Habár már több mint harminc éve történt a csernobili atomkatasztrófa, a megsemmisült reaktorban lévő anyagok még évezredekig fogják szennyezni a földünket. A világ egyik legveszélyesebb tárgya is itt található: egy hatalmasra duzzadt kórium massza.
A kórium maga a világ egyik legritkább anyaga, mindössze ötször hozták létre a laboratóriumokon kívül. Egyszer a Three Mile Island-i reaktorbaleset idején, háromszor a fukushimai reaktor felrobbanásakor, és egyszer, amikor megsemmisült a csernobili erőmű négyes reaktora. Mindezek közül csak egy masszának sikerült megszöknie a reaktorból, ez pedig Csernobilban van.
Kórium akkor keletkezik, amikor egy atomreaktor magja valahogyan levegővel, vízzel, vagy gőzzel érintkezik, ezután pedig összeolvad az azt körülvevő anyagokkal. Ez történt Csernobilban is, az atomreaktor üzemanyagaként használt urán a végzetes éjszakán úgy felhevült, hogy lávaként olvadt át a reaktor padlóján, végül az épület pincéjében állt meg, majd ott is hűlt ki. A veszély azonban ennyivel nem hárult el, a kórium azóta is ott csücsül, és akkora sugárzást bocsájt ki magából, hogy lassan, de biztosan áteszi magát a betonon is.
Magát a kórium masszát a csernobili katasztrófa után nagyjából nyolc hónappal fedezték fel a kutatók, akkorra már 11 tonnát nyomott. Ekkor kapta meg az elefántláb becenevet is, hiszen a képződmény hatalmas mérete és furcsán szürke színe erre emlékeztette a szakértőket. Évekig csak kevesen tudták, hogy egyáltalán hogy néz ki, majd 2013-ban felkerült róla egy elég rémisztő kép az internetre. Ez ni:
A képet véletlenül találta meg egy újságíró, amikor az atomkatasztrófáról készült felvételeket kutatta. Később a kép leírását is felfedezték, amiből kiderült, hogy a képen Arthur Korneev látható, aki a csernobili atomerőmű első szarkofágján dolgozott. Arra is fény derült, hogy tíz évvel a katasztrófa után, 1996-ban készült a felvétel.
A tudósok azóta azt is felmérték, hogy az elefántláb 10 ezer röntgennyi sugárzást bocsájtott ki magából, amikor létrejött. Ekkora sugárzás már bőven halálos, hiszen ehhez elegendő lenne 1000 röntgen is. A tudósok szerint a sugárzás mára ugyan csökkent, de még mindig olyan erős lehet az elefántláb közelében, hogy egy óra alatt egy ember vesztét okozhatja.
Az újságírók később annak próbáltak utána járni, hogy miként készült a kép, hiszen senki sem volt hajlandó az életét kockáztatni egy fotóért cserébe. Végül arra jutottak, hogy a csernobili szarkofágon dolgozó ukránok egy távolról irányítható járművet küldtek le a pincébe, és ez készítette a felvételeket.
Ez viszont nem magyarázza meg, hogy mit keresett Korneev az elefántláb mellett. Sokak szerint Korneev egyáltalán nem volt ott, amikor a kép készült. Szerintük az elefántláb mellett akkora volt a sugárzás, hogy egy több képet összeolvasztott, így szakember alakja egy másik képről kerülhetett át a massza mellé.
Az elefántlábról tíz évvel később is készültek felvételek. Ezen jól látszik, hogy az 1996-os fotókhoz képest, a massza már nyugodtabb állapotban van, nincsenek rajta friss repedések, és gőz sem tör elő belőle:
Habár az elefántláb már korántsem olyan veszélyes, mint amikor létrejött, azért így is komoly pusztításra lehet képes. A csernobili sugárzást megállító szarkofágok ugyanis a négyes reaktor fölé épültek, míg az elefántláb lefelé próbál szökni. Ha sikerül magát átennie az őt körülvevő betonon és földön, akkor akár a talajvíz szintjéig is eljuthat. Ott aztán megmérgezheti a vizet, ami a közvetlenül a Pripjaty folyóba szivároghat. A Pripjaty vize a Fekete-tengernél ér célba, az odáig vezető úton végig mérgezheti az élőlényeket, és a tengerben is hatalmas kárt tehet. A tudósok szerint azonban az is elképzelhető, hogy ha a kórium újból vízhez ér, akkor egy újabb robbanást idézhetne elő, ami az 1986-os szennyezéshez hasonlót produkálhat.
(Forrás: Wikipédia, Youtube, Nautilius)
Szólj hozzá!
Fantomcégekhez szerződtettek közel kétezer munkavállalót.
Máshogy kívánnak emléket állítani a győri keksznek, a balettnek, és a textiliparnak.
A rendbontót vasárnap bilincsben vitték el.
Jön Farkasházi Réka és a Tintanyúl, zenél a Koprive, és a Zabszalma.
Az egyesület friss közleményében a szombathelyi önkormányzattól kér további anyagi támogatást, és átláthatóságot ígér.
"Kocsifutással" fizették ki a dolgozók bérét.
A Győri Művészeti és Fesztiválközpont agóniája kapcsán forrt fel a hangulat a Városháza Dísztermében.
Fának ütközött a kocsikkal.
Nem is olyan régen úgy gondoltuk, hogy a modern technológia nem léphet be a szülői élet mindennapjaiba.
Nem ilyen vendégeket vár az ember.
A rendőrök hiába kérték, nem igazolta magát a férfi.
Manapság online megjelenés nélkül nem igazán tud talpon maradni egy vállalkozás. Az internetes jelenlét egyszerre hatalmas lehetőség és veszélyforrás is: ha jól csináljuk, rengeteg emberhez eljuthat a termékünk vagy szolgáltatásunk, ám egy rossz stratégiával örökké a konkurensek árnyékába szorulhatunk.
A bőrápolási rutinok egyik kedvelt összetevője, a hialuronsav, nemcsak a nedvességmegtartásért felelős, de a bőrt is feszesebbé teszi. Tehát miért ennyire népszerű az arcápolásban? Nem csoda, hogy sok bőrápolási termékben megtalálható ez a hatásos anyag. Derítsük ki, milyen előnyei vannak, és hogyan lehet hatékonyan alkalmazni az arcbőrön!
Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Vasvár, Körmend és Szombathely az állomások között.
Szombaton lesz az országos csúsztatás.
Borsi Róbert tette fel a kérdést Pintér Bencének.
15 millió forinttól esik el a rendezvény.