Habár már több mint harminc éve történt a csernobili atomkatasztrófa, a megsemmisült reaktorban lévő anyagok még évezredekig fogják szennyezni a földünket. A világ egyik legveszélyesebb tárgya is itt található: egy hatalmasra duzzadt kórium massza.
A kórium maga a világ egyik legritkább anyaga, mindössze ötször hozták létre a laboratóriumokon kívül. Egyszer a Three Mile Island-i reaktorbaleset idején, háromszor a fukushimai reaktor felrobbanásakor, és egyszer, amikor megsemmisült a csernobili erőmű négyes reaktora. Mindezek közül csak egy masszának sikerült megszöknie a reaktorból, ez pedig Csernobilban van.
Kórium akkor keletkezik, amikor egy atomreaktor magja valahogyan levegővel, vízzel, vagy gőzzel érintkezik, ezután pedig összeolvad az azt körülvevő anyagokkal. Ez történt Csernobilban is, az atomreaktor üzemanyagaként használt urán a végzetes éjszakán úgy felhevült, hogy lávaként olvadt át a reaktor padlóján, végül az épület pincéjében állt meg, majd ott is hűlt ki. A veszély azonban ennyivel nem hárult el, a kórium azóta is ott csücsül, és akkora sugárzást bocsájt ki magából, hogy lassan, de biztosan áteszi magát a betonon is.
Magát a kórium masszát a csernobili katasztrófa után nagyjából nyolc hónappal fedezték fel a kutatók, akkorra már 11 tonnát nyomott. Ekkor kapta meg az elefántláb becenevet is, hiszen a képződmény hatalmas mérete és furcsán szürke színe erre emlékeztette a szakértőket. Évekig csak kevesen tudták, hogy egyáltalán hogy néz ki, majd 2013-ban felkerült róla egy elég rémisztő kép az internetre. Ez ni:
A képet véletlenül találta meg egy újságíró, amikor az atomkatasztrófáról készült felvételeket kutatta. Később a kép leírását is felfedezték, amiből kiderült, hogy a képen Arthur Korneev látható, aki a csernobili atomerőmű első szarkofágján dolgozott. Arra is fény derült, hogy tíz évvel a katasztrófa után, 1996-ban készült a felvétel.
A tudósok azóta azt is felmérték, hogy az elefántláb 10 ezer röntgennyi sugárzást bocsájtott ki magából, amikor létrejött. Ekkora sugárzás már bőven halálos, hiszen ehhez elegendő lenne 1000 röntgen is. A tudósok szerint a sugárzás mára ugyan csökkent, de még mindig olyan erős lehet az elefántláb közelében, hogy egy óra alatt egy ember vesztét okozhatja.
Az újságírók később annak próbáltak utána járni, hogy miként készült a kép, hiszen senki sem volt hajlandó az életét kockáztatni egy fotóért cserébe. Végül arra jutottak, hogy a csernobili szarkofágon dolgozó ukránok egy távolról irányítható járművet küldtek le a pincébe, és ez készítette a felvételeket.
Ez viszont nem magyarázza meg, hogy mit keresett Korneev az elefántláb mellett. Sokak szerint Korneev egyáltalán nem volt ott, amikor a kép készült. Szerintük az elefántláb mellett akkora volt a sugárzás, hogy egy több képet összeolvasztott, így szakember alakja egy másik képről kerülhetett át a massza mellé.
Az elefántlábról tíz évvel később is készültek felvételek. Ezen jól látszik, hogy az 1996-os fotókhoz képest, a massza már nyugodtabb állapotban van, nincsenek rajta friss repedések, és gőz sem tör elő belőle:
Habár az elefántláb már korántsem olyan veszélyes, mint amikor létrejött, azért így is komoly pusztításra lehet képes. A csernobili sugárzást megállító szarkofágok ugyanis a négyes reaktor fölé épültek, míg az elefántláb lefelé próbál szökni. Ha sikerül magát átennie az őt körülvevő betonon és földön, akkor akár a talajvíz szintjéig is eljuthat. Ott aztán megmérgezheti a vizet, ami a közvetlenül a Pripjaty folyóba szivároghat. A Pripjaty vize a Fekete-tengernél ér célba, az odáig vezető úton végig mérgezheti az élőlényeket, és a tengerben is hatalmas kárt tehet. A tudósok szerint azonban az is elképzelhető, hogy ha a kórium újból vízhez ér, akkor egy újabb robbanást idézhetne elő, ami az 1986-os szennyezéshez hasonlót produkálhat.
(Forrás: Wikipédia, Youtube, Nautilius)
Szólj hozzá!
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kata lehetőségével a korábbinál sokkal többen élhetnek.
Negyedik alkalommal rendezte meg Digitális Építőipari Workshopját a győri Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara. A kétnapos programon a hallgatók vegyes csapatokban gondolták újra a győri Ipar utca folytatásába korábban tervezett Mosoni-Duna-hidat.
A meghibásodások leggyakoribb oka a szükséges karbantartások elmaradása, valamint az, ha egy gépjármű rossz üzemi körülmények mellett közlekedik.
Az ügyészség szerint sem volt túl szép tett.
Rongálással vádolja az ügyészség, az esetet a kórház térfigyelő kamerája is rögzítette.
Nyílt napot tart a Győr-Szol a Rozgonyi utcai fűtőerőműben, ahol a látogatók azt is megnézhetik, hogyan kerül geotermikus energia a városi távhőrendszerbe.
A volt külügyminiszter azt állítja, hogy a kormány által biztosított támogatások nem voltak kirívóak, a vendégmunkásokkal kapcsolatban pedig „durva félreértésről” beszélt.
A kiskorú többször próbálta megszakítani a kapocsalatot, de a férfi fenyegette.
A BYD-nél vállalt vezetői pozíciójáról és annak esetleges nemzetbiztonsági kockázatairól zárt ülésen hallgatják meg.
A TISZA Párt szavazói jóval optimistábbak, de még a fideszesek negyede is arra számít, hogy eredményes lesz a korábbi kormányzati szereplők elszámoltatása.
A győri polgármester a Versenyképes Járások Programból beszerzett szúnyoggyérítő drónok kapcsán beszélt a környezettudatosságról, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a programot az önkormányzatoktól elvont adóbevételekből finanszírozzák.
Október 10-én és 11-én változik a vasúti közlekedés a Győr–Budapest vonalon, az érintett járatok végállomása Budapest-Kelenföld lesz.
Akár 2 millió 500 ezer forintot is kaphatnak a győri állatvédő szervezetek, a támogatásból többek között állategészségügyi ellátást, kóbor állatok befogását és örökbeadását is finanszírozhatják.
A nyári problémák után megépített fenékküszöbnek köszönhetően az erőmű akkor is működőképes maradhat, ha a következő napokban tovább csökken a folyó vízszintje.
A vádlott és védője is fellebbezett, az ügy másodfokon a Győri Ítélőtábla előtt folytatódik.
Albrecht Martin, a Győri Lukács Sándor Technikum tanulója a szakmák olimpiájaként emlegetett WorldSkills világbajnokságon lett második. Felkészítője Őri Péter, a Széchenyi István Egyetem oktatója volt.
Májushoz képest 9 százalékponttal csökkent Magyar Péterék támogatottsága a pártot választani tudók körében, de a kutatás szerint még mindig többen szavaznának rá, mint az áprilisi választáson.
A nőt azzal is vádolják, hogy később ismét megütötte a gyermeket, majd a csuklójánál fogva lerántotta egy polcos szekrényről.
A polgármester szerint az első két év a pénzügyi nehézségekről, a korrupció elleni fellépésről és kisebb fejlesztésekről szólt, a ciklus hátralévő részében viszont már nagyobb volumenű beruházásokat szeretne megvalósítani.
