozni, elkerülni, hogy a beteg intenzív kezelésre szoruljon, ha pedig a kezelés az intenzíven indul, a citokinvihar mérséklése a cél. Egy ismert gyógyszerrel olyan módszert alkalmaztak, amellyel máshol még csak most próbálkoznak.
Cáfolják a statisztikák Kásler Miklóst
A miniszter az ágyak kiürítéséről is nyilatkozott: szerinte azért volt szükség ilyen mértékű intézkedésre, mert a járvány lefolyását az elején nem lehetett pontosan megbecsülni, erre különféle számítások voltak a legelképesztőbb számokkal.
"Volt egy matematikai modell is, amely szerint több százezer fertőzött lesz Magyarországon. A kormány és az Operatív Törzs álláspontja az volt, hogy a várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul"
- mondta a miniszter, aki Svédországot és Olaszországot hozza fel ellenpéldaként.
"Mi azt választottuk, hogy felkészítjük a hazai egészségügyi rendszert, hogy ne kelljen olyan súlyos döntéseket hoznunk, mint az ottani egészségügyi dolgozóknak, akik elengedni kényszerültek idős állampolgáraik kezét. Ez itthon nem történhet meg."
Ennek ellenére mégis olyan döntést hoztak, amivel pontosan az történt, amit a miniszter állítása szerint megelőzni szerettek volna: az itthoni egészségügyi dolgozók kénytelenek voltak idős állampolgárok ezreit elengedni, akik további kezelésre szorultak volna - igaz, a döntés nem az ő kezükben volt.
Olvasónk csípőprotézises, törött bokájú, szinte mozgásképtelen nagymamáját is kidobták a kórházból
Az egészségügy újraindításáról Kásler Miklós azt mondta, hetek óta készültek rá, hogy a járvány csillapodik és el lehet kezdeni a szigorítások fokozatos feloldását. Úgy számol, mivel a kórházak költségei emelkedtek,
a járvány végén kompenzációt kell beépíteni a rendszerbe.
A miniszteri levél minden egészségügyi szolgáltatóra érvényes, legyen az akár magán-, akár egyházi vagy közszolgáltató.
Az egészségügyi rendszer változtatásával kapcsolatban Kásler annyit árult el, hogy
"a járvány nagyon sokunknak hasznos tanulságokkal szolgál. Rengeteg tapasztalatot vonhatunk le. Ezek tanulmányozásával eldönthetjük, hogy milyen területen lehet és kell majd változtatni a járvány megszűnése után."
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
