Akik már nem öregszenek meg címmel forgatott le 99 percben egy első világháborús dokumentumfilmet Peter Jackson, A gyűrűk ura rendezője. Aki ezúttal nem fantasy, vagy bulvár témába tévedt, hanem a máig élő, kegyetlen, első világháborús valóságba. Úgy tűnik, a nézőket nem nagyon kell orientálni, mivel minden hírverés nélkül telt házak előtt fut az alkotás.
Elöljáróban annyit, hogy a film nem szenzációs. Viszont formanyelvi újítással él, így szakmailag fontos. Szokványosan indul, egykori háborús veteránok mondják el megrendítő élményeiket. Magáról a háborúról sokat tudunk, de arról, hogy miként állt hozzá a társadalom, máig vajmi keveset.
A rendező ebben nyújt igazán nagyot, a hiteles szövegek ütnek. „18 volt a korhatár. Én 16 voltam, amikor ezt a toborzó tisztnek megmondtam, azt mondta, menjek ki az ajtón, majd amikor visszajöttem, mondjam, hogy 18 vagyok. Így is tettem, felvettek. Mehettem a frontra, boldog voltam."- Vagy: „16 voltam, jelentkeztem, de nem sikerült.
Az utcán két lány megállított, hogy miért vagyok lógós, miért nem megyek a háborúba. Mondtam, hogy 16 vagyok, erre a táskájukba nyúltak és galambtollakat vágtak az arcomba". Vagy: „Jó bulinak tűnt az egész. Kimegyünk, megöljük a németeket, aztán jövünk haza, és elmeséljük a haveroknak".
A filmképek a szövegekhez igazodnak. Jackson 600 órás, 1960-ban felvett hanganyaghoz kapott hozzáférést, a BBC jóvoltából pedig 100 órányi, a fronton készült filmek részleteihez. De még maradjunk a szövegeknél: „Szuronyroham, másfél méterrel süvítettek a fejem fölött a zárótüzes ágyúlövedékek... Már nem bírtam a zajt, beugrottam a lövészárokba. Ott feküdt a német srác, nem volt neki sok hátra. Nem lőttem le, adtam neki vizet, mert mindig tele volt a kulacsom. Azt mondta, hogy Danke schön, ez nagyon finom volt, és meg is halt".
Az angol fiatalok többsége hazaszeretetből ment ki a frontra, elhazudva valódi életkorát. De sokan a munkanélküliség elől menekültek. Azt gondolták, hogy a háború szent dolog és ha ők ebben részt vesznek, megdicsőülnek a haza oltárán. Sokukat még az átélt szörnyűségek sora sem tántorított el ettől a hittől. Nem is szólva arról, hogy akik túlélték a háborút, azok közül a legtöbben önmagukat nem tekintették áldozatnak, önsajnálatnak nyoma sem volt.
Igen, a képek. A sokszor látott szemcsés, karcolt fekete-fehér kockák egyszerre csak színesre váltanak. A hatás tényleg megdöbbentő. A lövészároki hullák melletti ebéd, a sárba fulladás, a patkányok rohama a digitalizáció révén azt a benyomást kelti, hogy ez egy leforgatott játékfilm szereplőkkel, gázsival. Pedig nem.
Amit látunk, az akkor és abban a valóságban volt, minden kocka igaz, a lefűrészelt végtag is. Ez a formanyelvi újítás – a 100 éves némafilmek újraszínezése és szinkronizálása (Jacksonék leolvastatták a katonák szájáról a mondatokat) most süt a szakmában. De már is viták tárgya: hozzá ad, vagy éppen elvesz a mondandóból? Netán színes tablót csinál a szörnyűségből?
A Nagy háborúban a nyugati fronton 1 millió angol fiatal halt meg. Az életben maradottak hazatérnek. Ez is felér egy szörnyűséggel. „Amikor begördültünk a Viktóriára, vártak autókkal és vittek a laktanyákba. Ott már volt kabát, nadrág, kalap és cipő. De senki sem mondta, hogy köszönjük, fiúk. Hazamentünk, a szülők sem kérdeztek semmit a frontról. A barátok és a kollégák sem, ha ugyan volt munkahely. Olyan is akadt, hogy kiírták a boltra: veteránokat nem veszünk fel. Mintha szégyellték volna ezt az egészet, ezt a háborút, benne minket. Nagyot csalódtam".
Peter Jackson ezekkel a bevágásokkal jól érzékelteti, hogy a háborút megvívók és az ennek esetleges hasznát élvezők között óriási a szakadék. A mai kornak is üzen: a borzalmak elfelejthetők, a történelmi tanulságok szintén, így egy háború bármikor és bárhol újra kitörhet, mondhatni itt a kertek alatt.
Azonban a lényeg a film legvégén hangzik el. „A legszebb az volt, hogy amikor visszamentem 4 év frontszolgálat után a boltba, a kollégám azt kérdezte tőlem: régen láttalak, éjszakás voltál?
Szólj hozzá!
Völgyi Péter pedig a lányok szövetségi kapitánya maradt.
Hiába a minden eddiginél szigorúbb védekezés, a járvány terjed. Pedig még durrogtatást is bevetnek.
Fantomcégekhez szerződtettek közel kétezer munkavállalót.
Máshogy kívánnak emléket állítani a győri keksznek, a balettnek, és a textiliparnak.
A rendbontót vasárnap bilincsben vitték el.
Jön Farkasházi Réka és a Tintanyúl, zenél a Koprive, és a Zabszalma.
Az egyesület friss közleményében a szombathelyi önkormányzattól kér további anyagi támogatást, és átláthatóságot ígér.
"Kocsifutással" fizették ki a dolgozók bérét.
A Győri Művészeti és Fesztiválközpont agóniája kapcsán forrt fel a hangulat a Városháza Dísztermében.
Fának ütközött a kocsikkal.
Nem is olyan régen úgy gondoltuk, hogy a modern technológia nem léphet be a szülői élet mindennapjaiba.
Nem ilyen vendégeket vár az ember.
A rendőrök hiába kérték, nem igazolta magát a férfi.
Manapság online megjelenés nélkül nem igazán tud talpon maradni egy vállalkozás. Az internetes jelenlét egyszerre hatalmas lehetőség és veszélyforrás is: ha jól csináljuk, rengeteg emberhez eljuthat a termékünk vagy szolgáltatásunk, ám egy rossz stratégiával örökké a konkurensek árnyékába szorulhatunk.
A bőrápolási rutinok egyik kedvelt összetevője, a hialuronsav, nemcsak a nedvességmegtartásért felelős, de a bőrt is feszesebbé teszi. Tehát miért ennyire népszerű az arcápolásban? Nem csoda, hogy sok bőrápolási termékben megtalálható ez a hatásos anyag. Derítsük ki, milyen előnyei vannak, és hogyan lehet hatékonyan alkalmazni az arcbőrön!
Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Vasvár, Körmend és Szombathely az állomások között.
Szombaton lesz az országos csúsztatás.