Magyarok is részt vettek a vietnami háború lezárásban egy katonai kontingenssel. Az 1973-as történetnek két vasi szereplője is akadt. A szombathelyi Farkas László, a Vas Népe újságírója és dr. Déri Miklós körmendi katonai ügyész. Mindketten távoztak már az élők sorából, de az általuk elsőként szőtt kapcsolatok ma is élőek.
„Telefonon szóltak, hogy Miklós, mozgalmas éjszakád lesz, készülj egy pesti telefonra. Úgy is lett: akkor egy ideje már a levegőben volt, hogy magyar katonákat is kiküldenek a vietnami Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságba (NEFB, angolul ICCS). Főleg olyanokat, akik tudnak valamit angolul. Tartalékos tiszt voltam, jött a behívó parancs, mire felfogtam, már Ferihegyen búcsúztattak" – emlékezett még korábban Déri Miklós a mozgalmas időkre. Akkor nagy szó volt egy kis kommunista ország bevonása a világ ügyeibe, Kádárék éltek is a lehetőséggel. Nem számított sem pénz, sem eszköz, szinte pillanatok alatt felállították a delegációt. Mivel kiképzésre sem volt idő, azt a tanácsot kapták a trópusra vezényeltek, hogy „a helyi viszonyokkal kapcsolatban a helyszínen tájékozódjanak". Valószínűleg ez volt minden idők legcinikusabb eligazítása, bár nem annak szánták.
Előzményként az USA már a hatvanas évek közepétől egyre kiterjedtebb háborút folytatott a ma csaknem 100 milliós ázsiai ország ellen, amely északi és déli részre szakadt. Délen az amerikaiak, északon a Ho Si Minh vezette kommunisták kormányoztak. A keleti tábor, benne hazánkkal, Hanoit, míg az USA Saigont segítette. Rengeteg áldozat után 1973 január 27-én lépett életbe a tűzszünet, amit a Párizsban még 1972-ben megkötött egyezmény alapján az amerikaiak kivonulása követett.
„Az USA utolsó, reguláris katonája 1973 március 29-én hagyta el Dél-Vietnamot, mi mentünk a helyükre indonéz, lengyel és kanadai tisztekkel egyetemben. Én Saigonban állomásoztam, feladat volt a tűzszünet betartatása, de ezt sokszor megsértették" – emlékezett az egykori katona és valóban nem sikerült fenntartani a látszólagos, törékeny békét. Ugyanis esztendő múltán a kommunista Észak-Vietnam elsöpörte a délieket, majd egyesítette az ázsiai országot. Saigon elestéig több száz magyar katonatiszt és diplomata teljesített szolgálatot. Számos vád érte őket a nyugati sajtóban, miszerint „cimborálnak" az északiakkal és ez a gyanú nem is volt alaptalan...
Farkas László újságíró, bár tervezete, végül nem publikálta vietnami élményeit. A rendszerváltásig erre nem is lett volna módja, mivel katonai titoktartás kötötte. A hétköznapokról viszont több mindent elárult környezetének. Például, hogy az amerikaiak által elhagyott lakókonténerekben rendezkedtek be. A szocialista áruhiányhoz és keleti (szovjet) technikához szokott magyarokat lenyűgözte a konténerházak összkomfortja. A nálunk akkor még teljesen ismeretlen légkondicionáló, a beépített konyha mosogatógéppel és hűtőkkel, a színes televízió, a márkás italok és a szolgáltatások minősége. Szerinte a déliek a háborúban is jobban éltek, mint mi itthon a békében – de ezt csak szűk körben fejtette ki. Ő főleg arra ügyelt, hogy ne keveredjen tűzharcba az incidensek kivizsgálásakor, vagyis élve térjen haza Ez sikerült is, a vietnami szolgálatért kapott pénzből egy új Wartburgot vett, ami nem kis szó volt a hetvenes évek közepén.
A NEFB magyar katonai történetének voltak botrányos fejezetei is, de ezt elhallgatta a pártsajtó. Szűcs Ferenc vezérőrnagy vezette a békefenntartó különítményt és már az elején kínos jelentést küldött Budapestre. Ugyanis egy magyar őrmester dezertált. A híradós az ausztrál nagykövetségre menekült, csakúgy, mint nem sokkal később egy tartalékos hadnagy is. A Magyar Néphadsereg konkrét veszteségeket is elszenvedett. Cziboly Csaba 33 éves főhadnagy és Dylski Aurél 34 éves határőr százados Hue-ból repült ellenőrzésre Khe Sanh felé, kivizsgálandó egy tűzszünet sértést. Az amerikai helikopter pilóták letértek a megszabott útvonalról és a vietkong katonái légvédelmi rakétával lelőtték őket.
„Mélyen megrendültünk a tragikus esettől, személy szerint nekem a helyszínre kellett utaznom. Egyértelműen az amerikaiak felelőssége volt ez" – nyilatkozta Déri Miklós, akit az északiak bevonulása Saigonban ért. „Be kellett zárkóznunk, lövések hallatszottak minden felöl". A vietnami konfliktus során az USA 60 ezer katonát vesztett, a vietnamiak vesztesége 3 millió ember volt.
A katonai kaland után a civil mezőben folytatódtak a személyes kapcsolatok. Ebben segített, hogy rengeteg vietnami fiatal végzett magyar egyetemeken, bírta a nyelvünket, kötődött hozzánk. Déri Miklós vezetésével hozták létre a két ország baráti társaságát, majd delegációk érkeztek és utaztak. Leginkább a turisztikai kapcsolatok fejlődtek. Egy ilyen út során mutatták meg a vietnamiak Da Nang egykori amerikai negyedét és a Fényes ösvény emblematikus pontját, a Big Sound (Nagy Hang) sziklát. Ezt a szót festették vörössel a sziklára, némi iróniával. A közeli repülőtérre navigálta a helikoptereket, ha nagy volt az ágyúzás...
Déri Miklós halála után bár csökkent a civil kapcsolatok intenzitása, de nem szakadt meg. A személyi kötelékek a még élő tisztekkel megmaradtak. A turizmus előtt nincs akadály, a távoli ország szívesen kereskedne velünk. A két ország történelmének e különös epizódja örökös kapoccsá vált.
Szólj hozzá!
Közleményben reagáltak Magyar Péter kijelentésére a hónapok óta a pénzükre váró honlapfejlesztők, akik részt vettek a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Programba.
A város először rendezte meg az Érdemes Diákok Köszöntése ünnepséget, ahol tanulmányi, sport- és közösségi teljesítményeket ismertek el.
A kabinetvezető szerint a személyes találkozások és a könyvek közös felfedezése ma talán fontosabb, mint valaha.
Június 15-én kezdődik az a fejlesztés, amelytől a torlódások csökkenését és a közlekedés gördülékenyebbé válását várják.
Jövő héten csütörtökön a Megyeházán tanácskozik a grémium. A téma az azbeszt lesz.
Egy teherautó és egy munkagép ütközése után újabb tragédia történt, amikor egy kisbusz belerohant a torlódás miatt álló járműbe.
A Republikon V4-es kutatása szerint a probléma nem elszigetelt jelenség, Szlovákiában és Lengyelországban különösen aggasztóak az adatok.
Az ELTE és a kézilabda klub viszonya annyira megromlott, hogy a kézisek sportterem, és iroda használatát is felmondta az egyetem.
Összesen 13 magyar alkotó részesült ebben az elismerésben.
Ünnepi könyvhét, Mozgás Éjszakája, gólyagyűrűzés, hadijáték, kiváló koncertek, miegymás.
Hamis fegyverátírás miatt született jogerős ítélet, miközben a korrupciós perben milliárdos megrendelések, luxusautó és bizalmas rendőrségi iratok is előkerültek.
Ingatlanja, autója azonban továbbra sincs a parlamenti képviselőnek.
A kézilabda csapat szerződése június 16-án lejár, új szerződést pedig nem kíván az egyetem kötni. Már a " D" épületben bérelt irodákban sem maradhatnak sokáig.
Az ügyintézés ezentúl kizárólag az Orgona utcai és a Jókai utcai irodákban érhető el.
Június 12-én és 13-án testközelből ismerkedhetnek meg az érdeklődők a fehér gólyákkal, miközben egész napos programokkal készülnek a szervezők.
A háború következményei Európáig érhetnek, nemcsak a Közel-Keletet érinti a konfliktus.
A létesítmény 51 millió forint bevételt termelt.
Megérkeztek a cöliákia-tesztek, a szűrést a hatéves státuszvizsgálatokhoz kapcsolják.