Az országos pedagógushiány az óvodapedagógus szakmát is érinti. Az interneten, főleg az óvodapedagógusoknak szóló Facebook-csoportokban egymást követik az óvónői álláshirdetések. Nem csak a hagyományosan a pedagógusi munkaerőhiánnyal jobban érintett elmaradottabb térségek óvodáiba, hanem akár fővárosi intézményekbe is lázasan keresik az óvodapedagógusokat. Budapesten a 13. és a 14. kerületekben tűnik a legnagyobbnak a hiány.
Mindez olyan helyzetekhez vezet a munkaerőhiánnyal küzdő óvodákban, hogy a törvényben előírt kettő helyett egy szakképzett óvodapedagógus visz egy 20-25 fős gyerekcsoportot, mellette pedig csupán egy középfokú végzettséggel rendelkező pedagógiai asszisztens vigyáz a gyerekekre. Hogy ez pontosan hány óvodát, és ezeken belül hány óvodás csoportot érint, azt nem tudni, de az internetes visszajelzések alapján elterjedtnek tűnik a probléma. Sőt, tudomást szereztünk olyan ovikról is, ahol a napközben nem dolgozó szülőket megkérik, délután vigyék haza a gyerekeiket.
“Kerületi szinten majdnem mindegyik óvodában van ilyen probléma”
– mondta az Abcúgnak Réka, egy Budapest 14. kerületében, Zuglóban dolgozó óvónő, akinek a nevét kérésére megváltoztattuk. Réka munkahelyén az összesen hétből három csoport működik csak egy óvónővel a kettő helyett. Köztük Réka csoportja is. A betöltetlen pozíciókra ráadásul több mint két éve nem tudnak felvenni óvodapedagógust.
“Ha ketten lennénk, váltott műszakban dolgoznánk. Egyszer én vagyok délelőttös, én tartom a délelőtti tevékenységeket. Ilyenkor a párom 11-re jön, és marad a gyerekekkel a nap végéig. Aztán cserélünk. Így, hogy egyedül vagyok, mindig délelőtt dolgozom, elalvásig vagyok a gyerekekkel, délután pedig csak a pedagógiai asszisztens van velük”
– magyarázta Réka, hogy néz ki egy napja. Óvónőpár híján mindig neki kell megterveznie a foglalkozásokat, megtartania a szülői értekezleteket, fogadóórákat, ráadásul dokumentálni a gyerekek fejlődését a róluk vezetett egyéni fejlődést követő lapokon. “Azért egy 25 fős csoportban nem mindegy, hogy mindezeket egyedül, vagy ketten kell megcsinálni.”
Réka szerint mindezekben egyáltalán nem tudnak segíteni a pedagógiai asszisztensek. Az ő (mindez idáig OKJ-s) képesítésük arra hatalmazza fel őket, hogy az óvónőnek segítsenek a foglalkozások, órák lebonyolításánál, felügyeljenek a gyerekekre, esetleg a hátrányos helyzetű gyerekekre és családjaikra külön figyeljenek.
– magyarázta az óvónő.
Tisztában vannak vele, de nem tudnak mit csinálni
Ahogyan más óvodákban, úgy Réka intézményében is tisztában van azzal a vezetőség, hogy a szabályok szerint nem lehetne csoportot működtetni egyetlen óvónővel. De csoportok megszüntetése, összevonása egyszerűen nem opció, amikor így is a meglévőkben megengedett létszám felső határát súrolja a gyerekek száma.
A fenntartónak és az intézményekben folyó munkát ellenőrizni hivatott Oktatási Hivatalnak tehát nem marad más választása, mint szemet hunyni efölött a lényegében törvénytelen állapot fölött. Ezt az intézményvezetők ugyanis, ha a fejük tetejére is állnak, akkor sem tudják megszüntetni, hiszen nincsenek jelentkezők az álláshirdetésekre.
Közben a Népszava olyan esetekről is értesült, amikor a munkaerőhiány miatt vetésforgóban, “eseti helyettesítéssel” mindig más-más óvodapedagógus van a csoporttal. Ez a gyerekeknek sem jó, az óvónőknek pedig túlórát jelent, ugyanis az egyéb szakmai munkára kijelölt heti kétszer két órás időkeretben helyettesítenek, így azt a munkát máskor kell elvégezniük. A lap azt írja, “sok intézményben jogtalanságra kényszerítik az óvodapedagógusokat, amikor a jelenléti ívekre nem írhatják be a ténylegesen ledolgozott munkaidőt, a túlórákat, csak a törvény alapján megengedett időt.”
Attól tartanak, a sztenderdek lecsökkentése lesz a válasz
Az óvodapedagógusok érdekvédelmi szervezetei attól tartanak, a kialakult helyzetet úgy kezeli majd a kormányzat, hogy legalizálja a mostani állapotot. Azaz szabálymódosítással lehetővé teszi, hogy délután középfokú végzettségű pedagógiai asszisztenssel egyedül maradjanak a gyerekek.
“Nem arról van szó, hogy a gyerekek szakszerű felügyeletét ne tudnák így ellátni az intézmények, de egy ilyen lépéssel az egész napos óvodai élet szakmai kontinuitása sérülne”
– mondta az Abcúgnak Bakonyi Anna, a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának vezetőségi tagja.
Ez ugyanis azt jelentené, hogy képességfejlesztésről, és végső soron az iskolára való felkészítésről szóló foglalkozások délután nem, csak délelőtt lennének az intézményekben.
Pedig Réka, fővárosi óvónő szerint is délután volna leginkább tér a gyerekek egyéni fejlesztésére, amikor az alvás után, úgy fél négy magasságában a csoport egészének szabad játék kezdődik.
A helyzet legalizálása helyett gyakorló óvónő forrásunk és Bakonyi Anna szerint is inkább azokat az okokat kellene nagyon gyorsan megszüntetni, amik az elmúlt három-öt évben kicsúcsosodó óvodapedagógus-hiányt okozzák.
A pedagógus életpálya modell sajátosságai miatt ugyanis egy kezdő óvodapedagógus 140 ezer forint körüli fizetésénél még a régebb óta pályán lévő dadusok fizetése is magasabb. Ezért – ahogyan azt a tanárszakmában is látni -, sok felsőoktatásból frissen kikerülő óvodapedagógus meg sem próbál elhelyezkedni a szakmában.
Bakonyi Anna szerint az alacsony bérek mellett olyan mértékben megnőttek az óvónők adminisztrációs terhei, hogy az már “a tényleges szakmai finommunkától” veszi el az időt.
Emellett – hangsúlyozta Bakonyi – épp most, júniusban léptek életbe olyan, az óvodákat érintő törvényi intézkedések, amik az intézmények, és lényegében az óvodapedagógusok szakmai autonómiáját nyirbálják. Ilyen például az iskolaérettség megállapításának jogköre. Eddig az óvodák dönthettek arról, hogy a gyerek hat éves korát betöltve menjen-e iskolába, vagy esetleg (a szülő kérésére és az óvodapedagógus javaslatára) maradjon még egy évet. Ez a jogkör mostantól egy állami szervnél lesz, de hogy melyiknél, azt még nem tudni.
“Ahogy azt sem, hogy miért jobb, ha egy központi szerv bírálja el az összes kérelmet, ami nem ismeri az érintett gyerekeket”
– tette hozzá Bakonyi Anna.
Igaz, vannak olyan szakértők is, akik abban bíznak, a központi hivatal ezután is az óvoda véleményét veszi figyelembe a döntésnél, így a gyakorlatban talán nem lesz sok változás az eddigiekhez képest.
A kormányzati válasz: további sikerkommunikáció
Akárhogy is, az óvónőhiány nem látszik csillapodni, és a következő években is csak ront majd a helyzeten, hogy sok óvodapedagógus mehet majd nyugdíjba. Rékáék óvodájából is a “négy alapemberből” három eléri a nyugdíjkorhatárt az elkövetkező 2-3 évben.
Ennek ellenére az oktatásirányítás szintjén úgy tűnik, nem igazán vesznek tudomást a problémáról, új óvodák nyitásáról beszélnek, mikor már a meglévőkben sincs elég munkaerő. Rétvári Bence, a humántárca államtitkára egy képviselői interpellációra tavaly szeptemberben azt válaszolta, „mi nem az óvodabezárásban hiszünk, hanem az óvodák nyitásában!”. Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter pedig egy XVII. kerületi óvodába látogatva azt mondta, a következő években száz új óvoda épül és legalább nyolcvanat felújítanak a katolikus egyház 75 milliárd forinttal támogatott óvoda-fejlesztési programja keretében. Szerinte egyre több az óvónő is, akiket a kormány kellően megfizet.
(Abcúg)
