A rendezvény gyökerei 2003-ig nyúlnak vissza, amikor a Simson Klub Magyarország vezetőségi megbeszélésen felvetődött egy nagyobb találkozó ötlete. Abban az évben még Simson Majális névvel jött létre az első országos simsonos találkozó Kaposszerdahelyen. Az akkori 40 fős létszám nagy boldogságot okozott a szervezőknek, hisz nem is gondolták volna, hogy a Budapesttől bő 200 km-re lévő faluba ennyien eljönnek.
Akkor már látszott: folytatni kell.
A következő évben az immár Simsonális elnevezésű rendezvény helyszínéül maradt ugyan Kaposszerdahely, ugyanis a kis település polgármestere maximálisan támogatta a szervezőket, ám sokkal nagyobb terület állt már a rendelkezésre: a korábbi látogatók száma a többszörösére duzzadt.
2006-tól egy új helyszín - melyet a Lakiteleki Népfőiskola biztosított - nagyobb teret adott a szervezőknek, azaz így nagyobb élményt a résztvevőknek. A rengeteg program közül a felvonulás vonzotta a legtöbbeket, de a csapatjátékok, a közös strandolás, mindenféle versenyek is népszerűek voltak. A szervezők egyébként félig motoros találkozó, félig napközis tábor hangulatot igyekeztek teremteni, ami mai szemmel már hihetetlen közösségépítést jelentett.
Az Idős, szeszélyes motorok nyergében éppúgy ott ültek a kispénzű fiatalok, mint a feleségtől elkéredzkedett középkorú apukák. Ebben a pár napban megszűnnek a generációs különbségek, nem számít ki, honnan érkezett, és mennyi idős, csak az számít, hogy mindenki jól érzi magát, mindenki Simsonnal érkezett, és azzal fog eljönni a következő években is.
És tettük ezt mi, szombathelyiek is.
Akkoriban 15-16 évesen borzasztó nagy szabadságot adott a kis kétkerekű, és mivel lesajnált márka volt, ezért bagóért hozzá is lehetett jutni egy remek Simsonhoz. Ez egyébként mára már nagyon megváltozott, több százezret is elkérnek egy megkímélt példányért.
Az internet már eléggé elterjedt ahhoz, hogy kis csapatot szervezzünk magunknak, így közösen tegyük meg a 320 kilométeres utat. A motorok már akkor is 20-25 évesek voltak, 50 köbcentisek, ilyen-olyan utángyártott alkatrészekkel, többnyire otthon összerakva. Kalandos volt már maga a tudat is, hogy mindenki odaér-e.
Általában már hónapokkal az esemény előtt elkezdtünk készülődni, mindenki megvette és beépítette a cserealkatrészét a Simsonba, útvonalat terveztünk, kelléklistát írtunk. Okostelefon még nem volt, így mindenféle térkép segítségével, és a táblák alapján tájékozódtunk a nagy napon. Nehezítés volt, hogy a táboros felszerelést is cipeltük a motoron Sátor, hálózsák, ruhászsák, szerszámok, pótalkatrészek - ezek mind fel voltak kötözve a Simson hátuljára.
Emlékeim szerint egész nap úton voltunk, és az évek alatt váltogattuk, merre menjünk. Egyszer a Balatonon is átkompoztunk, máskor a Dunán keltünk át szintén komppal. Néha becsatlakoztak hozzánk Bodajkon, Székesfehérváron is simsonosok, így volt olyan év, amikor a célhoz már 15-en érkeztünk.
Sokan néztek ránk furcsán, hogy ezekkel a vackokkal hogyan merünk elindulni "akár csak a szomszéd faluba is". A legjobb talán az a kecskeméti benzinkutas volt, aki az ottani töltőállomáson mondta, hogy Lakitelek nagyon messze van (30 km), ő nem indulna el odáig Simsonnal. Talán még ma sem hiszi el, amit akkor mondtunk neki, hogy hát mi már Szombathelytől jövünk, innen már közel a cél.
Út közben persze sok megállást, pihenést tartottunk. Ezek jó része a sajgó fenekünk miatt volt, de azért szerelgetni is kellett. Hopp egy gyertyacsere, máskor egy eltömődött karburátor. Internet és Youtube nélkül pedig csakis magunkra és egymásra voltunk utalva.
Minden évben felemelő volt megérkezni este a táborba, ahol ismét találkoztunk azokkal a barátainkkal, akikkel csak itt, és csak évente egyszer tudunk élőben beszélgetni. Gyakran nem is tudtunk választani, hogy a tábortüzes, a színpad előtti, vagy a sátrak közti társasággal töltsük az időt.
Sok barátság megmaradt azóta is, mások kissé elhaltak. Az évek alatt új arcok kapcsolódtak be a túrákba, mások lemorzsolódtak. De a közösségi élmény nagyon is hiányzik, ami akkor jellemző volt. 5-10 évvel ezelőtt még lehetett beszélgetni az emberekkel, nagyon sok érdekes és mély témában, akár kortól függetlenül is. A legtöbbekben megvolt az őszinte kíváncsiság, az összetartás, a másoknak segíteni akarás.
Simsonális - Most jönnöd kell
A simsonalis[pont]hu számára készített kis videó.
A személyes kapcsolatok, talán azok hiányoznak a legjobban ebben a felgyorsult világban.
Vissza kettő nyélgáz...
Szólj hozzá!
Máshogy kívánnak emléket állítani a győri keksznek, a balettnek, és a textiliparnak.
A rendbontót vasárnap bilincsben vitték el.
Jön Farkasházi Réka és a Tintanyúl, zenél a Koprive, és a Zabszalma.
Az egyesület friss közleményében a szombathelyi önkormányzattól kér további anyagi támogatást, és átláthatóságot ígér.
"Kocsifutással" fizették ki a dolgozók bérét.
A Győri Művészeti és Fesztiválközpont agóniája kapcsán forrt fel a hangulat a Városháza Dísztermében.
Fának ütközött a kocsikkal.
Nem is olyan régen úgy gondoltuk, hogy a modern technológia nem léphet be a szülői élet mindennapjaiba.
Nem ilyen vendégeket vár az ember.
A rendőrök hiába kérték, nem igazolta magát a férfi.
Manapság online megjelenés nélkül nem igazán tud talpon maradni egy vállalkozás. Az internetes jelenlét egyszerre hatalmas lehetőség és veszélyforrás is: ha jól csináljuk, rengeteg emberhez eljuthat a termékünk vagy szolgáltatásunk, ám egy rossz stratégiával örökké a konkurensek árnyékába szorulhatunk.
A bőrápolási rutinok egyik kedvelt összetevője, a hialuronsav, nemcsak a nedvességmegtartásért felelős, de a bőrt is feszesebbé teszi. Tehát miért ennyire népszerű az arcápolásban? Nem csoda, hogy sok bőrápolási termékben megtalálható ez a hatásos anyag. Derítsük ki, milyen előnyei vannak, és hogyan lehet hatékonyan alkalmazni az arcbőrön!
Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Vasvár, Körmend és Szombathely az állomások között.
Szombaton lesz az országos csúsztatás.
Borsi Róbert tette fel a kérdést Pintér Bencének.
15 millió forinttól esik el a rendezvény.
A hajtüsző egység kihúzása, vagyis a FUE technológia kiváló lehetőséget kínál mindazok számára, akik hajvesztéssel, kopaszsággal élik a mindennapokat. Egyre több híresség vállalja fel, hogy szembesül a problémával és erről a bulvár hírekben is olvashatunk.