Habár már több mint harminc éve történt a csernobili atomkatasztrófa, a megsemmisült reaktorban lévő anyagok még évezredekig fogják szennyezni a földünket. A világ egyik legveszélyesebb tárgya is itt található: egy hatalmasra duzzadt kórium massza.
A kórium maga a világ egyik legritkább anyaga, mindössze ötször hozták létre a laboratóriumokon kívül. Egyszer a Three Mile Island-i reaktorbaleset idején, háromszor a fukushimai reaktor felrobbanásakor, és egyszer, amikor megsemmisült a csernobili erőmű négyes reaktora. Mindezek közül csak egy masszának sikerült megszöknie a reaktorból, ez pedig Csernobilban van.
Kórium akkor keletkezik, amikor egy atomreaktor magja valahogyan levegővel, vízzel, vagy gőzzel érintkezik, ezután pedig összeolvad az azt körülvevő anyagokkal. Ez történt Csernobilban is, az atomreaktor üzemanyagaként használt urán a végzetes éjszakán úgy felhevült, hogy lávaként olvadt át a reaktor padlóján, végül az épület pincéjében állt meg, majd ott is hűlt ki. A veszély azonban ennyivel nem hárult el, a kórium azóta is ott csücsül, és akkora sugárzást bocsájt ki magából, hogy lassan, de biztosan áteszi magát a betonon is.
Magát a kórium masszát a csernobili katasztrófa után nagyjából nyolc hónappal fedezték fel a kutatók, akkorra már 11 tonnát nyomott. Ekkor kapta meg az elefántláb becenevet is, hiszen a képződmény hatalmas mérete és furcsán szürke színe erre emlékeztette a szakértőket. Évekig csak kevesen tudták, hogy egyáltalán hogy néz ki, majd 2013-ban felkerült róla egy elég rémisztő kép az internetre. Ez ni:
A képet véletlenül találta meg egy újságíró, amikor az atomkatasztrófáról készült felvételeket kutatta. Később a kép leírását is felfedezték, amiből kiderült, hogy a képen Arthur Korneev látható, aki a csernobili atomerőmű első szarkofágján dolgozott. Arra is fény derült, hogy tíz évvel a katasztrófa után, 1996-ban készült a felvétel.
A tudósok azóta azt is felmérték, hogy az elefántláb 10 ezer röntgennyi sugárzást bocsájtott ki magából, amikor létrejött. Ekkora sugárzás már bőven halálos, hiszen ehhez elegendő lenne 1000 röntgen is. A tudósok szerint a sugárzás mára ugyan csökkent, de még mindig olyan erős lehet az elefántláb közelében, hogy egy óra alatt egy ember vesztét okozhatja.
Az újságírók később annak próbáltak utána járni, hogy miként készült a kép, hiszen senki sem volt hajlandó az életét kockáztatni egy fotóért cserébe. Végül arra jutottak, hogy a csernobili szarkofágon dolgozó ukránok egy távolról irányítható járművet küldtek le a pincébe, és ez készítette a felvételeket.
Ez viszont nem magyarázza meg, hogy mit keresett Korneev az elefántláb mellett. Sokak szerint Korneev egyáltalán nem volt ott, amikor a kép készült. Szerintük az elefántláb mellett akkora volt a sugárzás, hogy egy több képet összeolvasztott, így szakember alakja egy másik képről kerülhetett át a massza mellé.
Az elefántlábról tíz évvel később is készültek felvételek. Ezen jól látszik, hogy az 1996-os fotókhoz képest, a massza már nyugodtabb állapotban van, nincsenek rajta friss repedések, és gőz sem tör elő belőle:
Habár az elefántláb már korántsem olyan veszélyes, mint amikor létrejött, azért így is komoly pusztításra lehet képes. A csernobili sugárzást megállító szarkofágok ugyanis a négyes reaktor fölé épültek, míg az elefántláb lefelé próbál szökni. Ha sikerül magát átennie az őt körülvevő betonon és földön, akkor akár a talajvíz szintjéig is eljuthat. Ott aztán megmérgezheti a vizet, ami a közvetlenül a Pripjaty folyóba szivároghat. A Pripjaty vize a Fekete-tengernél ér célba, az odáig vezető úton végig mérgezheti az élőlényeket, és a tengerben is hatalmas kárt tehet. A tudósok szerint azonban az is elképzelhető, hogy ha a kórium újból vízhez ér, akkor egy újabb robbanást idézhetne elő, ami az 1986-os szennyezéshez hasonlót produkálhat.
(Forrás: Wikipédia, Youtube, Nautilius)
Szólj hozzá!
A továbbiakban Pásztor Zoltán megbízott főszerkesztőként irányítja a szakmai munkát.
Egy otthon kényelmét könnyű természetesnek venni egészen addig, amíg valami nem működik úgy, ahogy kellene.
Szeptember 8-án a Honvéd Ligetben várja programokkal a győrieket a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.
Megkaptuk a 25 tonna szennyezett kőzet felszedésének protokollját.
137 képviselő támogatta az NVVH új elnökét - a hivatal szeptember 1-jén kezdi meg működését.
Sokan álmodoztak már arról, milyen lenne önállóan kezelni a varrógépet és saját ruhadarabokat alkotni.
Zajlanak a bornapok, de rengeteg minden mást is kínál a város.
Az iskolakezdésre befejezik a legfontosabb munkákat, a járdák helyreállítása azonban még szeptember első felében is folytatódik.
A TISZA Párt győri országgyűlési képviselője szerint félreértésre adhat okot az NVVH elnökjelöltjének meghallgatásán elhangzott kijelentés a jogerős ítéletekről.
Jövő hét hétfőn rendkívüli testületi ülésen engedhetnek zöld utat a képviselők Nemény polgármester akaratának.
Szeptember 11. és 22. között pályakarbantartás miatt vágányzári menetrend lép életbe, az utazóknak hosszabb menetidővel is számolniuk kell.
A Győri Bornapok miatt egy napra visszatér korábbi helyére a sokadalom, a Tarcsay parkolóban pedig már péntek estétől változik a forgalmi rend.
Augusztus 31-től megszűnik a három szervezet különleges vagyonkezelői státusza, feladataikat és vagyonukat az állam veszi át – jelentette be Magyar Péter.
Rajzversenyt hirdet a Blaguss Agora és a CONbathely.
A nettó átlagkereset 529 700 forintot tett ki, a medián ugyanakkor ennél jóval alacsonyabb, nettó 438 ezer forint volt.
Az állami fenntartású iskolák karbantartására 39 pályázat érkezett közel 123 millió forint értékben, ezek közül 19-et tudott támogatni a város.
A modern technológia már az otthonok légcseréjében is kulcsszerepet játszik.
Tőzsér Zoltán műszaki és szolgáltatási igazgatóval augusztus 31-vel bont szerződést a létesítmény. Úgy tudni, a fiktív foglalkoztatási ügybe bukott bele ő is.