A National Geographic szeptember 24-től sorozatban mutatja be Európa tizenkét legkülönlegesebb arénáját. Most virtuálisan mindenki beleshet a Wembley-be vagy a Kresztovszkij arénába; de „ellátogathatunk” Rómába vagy épp Bakuba is. Hogyan épültek és mitől különlegesek a megastadionok? Mutatjuk! Egy rekordok könyvébe illő, 315 méter hosszú és 133 méter magas acélív… Egy gigantikus tetőszerkezet, melyet jó idő esetén szét lehet nyitni… És egy különleges küzdőtér, mely nemcsak a játékosoknak nyújt lehetőséget látványos sprintekre, de maga is mozgatható - olvashatjuk a csatorna sajtóközleményében.
Megastadionok: Budapest és Bukarest szeptember 24-én 21:00-kor | National Geographic
A Megastadionok epizódjai lebilincselő – földrajzi-építészeti – körutazást kínálnak, kivételes módon az öreg kontinens szinte valamennyi táját bejárva. Látogass el velünk többek közt Angliába, a világhírű, 2003 és 2007 között teljesen megújult Wembley-be; a futurisztikus, alakja miatt „űrhajónak” is becézett szentpétervári Kresztovszkij arénába; a város tradicionális építészeti formakincséhez visszanyúló, ám a legmodernebb szél- és földrengésálló technológiával épült bakui Olimpiai Stadionba; vagy épp a budapesti Puskás Arénába – csalogat bennünket az ajánló.
A tizenkét stadion, amelyet bemutatnak:
- Puskás Aréna, Budapest
- Arena Nationala, Bukarest
- Wembley Stadion, London
- Allianz Arena, München
- Kresztovszkij Stadion, Szentpétervár
- Olimpiai Stadion, Baku
- San Mamés Stadion, Bilbao
- Stadio Olimpico, Róma
- Aviva Stadion, Dublin
- Hampden Park, Glasgow
- Johan Cruyff Aréna, Amsterdam
- Parken Stadion, Koppenhága
Budapesttel és Bukaresttel indul a sorozat.
A megastadionok között tehát a 67 ezer ülőhelyes Puskás Aréna is szerepel, párhuzamba állítva a 60 ezer ülőhelyes bukaresti stadionnal. A magyar labdarúgás fénykorában, 1953-ban épült legendás Népstadiont számtalan teltházas, maradandó emlékű mérkőzés után 2017-ben elbontották, hogy helyén egy vadonatúj, minden elvárásnak eleget tévő modern létesítményt emeljenek. A 2019 őszén átadott PUSKÁS ARÉNA a legnagyobbnak tartott, a Föld minden pontján ismert magyar labdarúgó nevét viseli, kinek vezetésével az Aranycsapat az 1940-es és 1950-es években az egész világot végigverte. Vajon sikerült-e a tervezőknek és a kivitelezőknek méltó emlékművet emelniük a zseniális játékosnak? Aki járt már a stadionban, azt állítja, igen. Egy országgal keletebbre, Romániában, a kezdeti pénzügyi és technikai nehézségek után az ARENA NATIONALA képében egy lenyűgöző, zárható tetejű, 60 ezer néző befogadására képes aréna született – hívogatja a nézőt a közlemény.
A sorozat további részeiben október folyamán megnézhetjük Európa többi lélegzetelállító arénáit is.
London és München
A legendás régi, 90 ezer ülőhelyes WEMBLEY STADION az 1920-as évektől túlzás nélkül a futball fellegvára volt: a bejáratánál emelkedő ikertornyok idővel nemcsak Anglia szimbólumává váltak, de még a pilóták számára is tájékozódási pontként szolgáltak a londoni repülőterek megközelítésekor. Nem csoda hát, hogy a szurkolók a 2000-es évek elején minden eszközzel megpróbálták megakadályozni az addigra elavult betonkolosszus elbontását, és csupán egy vadonatúj, hasonlóan egyedülálló arénával hagyták megvigasztalni magukat. A 71 ezer ülőhelyes müncheni ALLIANZ ARENA szintén szerves, elválaszthatatlan részét képezi a számára otthont adó városnak – ráadásul az építmény nemcsak sport-, de építészettörténeti jelentőséggel is bír, hisz a homlokzatát egyedülálló módon légpárnák ezreivel burkolták be, melyek alkalomtól függően különböző színekben pompáznak – hangzik az előzetes.
Szentpétervár és Baku
Szentpétervár Európa egyik legszebb városa, csatornái és egyedülálló építészeti öröksége miatt a „Baltikum Velencéjeként” is szokták emlegetni. Egy ilyen kivételes városhoz csak egy hasonlóan különleges stadion lehetett méltó, s az a 69 500 ülőhelyes KRESZTOVSZKIJ STADION képében meg is érkezett az űrből… Az ufóra emlékeztető aréna a várostól nyugatra, a Finn-öböl partján „ért földet”, és a maga közel 70 ezer férőhelyével bolygónk egyik legészakibb fekvésű megastadionjaként várja az Európa-bajnokság közönségét. Az azeri mérnökök orosz kollégáikkal ellentétben a múltból merítettek ihletet: a 68 700 ülőhelyes BAKUI OLIMPIAI STADION külső megjelenésében a város büszkeségének számító 12. századi Szűz-torony motívumait hordozza magán, ám a kulisszák mögött a legmodernebb építészeti megoldásokat rejti – amire, az igazat megvallva, szüksége is van az építmények ezen a fölrengésveszélyes, heves szélviharokkal sújtott területen – visz el bennünket a sorozat az arénák keleti gigászaihoz.
Bilbao és Róma
Baszkföld legnagyobb városában a híres Guggenheim Múzeumon és a gyönyörű gótikus katedrálisokon kívül is akad látnivaló. A közelmúltban ugyanis átadtak itt egy vadonatúj, szupermodern „pogány templomot”, melybe hétről hétre tízezrével özönlenek a futball zarándokai. Isten hozott a Nervion-folyó partján álló, 53 500 ülőhelyes SAN MAMÉS STADIONBAN, ahol, amikor nincsen Európa-bajnokság, az Athletic Bilbao játssza meccseit! A 72 000-es ülőhely római STADIO OLIMPICO lelátói között a hétvégi estéken szintén forró a hangulat – ráadásul azt, aki idelátogat, nemcsak a jelen izgalmai, de, a hely kisugárzásának köszönhetően, a múlt sikerei is garantáltan a hatásuk alá kerítik ebben a patinás, számtalan csodát megélt épületben – juthatunk el a mediterrán sportszentélyekbe is.
Dublin és Glasgow
Az 50 000 ülőhelyes dublini AVIVA STADION tervezőit a 2000-es évek elején nehéz, szinte lehetetlen feladattal bízták meg: az volt a missziójuk, hogy a város régi arénájának helyére varázsoljanak egy vadonatúj, az elődjénél kétszer nagyobb befogadóképességű létesítményt – ugyanakkora alapterületen… És a jelek szerint a mérnökök zseniálisan helytálltak, hisz a 2010-ben átadott arénát az UEFA a legmagasabb, négyes kategóriába sorolta, 2011-ben pedig itt rendezték az Európa-liga döntőjét. Az 52 000 ülőhelyes glasgow-i HAMPDEN PARK ezzel szemben a múltjával és a patinájával tűnik ki, – az 1903-ban átadott létesítmény az eredeti 125 ezer fős(!) befogadóképességével annak idején a világ legnagyobb futballarénája volt, és azóta is számtalan rekord fűződik a nevéhez – mutatja be a szigetország sportlétesítményeit.
Amszterdam és Koppenhága
Ideálisabb helyszínt, mint az 50 000 ülőhelyes amszterdami JOHAN CRUYFF ARENA, el se lehet képzelni a következő Európa-bajnokság számára: az 1996-ban átadott létesítmény egyszerre a jövő stadionja – elég csak az építése során felhasznált különleges anyagokra, vagy épp a nyitható tetőszerkezetére gondolni –, és egyszerre jelképezi a tapasztalatot és a megbízhatóságot, hisz már Bajnokok Ligája- és Európa Liga-döntőt is rendeztek itt, hogy a 2000-es EB mérkőzéseiről ne is beszéljünk. Az 1990-ben átépített, 42 000 ülőhelyes koppenhágai PARKEN STADION szintén bravúros mérnöki teljesítmény – jó példája, hogy miként lehet egy gigantikus sportlétesítményt egy nagyvárosi környezetben elrejteni, már-már láthatatlanná tenni… – ismerhetjük meg a holland sporteseményel lenyűgöző színtereit.
12
