Idén februárban 77,1 százalékos volt az összes, 67,5 ezer kórházi ágy kihasználtsága, írja a Népszava a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása alapján. A statisztikák szerint az aktív ágyak 71,7 százalékán feküdt beteg, a krónikus osztályok pedig 85,5 százalékos kihasználtsággal működtek.
Az Emmi szerint csupán 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat
Ehhez képest az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerda esti közleményében érdekes matematikával számolt, amikor nem az idei, hanem a tavalyi állapotot idézte:
"A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt.”
A tárca közleményében úgy fogalmazott:
„Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat.”
Az elrendelt 60 százalékos kapacitásfelszabadulás a hivatalos, februári adatokat (67 543 darab ágy) alapul véve 40 526 ágy felszabadítását igényelte. A nyilvántartás szerint ebből 15 457 eleve üres volt, azaz a Kásler által elrendelt 60 százalék eléréséig 25 069 ágyat kellett kiüríteni.
A következő hetekben a tervezhető ellátások elhalasztása a közleményük szerint 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt, azaz a 15 457 helyett a 3710 darabos többlettel már 19 167 ágy volt szabad: azaz a 60 százalék eléréséig még 21 359 kórházi ágyat kellett üressé tenniük a betegek hazaküldésével.
Ez a teljes kapacitás 31,62 százaléka, nem pedig a közleményben írt 2 százalék.
A helyzetet bonyolítja, hogy a tárca közleményének lehet egy másik értelmezése is. Azt írták, hogy a tervezett ellátások halasztása "24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt". Ez azt jelenti, hogy a már üres ágyak 24 százalékával nőtt tovább a szabad kapacitás.
Viszont a tárca közleményének egy másik mondata arra utal, hogy a minisztérium a kedvezőbb adatok érdekében másként számolt. Mégpedig úgy: az összes ágy 24 százalékával nőtt a szabad kapacitás a tervezett beavatkozások elhalasztásával. Ezt a számítás megengedve sem jön ki azonban a tárca szerinti 2 százalék: így az összes ágy legalább 13,1 százalékáról biztosan küldtek haza beteget.
A minisztérium tájékoztatásában kifogásolható az is, hogy elmulasztott említést tenni arról: az ágyfelszabadítás szakintézményektől függően egészen más következményekkel jár. Míg például valóban sok aktív ágy üresedett meg a tervezett ellátások elmaradásával, a krónikus, a rehabilitációs és az ápolási osztályokon nincs halasztható műtét, az ellátásnak folyamatosnak kell lennie.
Ezekre az osztályokra kerülnek mindazok, akik korábban aktív ágyon feküdtek és például agyvérzésük, amputációjuk, daganatos betegségük miatt hosszú ápolásra szorulnak. Ezeknek a részlegeknek a kihasználtsága ráadásul majdnem teljes a magyar kórházakban, idén februárban csaknem 88 százalékos volt. Ezen belül a mozgásrehabilitációs ágyak 95 százaléka, a súlyos agykárosodásosoké 96,4 százalékos, míg a gerincsérültekkel foglalkozók ágyainak 86 százalékán feküdt beteg.
