18 évesnek hazudták magukat a brit gyerekek, csakhogy katonák lehessenek az első világháborúban

ugytudjuk.hu 2019-12-08 13:06:00
Peter Jackson filmjében a modern technológia segítségével teljesen új színben ismerhetjük meg a háború borzalmait.

Akik már nem öregszenek meg címmel forgatott le 99 percben egy első világháborús dokumentumfilmet Peter Jackson, A gyűrűk ura rendezője. Aki ezúttal nem fantasy, vagy bulvár témába tévedt, hanem a máig élő, kegyetlen, első világháborús valóságba. Úgy tűnik, a nézőket nem nagyon kell orientálni, mivel minden hírverés nélkül telt házak előtt fut az alkotás.

Elöljáróban annyit, hogy a film nem szenzációs. Viszont formanyelvi újítással él, így szakmailag fontos. Szokványosan indul, egykori háborús veteránok mondják el megrendítő élményeiket. Magáról a háborúról sokat tudunk, de arról, hogy miként állt hozzá a társadalom, máig vajmi keveset.

A rendező ebben nyújt igazán nagyot, a hiteles szövegek ütnek. „18 volt a korhatár. Én 16 voltam, amikor ezt a toborzó tisztnek megmondtam, azt mondta, menjek ki az ajtón, majd amikor visszajöttem, mondjam, hogy 18 vagyok. Így is tettem, felvettek. Mehettem a frontra, boldog voltam."- Vagy: „16 voltam, jelentkeztem, de nem sikerült.

Az utcán két lány megállított, hogy miért vagyok lógós, miért nem megyek a háborúba. Mondtam, hogy 16 vagyok, erre a táskájukba nyúltak és galambtollakat vágtak az arcomba". Vagy: „Jó bulinak tűnt az egész. Kimegyünk, megöljük a németeket, aztán jövünk haza, és elmeséljük a haveroknak".

A filmképek a szövegekhez igazodnak. Jackson 600 órás, 1960-ban felvett hanganyaghoz kapott hozzáférést, a BBC jóvoltából pedig 100 órányi, a fronton készült filmek részleteihez. De még maradjunk a szövegeknél: „Szuronyroham, másfél méterrel süvítettek a fejem fölött a zárótüzes ágyúlövedékek... Már nem bírtam a zajt, beugrottam a lövészárokba. Ott feküdt a német srác, nem volt neki sok hátra. Nem lőttem le, adtam neki vizet, mert mindig tele volt a kulacsom. Azt mondta, hogy Danke schön, ez nagyon finom volt, és meg is halt".

Az angol fiatalok többsége hazaszeretetből ment ki a frontra, elhazudva valódi életkorát. De sokan a munkanélküliség elől menekültek. Azt gondolták, hogy a háború szent dolog és ha ők ebben részt vesznek, megdicsőülnek a haza oltárán. Sokukat még az átélt szörnyűségek sora sem tántorított el ettől a hittől. Nem is szólva arról, hogy akik túlélték a háborút, azok közül a legtöbben önmagukat nem tekintették áldozatnak, önsajnálatnak nyoma sem volt.

Igen, a képek. A sokszor látott szemcsés, karcolt fekete-fehér kockák egyszerre csak színesre váltanak. A hatás tényleg megdöbbentő. A lövészároki hullák melletti ebéd, a sárba fulladás, a patkányok rohama a digitalizáció révén azt a benyomást kelti, hogy ez egy leforgatott játékfilm szereplőkkel, gázsival. Pedig nem.

Amit látunk, az akkor és abban a valóságban volt, minden kocka igaz, a lefűrészelt végtag is. Ez a formanyelvi újítás – a 100 éves némafilmek újraszínezése és szinkronizálása (Jacksonék leolvastatták a katonák szájáról a mondatokat) most süt a szakmában. De már is viták tárgya: hozzá ad, vagy éppen elvesz a mondandóból? Netán színes tablót csinál a szörnyűségből?

A Nagy háborúban a nyugati fronton 1 millió angol fiatal halt meg. Az életben maradottak hazatérnek. Ez is felér egy szörnyűséggel. „Amikor begördültünk a Viktóriára, vártak autókkal és vittek a laktanyákba. Ott már volt kabát, nadrág, kalap és cipő. De senki sem mondta, hogy köszönjük, fiúk. Hazamentünk, a szülők sem kérdeztek semmit a frontról. A barátok és a kollégák sem, ha ugyan volt munkahely. Olyan is akadt, hogy kiírták a boltra: veteránokat nem veszünk fel. Mintha szégyellték volna ezt az egészet, ezt a háborút, benne minket. Nagyot csalódtam".

Peter Jackson ezekkel a bevágásokkal jól érzékelteti, hogy a háborút megvívók és az ennek esetleges hasznát élvezők között óriási a szakadék. A mai kornak is üzen: a borzalmak elfelejthetők, a történelmi tanulságok szintén, így egy háború bármikor és bárhol újra kitörhet, mondhatni itt a kertek alatt.  

Azonban a lényeg a film legvégén hangzik el. „A legszebb az volt, hogy amikor visszamentem 4 év frontszolgálat után a boltba, a kollégám azt kérdezte tőlem: régen láttalak, éjszakás voltál?

Szólj hozzá!

A 125 éves Győri Városháza előtt futnak be a 100 éves Tour de Hongrie versenyzői

Az idei körverseny első befutóját adja a folyók városa.

Mélyponton van Győrben a Fidesz, Pintér Bence nagy fölénnyel vezet

Fekete Dávidot 22 százalék kedvelte, és 33 százalék nem.

40 millió forintra emelték Körmenden a városi civil alapot

Kultúrára 9 és fél milliót, sportra 26 milliót, szociális területre közel másfél millió forintot adnak.

Alkotmánybíró lehet a politikai életből mára teljesen eltűnt Hende Csaba

Kérdés, hogy egészségügyi állapota mennyire engedi meg, hogy felelősséggel vállalja el a felkérést.

Kezdetét vette a győri Magyar Ispita felújítása

2026 februárjában érhet véget a munka.

Győrnek 1 milliárd 700 milliót, Szombathelynek 210 millió forintot kell befizetnie a helyi iparűzési adóbevétel többlete után

Budapestnek 3 milliárd 690 millió forintot kell így adóznia. Az április 30-án kihirdetett rendeletet május 8-ig még véleményezheti a társadalom.

Rács mögé küldenék a győri üdítő és bringa tolvajt

A közel 1 milliós kárt okozó férfi tucatnyi alkalommal lopott.

A Weöres Sándor Színház társulatának tagja, Nagy Cili rendezi az idei karneváli darabot

Az elmúlt években 20 fővel csökkent a színház alkalmazotti létszáma. 

Bebes István kiszáll a körmendi kosárlabdából

De, hogy jelenleg miképp volt bent, azt sem tudni.

Repülő rajt helyett zuhanórepülés

2025 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált a 2024. I. negyedévihez képest.

Felülvizsgálják a győri fizetős parkolórendszert

A lakók véleményét is kikérik ebben a kényes témában. 

Nem eladó a szombathelyi Szabadidőközpont

A megyei napilap szellőztette meg a hírt, hogy a SZOVA eladná a területet. Maga a polgármester cáfolta meg a híresztelést.

A jövőben tilos energiaitalt eladni 18 éven aluliaknak

Júniusban léphet éltbe az új szabályozás.