Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Amennyiben válaszcikket írnál, írj levelet erre a címre!
Év végén egy olyan cikkel köszöntünk el, amelyben összefoglaltuk, mi minden történt 2020-ban Győrben. Oly sok minden, és mégis oly kevés: hiszen 2021 egyértelműen mozgalmasabb lesz.
Egyrészről: ha az oltás segítségével sikerül elfojtani a járványt, vagy legalábbis ha véget ér a veszélyhelyzet, akkor újra lesznek közgyűlések, ahol végre ismét alakulhatnak ki értelmes viták a helyi közügyekről, az ellenzéki és független képviselők feltehetik kérdéseiket például a GYHG, vagy a Rómer Ház ügyében, csak hogy két frisset említsünk.
Másrészről viszont a kormány önkormányzat-ellenes tevékenysége miatt az idei évben nagyon nem lesz egyszerű összerakni a költségvetést.
Mint arról többször írtunk is: a járványra hivatkozva tavaly rengeteg forrást vontak el az önkormányzatoktól: először a gépjárműadót, aztán a parkolásból befolyó bevételeket, legutóbb pedig az iparűzési adó egy részét úgy, hogy az önkormányzatok egyáltalán nem emelhetnek adót jövőre. Ehelyett a kormány könyöradományt nyújt, de azt viszont csak fideszes vezetésű városoknak, így Győrnek is – viszont minden városnak ugyanannyit, mérettől függetlenül: 1,38 milliárd forintot. Fésüljük ezt össze: összességében a kormány által visszaadott pénz jóval kevesebb, mint amennyit központilag elvontak az önkormányzattól.
Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy Dézsi Csaba András polgármester november végén több, mint duplájára akarta emelni az építményadót, így ebből jövőre az idei 3,5 milliárd helyett 7-8 milliárd forint folyt volna be a helyi kis-, közép- és nagyvállalkozások kasszájából. Ezt az adóemelést azonban a kormány rendeletileg megfúrta (balhorog), aztán ugye elvette az iparűzési adó – ez Győrben idén közel 22 milliárd forint volt! – egy részét (jobbegyenes). Még nem tudjuk, hány milliárd forint ez Győrben.
Mindeközben már a tavalyi költségvetés elfogadásakor is úgy beszéltek a város vezetői, mintha hiányozna a pénz a győri költségvetésből. Idén pedig például a buszközlekedés megszervezésére jelen állás szerint csak egy, a tavalyinál egymilliárd forinttal drágább ajánlat érkezett a Volánbusztól, és ezen felül is, a várost működtetni kell: vannak kötelező feladatok, vannak vállalt feladatok, de az biztos, hogy a bölcsődéknek, óvodáknak, szociális ellátásnak, és a többi, működnie kell.
Mondjuk úgy: 2020 elején egyelőre nem úgy néz ki, hogy hitelfelvétel, vagy komolyabb önkormányzati leépítés nélkül összehozható lenne a költségvetés.
Persze ki tudja, mire jut a témával Szeles alpolgármester és a városháza ezért felelő osztálya, hiszen ők ismerik a pontos számokat; még az is lehet, hogy valami varázslat folytán nem lesz szükség ilyesmire. De a jelek – és a pletykák – arra mutatnak, hogy egyáltalán nem zárható ki, hogy hitelt vegyen fel Győr (ilyesmire rég nem volt példa, ha volt egyáltalán); vagy pedig arra, hogy az önkormányzat különféle cégeinél, az általa működtetett intézményhálózatban bocsássanak el embereket.
Nehéz elképzelni például, hogy ugyanolyan minőségben épüljön fel a járvány vége után Rómer Ház távozó csapata helyén egy új csapat és új programajánlat, ha a költségvetésben nincs pénz rá, márpedig az első hely, ahol megszorítani szokás, az a kultúra: a múzeum, a színház, a filharmonikusok, a balett. A különféle intézményeknél egyébként már tavaly is létszámstop volt.
És persze mindezekről a dolgokról egyszerű, kontextus nélküli tényként talán fogunk olvasni a GyőrPluszban, a Kisalföldben, vagy a polgármester Facebook-oldalán (főleg ott), lesz némi panaszkodás arra, hogy meg kell húzni a nadrágszíjat, miegyéb, de arról már biztos nem lesz szó, hogy mi ennek a küszködésnek az oka: az ok ugyanis az, hogy a kormány kivéreztette az önkormányzatokat.
Persze az is lehet, hogy Dézsi polgármester – mivel mint tudjuk, szívügye Győr –, beleáll az ügybe, és pártálástól függetlenül megpróbálja a nyilvánosság előtt is védeni a város pénztárcáját. Ha így tesz, akkor az ellenzéki pártoknak fel kell sorakoznia mögötte, és
nem lenne rossz hallani valamit Simon Róbert Balázs és Kara Ákos fideszes országgyűlési képviselőkről is, akik látványosan hallgatnak, miközben a győri önkormányzatot (is) kifosztja a kormány.
Semmi biztosat nem lehet persze mondani addig, amíg meg nem jelenik a költségvetés tervezete, és csak remélni tudjuk, hogy mire szavazásra kerül sor az ügyben (február környékén), már véget ér a veszélyhelyzet, és újra összeülhet Győr közgyűlése, hogy alaposan megvitassa a témát.
