Január 1-től hatályos a rabszolgatörvény néven elhíresült törvénymódosítás, ami évi 250-ről 400-ra emeli az egy évben kiadható maximális túlórák számát. A törvény rengeteg indulatot váltott ki a magyarokból, többször is tüntettek ellene Vas megyében, és az egész országban.
Szombathelyen az ellenzéki képviselők egy rendkívüli közgyűlésen torpedózták meg a törvényt, január 8-án fogadták el azt a rendeletet, miszerint a 100 százalékban önkormányzati tulajdonban működő cégekben ne lehessen elrendelni a 400 óra túlórát. A döntés felforgatta Szombathely közéletét, de azt is megmutatta, hogy az ellenzéki politikusok képesek együttműködni, ha van, ami összekovácsolja őket.
A szombathelyi sikeren felbuzdulva a szentgotthárdi ellenzéki képviselők is megpróbáltak elfogadni egy hasonló rendeletet, ám ott a fideszes képviselők levetették a napirendről a rabszolgatörvény elutasítását célzó előterjesztést. A lépéssel megpróbálkoznak a kőszegi és a zalaegerszegi képviselők is, ott az LMP-s képviselők nyújtják be azt a határozatot, ami megtiltaná az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak, hogy alkalmazzák a rabszolgatörvényt.
A sárvári képviselők közül Németh Zsolt, Eiveck Péter és Szabó Lajos is megpróbálták elfogadtatni egy hasonló rendeletet, és kezdeményezték a rendkívüli közgyűlés összehívását. A február 4-i közgyűlésre azonban a város fideszes képviselői nemes egyszerűséggel nem mentek el, így az határozatképtelen lett. Németh Zsolttól, a Híd a Jövőnkért Egyesület elnökétől megtudtuk, hogy a kezdeményező képviselőkön kívül csak az ülést levezető polgármester jelent meg.
Az ellenzéki képviselők emellett azt akarták kérni a sárvári munkáltatóktól, hogy ne alkalmazzák a túlóratörvényt, ehelyett inkább ösztönzéssel bírják a munkavállalókat többletmunkára.
Németh Zsolt azt is elmondta, hogy az előterjesztést aláíró képviselők célja volt a dolgozók felvilágosítása is. Azt szerették volna elérni, hogy a sárváriak tisztában legyenek azzal, hogy mit jelent az, hogy 250-ről 400 órára emelték a túlórakeretet, és hogy mit jelent az, hogy 12 hónapról 36 hónapra emelték a kifizethetőséget, és lecsökkentették a szabadnapok számát.
A határozati javaslatot benyújtó képviselők azon az állásponton vannak, hogy a munkavállalóknak heti 40 óra munkára európai szintű bért kell adni, amiből megfelelő módon tudnak élni az emberek. Ha ez nem következik be, akkor a fiatal, jól képzett munkavállalók el fogják hagyni az országot, ami hosszú távon megkérdőjelezi a magyarság sorsát.
