Magyarok is részt vettek a vietnami háború lezárásban egy katonai kontingenssel. Az 1973-as történetnek két vasi szereplője is akadt. A szombathelyi Farkas László, a Vas Népe újságírója és dr. Déri Miklós körmendi katonai ügyész. Mindketten távoztak már az élők sorából, de az általuk elsőként szőtt kapcsolatok ma is élőek.
„Telefonon szóltak, hogy Miklós, mozgalmas éjszakád lesz, készülj egy pesti telefonra. Úgy is lett: akkor egy ideje már a levegőben volt, hogy magyar katonákat is kiküldenek a vietnami Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságba (NEFB, angolul ICCS). Főleg olyanokat, akik tudnak valamit angolul. Tartalékos tiszt voltam, jött a behívó parancs, mire felfogtam, már Ferihegyen búcsúztattak" – emlékezett még korábban Déri Miklós a mozgalmas időkre. Akkor nagy szó volt egy kis kommunista ország bevonása a világ ügyeibe, Kádárék éltek is a lehetőséggel. Nem számított sem pénz, sem eszköz, szinte pillanatok alatt felállították a delegációt. Mivel kiképzésre sem volt idő, azt a tanácsot kapták a trópusra vezényeltek, hogy „a helyi viszonyokkal kapcsolatban a helyszínen tájékozódjanak". Valószínűleg ez volt minden idők legcinikusabb eligazítása, bár nem annak szánták.
Előzményként az USA már a hatvanas évek közepétől egyre kiterjedtebb háborút folytatott a ma csaknem 100 milliós ázsiai ország ellen, amely északi és déli részre szakadt. Délen az amerikaiak, északon a Ho Si Minh vezette kommunisták kormányoztak. A keleti tábor, benne hazánkkal, Hanoit, míg az USA Saigont segítette. Rengeteg áldozat után 1973 január 27-én lépett életbe a tűzszünet, amit a Párizsban még 1972-ben megkötött egyezmény alapján az amerikaiak kivonulása követett.
„Az USA utolsó, reguláris katonája 1973 március 29-én hagyta el Dél-Vietnamot, mi mentünk a helyükre indonéz, lengyel és kanadai tisztekkel egyetemben. Én Saigonban állomásoztam, feladat volt a tűzszünet betartatása, de ezt sokszor megsértették" – emlékezett az egykori katona és valóban nem sikerült fenntartani a látszólagos, törékeny békét. Ugyanis esztendő múltán a kommunista Észak-Vietnam elsöpörte a délieket, majd egyesítette az ázsiai országot. Saigon elestéig több száz magyar katonatiszt és diplomata teljesített szolgálatot. Számos vád érte őket a nyugati sajtóban, miszerint „cimborálnak" az északiakkal és ez a gyanú nem is volt alaptalan...
Farkas László újságíró, bár tervezete, végül nem publikálta vietnami élményeit. A rendszerváltásig erre nem is lett volna módja, mivel katonai titoktartás kötötte. A hétköznapokról viszont több mindent elárult környezetének. Például, hogy az amerikaiak által elhagyott lakókonténerekben rendezkedtek be. A szocialista áruhiányhoz és keleti (szovjet) technikához szokott magyarokat lenyűgözte a konténerházak összkomfortja. A nálunk akkor még teljesen ismeretlen légkondicionáló, a beépített konyha mosogatógéppel és hűtőkkel, a színes televízió, a márkás italok és a szolgáltatások minősége. Szerinte a déliek a háborúban is jobban éltek, mint mi itthon a békében – de ezt csak szűk körben fejtette ki. Ő főleg arra ügyelt, hogy ne keveredjen tűzharcba az incidensek kivizsgálásakor, vagyis élve térjen haza Ez sikerült is, a vietnami szolgálatért kapott pénzből egy új Wartburgot vett, ami nem kis szó volt a hetvenes évek közepén.
A NEFB magyar katonai történetének voltak botrányos fejezetei is, de ezt elhallgatta a pártsajtó. Szűcs Ferenc vezérőrnagy vezette a békefenntartó különítményt és már az elején kínos jelentést küldött Budapestre. Ugyanis egy magyar őrmester dezertált. A híradós az ausztrál nagykövetségre menekült, csakúgy, mint nem sokkal később egy tartalékos hadnagy is. A Magyar Néphadsereg konkrét veszteségeket is elszenvedett. Cziboly Csaba 33 éves főhadnagy és Dylski Aurél 34 éves határőr százados Hue-ból repült ellenőrzésre Khe Sanh felé, kivizsgálandó egy tűzszünet sértést. Az amerikai helikopter pilóták letértek a megszabott útvonalról és a vietkong katonái légvédelmi rakétával lelőtték őket.
„Mélyen megrendültünk a tragikus esettől, személy szerint nekem a helyszínre kellett utaznom. Egyértelműen az amerikaiak felelőssége volt ez" – nyilatkozta Déri Miklós, akit az északiak bevonulása Saigonban ért. „Be kellett zárkóznunk, lövések hallatszottak minden felöl". A vietnami konfliktus során az USA 60 ezer katonát vesztett, a vietnamiak vesztesége 3 millió ember volt.
A katonai kaland után a civil mezőben folytatódtak a személyes kapcsolatok. Ebben segített, hogy rengeteg vietnami fiatal végzett magyar egyetemeken, bírta a nyelvünket, kötődött hozzánk. Déri Miklós vezetésével hozták létre a két ország baráti társaságát, majd delegációk érkeztek és utaztak. Leginkább a turisztikai kapcsolatok fejlődtek. Egy ilyen út során mutatták meg a vietnamiak Da Nang egykori amerikai negyedét és a Fényes ösvény emblematikus pontját, a Big Sound (Nagy Hang) sziklát. Ezt a szót festették vörössel a sziklára, némi iróniával. A közeli repülőtérre navigálta a helikoptereket, ha nagy volt az ágyúzás...
Déri Miklós halála után bár csökkent a civil kapcsolatok intenzitása, de nem szakadt meg. A személyi kötelékek a még élő tisztekkel megmaradtak. A turizmus előtt nincs akadály, a távoli ország szívesen kereskedne velünk. A két ország történelmének e különös epizódja örökös kapoccsá vált.
Szólj hozzá!
Repülőrajt a szó szoros értelmében.
Szerencsére éjjel zúgott le a borítás, így nem sérült meg senki.
Jól mentek a hazai versenyzők.
A Királyvölgyi úton történt a tragédia.
Előremutató fejlesztések jönnek a győri busz - és vasúti közlekedésben.
Erősre sikeredett 10 percet tolt le Őriszentpéteren a Fidesz Vas 03-as választókerületi alelnöke a Tisza fórumán.
A kisbuszban 4 ember meghalt és senki sem volt bekötve.
5 százalékponttal vezet a Tisza a Fidesz-KDNP előtt.
A rendezők megnyitják az ETO Park Hotel felőli bejáratot is.
A magyar válogatottak számára eddig felemásan alakult a torna.
