Habár már több mint harminc éve történt a csernobili atomkatasztrófa, a megsemmisült reaktorban lévő anyagok még évezredekig fogják szennyezni a földünket. A világ egyik legveszélyesebb tárgya is itt található: egy hatalmasra duzzadt kórium massza.
A kórium maga a világ egyik legritkább anyaga, mindössze ötször hozták létre a laboratóriumokon kívül. Egyszer a Three Mile Island-i reaktorbaleset idején, háromszor a fukushimai reaktor felrobbanásakor, és egyszer, amikor megsemmisült a csernobili erőmű négyes reaktora. Mindezek közül csak egy masszának sikerült megszöknie a reaktorból, ez pedig Csernobilban van.
Kórium akkor keletkezik, amikor egy atomreaktor magja valahogyan levegővel, vízzel, vagy gőzzel érintkezik, ezután pedig összeolvad az azt körülvevő anyagokkal. Ez történt Csernobilban is, az atomreaktor üzemanyagaként használt urán a végzetes éjszakán úgy felhevült, hogy lávaként olvadt át a reaktor padlóján, végül az épület pincéjében állt meg, majd ott is hűlt ki. A veszély azonban ennyivel nem hárult el, a kórium azóta is ott csücsül, és akkora sugárzást bocsájt ki magából, hogy lassan, de biztosan áteszi magát a betonon is.
Magát a kórium masszát a csernobili katasztrófa után nagyjából nyolc hónappal fedezték fel a kutatók, akkorra már 11 tonnát nyomott. Ekkor kapta meg az elefántláb becenevet is, hiszen a képződmény hatalmas mérete és furcsán szürke színe erre emlékeztette a szakértőket. Évekig csak kevesen tudták, hogy egyáltalán hogy néz ki, majd 2013-ban felkerült róla egy elég rémisztő kép az internetre. Ez ni:
A képet véletlenül találta meg egy újságíró, amikor az atomkatasztrófáról készült felvételeket kutatta. Később a kép leírását is felfedezték, amiből kiderült, hogy a képen Arthur Korneev látható, aki a csernobili atomerőmű első szarkofágján dolgozott. Arra is fény derült, hogy tíz évvel a katasztrófa után, 1996-ban készült a felvétel.
A tudósok azóta azt is felmérték, hogy az elefántláb 10 ezer röntgennyi sugárzást bocsájtott ki magából, amikor létrejött. Ekkora sugárzás már bőven halálos, hiszen ehhez elegendő lenne 1000 röntgen is. A tudósok szerint a sugárzás mára ugyan csökkent, de még mindig olyan erős lehet az elefántláb közelében, hogy egy óra alatt egy ember vesztét okozhatja.
Az újságírók később annak próbáltak utána járni, hogy miként készült a kép, hiszen senki sem volt hajlandó az életét kockáztatni egy fotóért cserébe. Végül arra jutottak, hogy a csernobili szarkofágon dolgozó ukránok egy távolról irányítható járművet küldtek le a pincébe, és ez készítette a felvételeket.
Ez viszont nem magyarázza meg, hogy mit keresett Korneev az elefántláb mellett. Sokak szerint Korneev egyáltalán nem volt ott, amikor a kép készült. Szerintük az elefántláb mellett akkora volt a sugárzás, hogy egy több képet összeolvasztott, így szakember alakja egy másik képről kerülhetett át a massza mellé.
Az elefántlábról tíz évvel később is készültek felvételek. Ezen jól látszik, hogy az 1996-os fotókhoz képest, a massza már nyugodtabb állapotban van, nincsenek rajta friss repedések, és gőz sem tör elő belőle:
Habár az elefántláb már korántsem olyan veszélyes, mint amikor létrejött, azért így is komoly pusztításra lehet képes. A csernobili sugárzást megállító szarkofágok ugyanis a négyes reaktor fölé épültek, míg az elefántláb lefelé próbál szökni. Ha sikerül magát átennie az őt körülvevő betonon és földön, akkor akár a talajvíz szintjéig is eljuthat. Ott aztán megmérgezheti a vizet, ami a közvetlenül a Pripjaty folyóba szivároghat. A Pripjaty vize a Fekete-tengernél ér célba, az odáig vezető úton végig mérgezheti az élőlényeket, és a tengerben is hatalmas kárt tehet. A tudósok szerint azonban az is elképzelhető, hogy ha a kórium újból vízhez ér, akkor egy újabb robbanást idézhetne elő, ami az 1986-os szennyezéshez hasonlót produkálhat.
(Forrás: Wikipédia, Youtube, Nautilius)
Szólj hozzá!
Miközben a médiacég a hullámsírba merül, a frissen kinevezett vezető átevezhet egy új céges struktúrába.
A Vasvári Pál utca és a Szauter utca közötti szakaszon fejlesztené tovább a városi kerékpáros hálózatot a helyi önkormányzat.
Összesen négy önkormányzat volt érintett a leköszönő miniszter gesztusában.
A Tátika utcában élők szerint a Győri Szeszipari Zrt. működése rendszeresen túllépi az éjszakai zajhatár-értéket, a hatóság viszont rendre azt állapítja meg, hogy minden szabályos.
Hónapokig tartó helyreállítás után május 30-tól újra közvetlen kapcsolat lesz Budapest, Veszprém, Ajka, Szombathely és Zalaegerszeg között.
A háború legkisebb áldozatainak történeteit mutatja be a tárlat.
Megszólalt V. Németh Zsolt a gersekaráti iskola kapcsán.
A frekvencia tulajdonos Oxygen Media már beadta a váltáshoz szükséges papírokat a Média Hatósághoz.
Tegnapi cikkünkre reagálva, most névvel vállalta állításait egy volt társasházkezelő hozzátartozója, aki túlárazott munkákról és furcsa lomtalanításokról mesélt lapunknak.
A médiacég közleményben tudatta, hogy a megszűnés tényét.
Miközben a klub szövetségi alelnöke a TISZA-kormány alatt próbálja megújítani a magyar atlétika belső viszonyait. Furcsa együttállás ez.
Gagyi Levente kikerült a Fürdő FEB-jéből, Klimits István lett a Humán Erőforrás Bizottság elnöke. Sárváron újraosztották a bizottsági és felügyelőbizottsági helyeket.
A vádlott ugyanazon az estén több helyszínen is garázdálkodott, végül egy családi ház udvarára is bement jogtalanul, ahol megivott egy üveg italt.
Azonnali kockázatcsökkentő intézkedések, behozatal felfüggesztése, és a felelősök számonkérése.
Ingyenes hangversennyel érkezik Sindelfingen nagy múltú együttese, a Cappella Nuova és a Stiftshoforchester.
Bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható.
A városvezetés szerint fontos tisztázni, milyen szabályok és lehetőségek vonatkoznak a zártkerti ingatlanokra.
Az év junior tájépítésze pályázatra klímatudatos, fenntartható megoldásokat vártak, melyek érzékenyen viszonyulnak a műemléki környezethez, a meglévő zöldfelületi értékekhez és a terület közösségi használatához.
A Sárvári Gyógyfürdő ügyvezetője nem is indult újra a posztért.