A filmet Hajdú Eszter rendezte, címe Siess haza, vár a mama! Eredetileg most lett volna a premierje a Savaria Moziban, méghozzá jelentős zenei körítéssel. Sajnos ez is meghiúsult, későbbre tolódik. De nem kell lemondani az élményről, mert online már elérhető a 84 perces alkotás.
Barta Tamás Fenyő Miklós osztálytársa volt, együtt is rúgták ki őket a gimnáziumból. A Syconorban kezdett el zenélni, alapból vonzódott a blueshoz. Később Fenyő révén a Hungáriába került, majd a hetvenes évek elején, az Omegából kivált zenészek alakította szupergroupban, a Locomotív GT-ben kapott lehetőséget. Rövid idő alatt az ország kedvence lett. Pressert idézve „gyönyörű férfi volt", valósággal üldözték a tinédzser lányok.
Erről az alapról indulva nem csoda, hogy a közönség egy ütős, zenében gazdag és élvezetes filmet várt. Amit kapott, azt az eddigi reakciók alapján két véglettel jellemezhetjük: hatalmas csalódás - érdekes nyomozás. A rendezőt, aki szerencsére eredeti felvételeket is bevágott az 1974-es amerikai turnéról, láthatóan a gitáros anya-fiú kapcsolata, köznapi (disszidens) sorsa érdekelte.
Pedig a Loksi a keleti tömbből elsőként jutott a világhír küszöbére és ebben Barta zseniális gitárjátékának kiemelkedő szerepe volt. Az 1974 július 19-ei, Ozark Music Fesztiválon, a többi között, ezekkel a bandákkal léptek fel: The Eagles, Barnstorm, Aerosmith, Ted Nugent & Amboy Dukes, Lynyrd Skynyrd, REO Speedwagon... Már egy lemezszerződést is lekötöttek velük, aztán, megint csak Pressert idézve „Tamás meglátott egy gyönyörű női segget és kész".
Barta nem utazott haza, disszidált. Másfél hónap után elvette a rá szemet vető turnémenedzser nőt. Azonnal megkapta a zöldkártyát, szinte habzsolta az élményeket. A rendező e ponton végleg elválik az LGT-től, majd egy valóban szokatlan adottságra építve folytatja a történetet.
Ez az adottság a zenész és édesanyja közti üzenetváltás, amit magnó kazettákkal oldottak meg. Meghökkentő és megdöbbentő hallani Barta gyors váltását. Azt, hogy édesanyján kívül szinte semmit sem említ volt hazájáról, barátairól, vagy addigi életéről. Viszont gyermeki lelkesedéssel ecseteli, hogy feleségével színes tévére gyűjtenek. „Tudod anyuka, egész éjjel nézhetem majd és ez nagyon baró dolog lesz".
A szalagok révén kibontakozik egy nagyon szoros és fájdalmas családtörténet. Sérelmekkel, magánnyal, kétkedéssel és vívódással. Az anya nem kap útlevelet sokáig, miközben fia egyre jobban beilleszkedik. Itthon neve tiltott, jogerősen 2.5 évi börtönre ítélik, miatta büntetik az LGT-t is. A kazetták jönnek-mennek, az anya egyre vádlóbb „Itt hagytál egyedül, a magánynak", a fiú egyre magabiztosabb „Most vettem új kocsit, jobb környékre költözünk, legyél anyuka nyitottabb, ne a múlton rágódj".
A film aztán éles „investigation" fordulatot vesz. A nyomozás alapja Barta Tamás halála. A zenészt ugyanis 1982 februárjában a nyílt utcán lelövik, a hivatalos verzió öngyilkosságról szól. De ezt senki sem hiszi el. Barta sikeres és gazdag üzletember, elsőként ő vett fürdőmedencés villát az ottani magyarok közül, ugrásnyira Beverly Hills-től. Élvezte az életet, új barátnője volt – ugyan miért lőtte volna magát főbe - kétszer?! A megszólaltatott magyarok is cáfolják az öngyilkosságot és több teóriájuk van arra, mi történhetett.
Barta egykori üzlettársa, a szintén Los Angelesben élő Fekete Barna kamera előtt elmondta, hogy a „Gyilkost vagy a gyilkosokat leszámítva én voltam az utolsó, aki Bartát élve látta". Fekete szerint a helyi magyar „papírmaffiának" nem volt köze a gyilkossághoz, azt szerinte egy kolumbiai kábítószer-kereskedő társaság követte el.
„Tomi tőlük vette a kábítószert, amit - szerintem - tovább akart adni", ezt még korábban nyilatkozta a szintén dobbantott LGT-s dobosnak, a négy éve elhunyt Laux Józsefnek. Aki szintén LA-ben telepedett le és nem messze lakott Barta villájától. Laux az elmondottakat hitelesnek tartotta. Ezt a teóriát azonban cáfolja, hogy Barta nem kokózott és annak sem volt nyoma, hogy kábítószerrel üzletelt volna.
Egy másik elmélet szerint, amit Hajdú filmje is követ és a maga módján tovább erősít, a helyi magyar „papírmaffia" számolhatott le az egyre nagyobbra törő zenésszel. Ezek szerint a jó pénzt hozó üzletágat Barta az évek során kitanulta, majd önállósította magát, így konkurenciaként jelent meg az évi 16 millió dolláros piacon... Ez már valóban lehet indíték.
A film több személyt is megszólaltat Barta Tamás egykori környezetéből, sőt bemutatja a „gyanúsított" (magyar) fotóját is. Ez vezetett aztán oda, hogy a filmet tavaly letiltották, jogi huzavonák után kapott csak zöld utat.
A sors iróniája, hogy hetekkel a halálos lövések előtt jelentette ki Barta új menyasszonyának, hogy már nem nagyon érdekli a zene, nem is gitározik. Végleg arra az útra lépett, amit mindig is vágyott, ami csillogó gazdagsághoz, utazáshoz, jóléthez vezet. Még sikeresebb, igazi amerikai akart lenni. Erre tettek a lövések tragikus pontot.
Az egykori zenész hamvait helikopterről szórták szét, de még ezen is vitáznak. Egyesek szerint a Sierra Nevada, mások szerint a Csendes-óceán fölött.
Hajdú filmje egy újabb adalék a legenda és a rejtélyesség tovább éltetéséhez. Ám ahogy múlik az idő, pereg a (kártyáról) film, úgy lesz mégis úrrá rajtunk a hiányérzet: Barta Tamás több zenét érdemelt volna.