Alamizsna helyett cserelakást is kaphatnának a Hős utcai tulajdonosok

Abcúg 2019-08-01 17:09:00
Nem sok jóra számíthatnak a Hős utcai lakástulajdonosok, ha a kőbányai önkormányzat kisajátítással szerzi meg az ingatlanjukat. Az első ilyen ügyben a kormányhivatal engedélyezte a kerületi vezetésnek, hogy 5,5 millió forintért szerezzenek meg egy 25 négyzetméteres lakást. A tulajdonosnak 60 napja van, hogy távozzon, ennyiből viszont képtelenség másik lakást venni, ezért bíróságon támadja meg a határozatot. Csakhogy a kormányhivatal nem ítélhet meg a piaci értéknél nagyobb összeget, ami a Hős utcában mindig nagyon alacsony lesz. A megoldás az lenne, ha az önkormányzat pénz helyett cserelakást adna, erre viszont nem látszik nagy esély.

Újabb fejezetéhez érkezett a Budapest 10. kerületében található Hős utcai szegregátum felszámolása. A kőbányai önkormányzat ugyanis elkezdte kisajátítani a lebontásra ítélt 15/A-B háztömbök magántulajdonban lévő lakásait.

Ez a telepen senkit nem érhetett meglepetésként. Tavaly ősszel egy közmeghallgatáson Kovács Róbert polgármester kijelentette: kisajátítás vár azokra a lakástulajdonosokra, akikkel az önkormányzat nem tud megállapodni a vételárban. Márpedig a 122 Hős utcai tulajdonos többsége nem fogadta el a 4-6 millió forintos ajánlatokat.

Hős utcai életkép 2018. szeptemberéből. / Fotó: Végh László

Az önkormányzat első körben áprilisban kezdeményezett kisajátítási eljárást négy ingatlan tulajdonosával szemben a fővárosi kormányhivatalnál. A döntés eredményéről múlt pénteken tájékoztatta a nyilvánosságot a Hős utcai lakókat segítő Kontúr Közhasznú Egyesület. Ez alapján

a kormányhivatal engedélyezte, hogy az önkormányzat 5,5 millió forintos kártalanításért cserébe kisajátítsa az egyik Hős utcai lakos 25 négyzetméteres lakását.

A tulajdonosnak – aki tudomásunk szerint egy idősebb férfi – 60 napja van, hogy átadja a lakást az önkormányzatnak, ő azonban bíróságon támadja meg a döntést. Bár a tulajdonos nem akart nyilatkozni, a Kontúr Egyesület közleményéből sejthető, milyen érvekkel kéri majd a határozat felülvizsgálatát.

A Kontúr szerint az egész nincs rendben

Fotó: Pivarnyik Balázs

A kisajátítási törvény alapján csak erős közérdekű indokkal lehet elvenni valakinek a magántulajdonát. A Kontúr Egyesület szerint azonban a tömbök helyére tervezett sportlétesítmény, amire az önkormányzat hivatkozott, nem olyan közérdekű cél, ami más területen, kisajátítás nélkül ne lenne megvalósítható. Vagy ha mégis így van, azt az önkormányzatnak bizonyítania kellett volna. Tudomásuk szerint ezt nem tette meg, a kormányhivatal mégis határozatot hozott az ügyben. (A határozatban megjelölt közérdekű cél pontosan ez: „terület- és településrendezés, a helyi építési szabályzat szerinti egységes övezeti kezelés miatt a lakófunkció megszüntetése”. Ennek a részletezéséből derül ki, hogy sportpályáról van szó).

Kevésnek tartják az 5,5 milliós kártalanítási összeget is, amit a kormányhivatal a lakás piaci ára alapján állapított meg. Az egyesület egyrészt azt kritizálja, hogy az értékbecslő nem friss, hanem 2017-es adatokat használt, amikor a 8. kerületi Diószegi utca és a kőbányai Pongrác-telep ingatlanárai alapján határozta meg a Hős utcai lakás értékét. Másrészt problémásnak tartják, hogy milyen indokokra hivatkozva húzták le több mint ötven százalékkal a Hős utcai lakás árát az átlagos fővárosi ingatlanárakhoz képest. Figyelembe vették ugyanis

  • “az ingatlan közvetlen környezetének társadalmi körülményeit”,
  • “hogy az épületben lakók foglalkoztatottsága jócskán elmarad a fővárosi átlagtól, a munkanélküliek aránya itt lényegesen nagyobb”,
  • “az épület felújításra szoruló műszaki állapotát”,
  • hogy a lakások “ingatlanpiaci szempontból nem keresettek”, és
  • hogy “a terület bűneseteivel és botrányaival hívta fel magára a közvélemény figyelmét”.

A Kontúr Egyesület szerint az első kettőt nem is lehetne figyelembe venni a törvény alapján. A többire pedig “felháborító” hivatkozni, amikor világos, hogy az önkormányzatnak is van felelőssége az ingatlan leromlott műszaki állapotában és a környéken kialakult közbiztonsági helyzetben.

Bár az önkormányzat a társasház többségi tulajdonosa, az egyesület szerint semmit sem tesz az épület leromlásának megakadályozásáért, vagy ha mégis, akkor nagyon lassan. A házat kezelő vagyonkezelő pedig “csak hónapokon át tartó noszogatásra tesz bármit is a beázások megszüntetéséért”.

Vannak bajok, de nem önmagában a kisajátítási eljárással

Az Abcúg beszélt egy szakértővel, aki nem érintett az ügyben, de jól ismeri a kisajátítási eljárásokat (az ügy átpolitizáltsága miatt csak név nélkül nyilatkozott). Ő a határozat és a szakvélemény ismerete nélkül, a Kontúr Egyesület közleménye alapján úgy látja, a kisajátítási eljárás alapvetően megfelelt a jogszabályoknak.

Szerinte nincs gond az értékbecsléssel, mert bár a törvényben tényleg nincs benne külön, hogy figyelembe kellene venni “az ingatlan közvetlen környezetének társadalmi körülményeit”, szerinte ez mindig része a piaci árnak, akárcsak a lakás műszaki állapota. Abban viszont egyetért a Kontúrral, hogy a tömbben élő munkanélküliek arányának semmi köze az ingatlan árához. Azt sem tartja problémának, hogy 2017-es lakásárakat vettek alapul, hiszen az ilyenkor forrásnak használt Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) még nincsenek frissebb, lekérhető adatai.

Azt viszont ő is súlyos mulasztásnak tartaná, ha kiderülne, hogy nem ellenőrizték, megvalósítható lenne-e máshol is a sportberuházás.

Ennyi pénzből nem lehet mást venni

A Kontúr Egyesület korábban is többször hangsúlyozta, hogy hiába ajánl az önkormányzat 4-6 millió forintot a lakásokért, ennyiből nem lehet másikat venni Budapesten. Ugyanez igaz az 5,5 millióért kisajátított lakás esetében, ráadásul a telepen lakók többsége nem hitelképes, nem tudják ezt a pénzt banki hitellel kiegészíteni.

Ugyanakkor az is nehezen elképzelhető, hogy a többi eljárásban magasabb összeget állapítson meg a kormányhivatal. Az Abcúgnak nyilatkozó szakértő szerint ez azért nem lehetséges, mert “a kártalanításban a tulajdon elvétele előtti vagyoni viszonyokat kell helyreállítani”.

Magyarán: kisajátítás keretében az önkormányzat nem fizethet többet a lakás piaci értékénél.

Hiába ajánl az önkormányzat 4-6 millió forintot a kivásárlási tárgyalásokon, ennyiből nem lehet másik lakást venni Budapesten. / Fotó: Végh László

Létezhet azonban egy megoldás erre a problémára. Mivel a törvény szerint a kisajátítás nem taszíthatja a tulajdonost hajléktalanságba, a tulajdonos kérheti, hogy pénz helyett cserelakással kompenzálják. Ha a cserelakás többet ér a kisajátított lakásnál, a különbözetet – akár részletfizetéssel – a tulajdonos fizeti ki.

Az azonban kérdéses, hány tulajdonos tudná még ezt a lehetőséget igénybe venni, mivel úgy tudjuk, vannak tulajdonosok, akik már nem élnek a Hős utcai lakásukban. Ahogy az a telepfelszámolásoknál általános, az otthonvesztés elől előremenekülve, igyekeztek még időben megoldani a lakhatásukat. Cserelakást pedig csak azok tudnak követelni az önkormányzattól, akik a kisajátításkor az ingatlanban laknak.

Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület önkéntese szerint a velük kapcsolatban lévő tulajdonosokat elszomorítja, hogy az önkormányzat a kisajátításhoz folyamodott, és a beleegyezésük nélkül veszi el tőlük a lakásaikat. Többen azzal is megelégednének, ha lakásukért cserébe az önkormányzat határozatlan idejű szerződéssel biztosítana a nekik megfelelő állapotú cserelakásokat. Ilyen egyezség azonban, úgy tudják, egyelőre nem jött létre a háztömbben tulajdonos és az önkormányzat között.

Az állam 2,1 milliárd forintos támogatást adott a 15/A-B tömb rehabilitációjára, amiből több mint 1,1 milliárd forint költhető lakásvásárlásra és kártalanításra. Az Átlátszó korábbi cikke szerint azonban a támogatás folyósítása óta eltelt egy évben mindössze 130 millió forintot költöttek el a teljes összegből.

A Kontúr Közhasznú Egyesület közleményével kapcsolatban az Abcúg megkereste Budapest Főváros Kormányhivatalát is, reagáljanak a szervezet kisajátítási döntéssel kapcsolatos kritikáira. A cikk megjelenéséig az Abcúg nem kapott választ, a Népszavának azonban annyit mondott a kormányhivatal, hogy a kártalanítás összegét ingatlanforgalmi szakértő bevonásával határozták meg, és hogy a kisajátítási döntést ők nem vonhatják vissza, ezt csak az önkormányzat teheti meg.

Ha a Hős utcai telepre jellemző szociális problémákról, a rájuk adott válaszokról és a lakótelep felszámolásáról született döntés óta történtekről szeretne többet olvasni, ezek közül a cikkek közül válogasson:

(Neuberger Eszter / Abcúg)

 

Szólj hozzá!

Szombathelyen járt Orbán Viktor, és Lázár János

A Rezgő étteremben tanácskoztak a helyi fideszesek.

Pozitív pénzügyi mérleggel zárta a 25/26-os bajnoki szezont a Falco KC

A kosárcsapat kasszájában 7 millió forint maradt.

Autóval ijesztgette lánya élettársát egy 40 éves nő

Az anya többször megindult a fiú felé a kocsival.

Hajtó Péter: Pintér Bencének is le kell mondania, ha egy büntetőeljárás miatt az ő távozását követeli a polgármester 

A független önkormányzati képviselő  szerint a politikai felelősség mércéje nem lehet személyfüggő.

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.