Mikor alakult a Győrben közlekedünk, mi adta az indító lökést ehhez a kezdeményezéshez?
Az oldal 2016. augusztus 24-én indult útjára. A munka viszont már korábban elkezdődött, az ötlet valamikor azon nyár elején pattant ki a fejünkből egy beszélgetés során. A különböző videómegosztó csatornákon akkor már jócskán lehetett találkozni Oroszországban, Ukrajnában és más országokban készült dashcam-videókkal. Itthon is akkoriban kezdett elterjedni a fedélzeti kamera.
Közveszélyes őrült
Mi volt ezzel a közvetlen céljuk?
Az motivált minket, hogy lássuk, valóban olyan rossz-e a magyar közlekedési morál, amilyennek a közhelyekből gondolja mindenki, vagy egyáltalán nem az. Szándékunk volt az is, hogy megmutatjuk a szinte mindennapos szabálytalanságokat, ezzel ráirányítva a figyelmet arra, mennyire bosszantó egyes közlekedők magatartása akár a parkolás terén is. Kicsit fel akartuk ébreszteni a győrieket, és rávenni őket arra, hogy az emberben lakozó alapvető jóra való törekvés nyomán önmagunkon is változtassunk. Nem gondoltuk, hogy ez utóbbival ennyire mellélövünk.
Ezt hogy értik?
Az egyik legszomorúbb tanulság - amellett, hogy bebizonyosodott, mennyire ramaty a magyar közlekedési kultúra -, hogy a szabálykövetés sokak szerint nem követendő magatartás, sőt: mai kifejezéssel élve gáz. Az elmúlt években kirajzolódott az, hogy egyes közlekedési szabályokra úgy tekintenek az emberek, mint az életüket nehezítő körülményre, és azokat mindenféle indokkal, főleg egyéni érdekeik mentén figyelmen kívül hagyják. Mi több, egyesek már-már kampányt folytatnak bizonyos szabályok ellen, mások pedig értelmetlennek titulálva azokat dafke nem hajlandók figyelembe venni. A menőzést, a "jaszkarizást" és a vagánykodást is ideértve. Sokan vannak olyanok is, akik az élni és élni hagyni elvét alaposan félreértelmezve legyintenek a szabálytalanságokra, mondván miért kell ezt annyira komolyan venni? Ez a magatartás nem csak egy-egy korcsoportra, nem egy-egy képzettségi szintre jellemző, hanem a társadalom minden szegmensében megtalálható.
VOLVO vs gyalogos
Önök szerint mitől olyan a hazai közlekedési morál, amilyen?
Nyilvánvaló, hogy a közlekedési kultúránk állapota szorosan összefügg a társadalom mentális állapotával. A közlekedésben hűen tükröződik az emberek személyisége. Emellett az összes egyéb társadalmi probléma is megjelenik. Kezdve azzal, hogy a szabályokat megsértők toleranciára, megértésre vágynak, sőt, megkövetelik azt a többiektől, miközben valójában ők azok, akik nem képesek viselkedésükkel az alapvető együttélési normák betartására. A közlekedésben az Én játssza a főszerepet, és az egyre inkább individualizálódó és elszigetelődő emberek harcáról szól. Egy pillanat alatt képes egy hétköznapi közlekedési szituáció tettlegességig fajulni. Egy parkolóhelyért képesek az emberek verekedni, és emellett persze a felelősséget mindig másra hárítani.
Vagyis ugyanaz zajlik a közlekedésben, mint az országban?
A politikából a társadalomba szivárgó, és azt megfertőző gyűlöletbeszéd itt hatványozottan jelenik meg, a különböző közlekedési eszközök használói között felbukkanó, egymással szemben érzett gyűlölet a legsötétebb múlt századi retorikával jelenik meg, és dívik az áldozathibáztatás is. Szintén jellemző vonás az, hogy egyedi esetekből általánosítanak a legtöbben, városi legendákból precedenseket teremtenek, és az autósiskolában hallott adomákat tartják sokan szabályoknak (a leggyalázatosabb: annak van elsőbbsége, akinek megadják). Fogalmi zavarok tömkelege, berögzült félreértések. És természetesen a változásra, a megértése való hajlam teljes hiánya. Nagyjából erre hozott példákat az elmúlt időszak. És minden egyes példa naponta közlekedik a közúton.
Leghülyébb baleset ever :)
Mit kéne tenni azért, hogy ez a helyzet jobb legyen?
A közlekedés, bár a mindennapjaink velejárója, alapvetően egy eszköz, amit meg kell tanulni használni. Az egyéni érdekünk, hogy ismerjük, és az is, hogy mások is ismerjék és betartsák az erre vonatkozó szabályokat. A "vezetésre alkalmas állapotra" vonatkozótól egészen addig, hogy a behajtani tilos táblával ellátott útszakaszra nem hajtunk be. Az egyéni felelősség hatalmas ebben a játszmában, viszont mi azt tapasztaljuk, hogy erre egyre kevesebb hangsúly helyeződik. Az emberek megszokták, hogy a környezetüket változtassák meg úgy, hogy az nekik megfeleljen, és ne a szabályokat vegyék figyelembe.
Tudnának konkrét elrettentő példát mondani?
A legékesebb példája ennek a mostanában "baleseti gócként" aposztrofált kereszteződés a Bem tér és Petz Lajos utca találkozásánál. Egy sima, egyszerű, táblával szabályozott kereszteződésről van szó, ahol a Petz Lajos utcából érkezve "elsőbbségadás kötelező" tábla van, a Bem tér felől érkezve "Állj! Elsőbbségadás kötelező", vagyis STOP-tábla, a Zrínyi út pedig a védett útvonal. Mégis számos baleset történik ott. Egy fát is kivágtak már, mondván, hogy az akadályozta a kilátást (szerintünk nem), de ez már a környezet radikális megváltoztatása azért, mert egy egyszerű közlekedési tábla által adott utasítást nem képesek sokan betartani.
A STOP-tábla egyébként is szinte láthatatlan a győri közlekedők számára. Alig látni például autóst, aki a szabályok szerint közelít meg egy olyan kereszteződést, ahol STOP-tábla van. Visszatérve a példához, már olyan igények merültek fel, amelyek lámpák kihelyezését, körforgalmat javasolnak ebbe a kereszteződésbe. Pedig szomorú tény, hogy általunk megszületett a "győriződ" fogalma, ami a piros lámpával szemben tanúsított magatartást írja le, illetve az is, hogy körforgalmaink száma közelíti a teljes győri úthálózat egytizedét, sokan mégsem tudják megfelelően használni. Nem beszélve arról, hogy mindkét megoldás jelentősen lassítja a forgalmat.
A Fehérvári úti körgeometriás csomópont - TRAILER #1
Milyen a kapcsolatuk a rendőrséggel?
Ez a téma kapcsolódik Győrben egy másik speciális problémához, ami a két jelzőlámpával szabályozott körgeometriás csomópontunknak köszönhető. Mindegyikről készítettünk "oktatóvideót", az Árkádnál lévőről már a Győri Rendőrkapitánysággal szoros együttműködésben, míg a Fehérvári útinál még csak szakmai tanácsadóként vettek részt a munkában. Szerencsére persze nincs minden nap ott baleset, de balesetveszélyes szituáció - talán nem túlzás - szinte minden órában. Az, hogy nincs ennyi baleset, optimista véleményünk szerint azért van, mert kezdik megtanulni az emberek használni ezeket a csomópontokat, de a realista oldalunk azt mondatja velünk, hogy sokkal jobban figyelnek az emberek, és készülnek arra, hogy a másik esetleg nem úgy viselkedik, ahogy kellene. És itt bukik meg a kölcsönös bizalom elve. A KRESZ egyik alapvetése, miszerint úgy viszonyulunk a többi közlekedőhöz, hogy ők is ismerik, és be is tartják a közlekedési szabályokat.
Árkád-csomópont, Győr
Más nagyvárosokban is léteznek ilyen csoportok? Van velük kapcsolatuk?
Vannak városokban működő, hasonló csoportokról, oldalakról, az egyik legismertebb országosan a Budapesti autósok közössége, de Székesfehérváron is van hasonló, a Fehérvári gyökerek, ott van még a Parasztparkoló Veszprém, Pécsen is működik egy, és több másik városban is. A kapcsolatot velük esetlegesnek mondanánk. Követjük a tevékenységüket, természetesen. Még mindig hiszünk abban, hogy ezen oldalak létjogosultságát az adja, hogy az emberek képesek a változásra, képesek fejlődni, javulni, és ha viszontlátják önmaguk baklövését, valahol mélyen - ha nem is vallják be másnak - el tudnak, és el is szoktak gondolkodni azon, hogy milyen következményei lehetnek egy-egy szabálysértésnek. És a más hibájából való tanulásra is lehetőséget adnak ezek az oldalak. Az ember mindig tanul, és változik. Hálátlan feladat a miénk, hiszen önnön baklövését senki nem szereti viszontlátni, de a felnőtt, józan gondolkodású ember, még ha az első reakciója érzelmi is, és esetleg agresszióra készteti, a második gondolata már az, hogy "ejj, bizony ezt benéztem, legközelebb jobban figyelek".
Hát ez...
Miért ragaszkodnak a névtelenséghez, mi az oka, hogy nem fedik fel a személyazonosságukat?
Pont azért törekszünk az anonimitásra, amit az előbb mondtunk, hiszen az elmúlt években rengeteg precedens volt velünk szembeni indulatra. Az első reakció gyakran a támadás, az agresszió. Ezért mielőtt az oldalt elindítottuk, konzultáltunk jogi szakértőkkel, és alaposan körbejártuk a dolgot, hogy miként is lehet közölni a videókat, képeket. Betartjuk a vonatkozó magyar törvényeket mind a közlésnél, mind az adatkezelésnél.
Vannak persze pozitív dolgok is, kapunk rengeteg ilyen visszajelzést is. Induláskor pár dashcam volt még csak, jobbára a csapatból, mára elértük azt az ideális állapotot, hogy saját felvételünk csak nagyon ritkán kerül fel, hiszen a beküldések bőven kitöltik a napokat. Olykor komoly késések is előfordulnak a megjelenésben. Vannak állandó forrásaink, és mindig jönnek újak. Szinte minden közlekedési eszközön elhelyezett kamerával készült felvételünk van, kivéve a hajót, a repülőt, és a helikoptert.
Videóik rendkívül nézettek. Ön szerint volna igény egy profi közlekedési videóportálra, illetve tematikus honlapra, alkalmazásra, híroldalra is Győrben?
Felmerült, hogy az egészet átköltöztetjük egy weboldalra, de az egyelőre technikai akadályokba ütközik, illetve annak anyagi vonzata is van, ha jól akarjuk csinálni. De vannak már tervek a továbblépésre, várjuk az ötödik születésnapunkat, ezt a határidőt adtuk meg magunknak. Sok ötletünk van arra, hogy miként lehetne ezt úgy megtámogatni anyagilag, hogy mindenki megelégedésére szolgáljon. Persze megélni nem ebből akarunk, de fejlődni kell. A videók szerkesztése még mindig sok energiát emészt fel, vagyunk rá páran, de mindenki polgári állás mellett vállal be egy-két képet vagy videót. Van pár ötlet a tarsolyban, reméljük, hogy hamarosan kijöhetünk velük. Rengeteg jó ötletet kapunk a követőinktől is, azokat is igyekszünk megvalósítani. A nehézkesség annak a jele, hogy ez egyikünknek sem "főállás".
BEST OF 2019 FB
Nemrég készítettünk interjút a győri rendőrkapitánnyal. Mikor feltettük neki a kérdést mi a leggyakoribb kritikai észrevétel, mi az, amit leginkább kifogásolnak, amit legjobban számon kérnek a rendőrségen, azt felelte: a közlekedési helyzet, a közlekedési morál javításának igénye. Önök is így látják, hogy ez egy rendkívül súlyos probléma?
Alá tudjuk támasztani, amit a győri rendőrkapitány is említett az interjúban, miszerint a közlekedési helyzet az egyik legnagyobb kihívás. Az oldalon megjelenő kommentekből is ez rajzolódik ki, persze más hangsúllyal. Főleg a sebességmérést tartja a társadalom nagy része még mindig pénzbeszedésnek. Mi azt gondoljuk, hogy ez egy súlyos téveszme. Mert mi az alapszituáció? Adott egy útszakasz, arra vonatkozik egy sebességkorlátozás, és aki azt túllépi, beméri a traffipax, büntetést kell fizessen. Kit lehet ezért okolni? Természetesen nem a traffipaxozó rendőrt, hanem azt, aki annak tudatában hajtott nagyobb sebességgel, hogy az adott szakaszon azt nem tehette volna meg. Az egyéni felelősség. Vagy a figyelmetlenség. Mert ha látta, hogy mennyivel szabad ott menni, és mégis gyorsabban ment, az az ő döntése volt. És egy felnőtt emberről joggal feltételezhetjük, hogy döntéseit úgy hozza meg, hogy tisztában van annak következményeivel. Ha nem látta a sebességkorlátozást, mert elbambult? Akkor pedig nem figyelt oda a vezetésre, az is az ő felelőssége, és "olcsón" megúszta, hogy csak bemérték, és nem egyéb következménye lett a figyelmetlenségének.
Milyen egyéb közintézményekkel állnak még kapcsolatban a rendőrség mellett?
Ki kell emelnünk, hogy a működésünk során sikerült jó kapcsolatot kialakítani a győri közlekedéssel valamilyen formában kapcsolatban álló szervezetekkel. A győri és megyei rendőrkapitányság mellett a győri útkezelőkkel (akik nagyon segítőkészek), a Magyar Közúttal, a győri közterületesekkel. Példásnak tartjuk a munkájukat, szerencsésnek mondhatják magukat a győriek, hogy ilyen szakemberek dolgoznak a városban. A városi kapitányságot külön ki kell emelnünk, hiszen ahogy már említettük, ők nagyon nagy segítséget nyújtottak az Árkádnál lévő csomópontról készült videónál. De nem csak ezért. A győri önkormányzat támogatásával megrendezett kerékpárjelölő akciójuk rendkívül sikeres, és a közlekedésrendészeti munkájuk már-már emberfeletti. Látnunk kell azt, hogy hatalmas ez a város, és naponta több tízezer jármű halad át rajta. Ezt kontrollálni elég komoly feladat, de a győri zsaruk helytállnak.
Mi a leggyakoribb, rendőrséggel összefüggő olvasói kritika a Győrben közlekedünk felületén?
A másik rendőrséggel szemben megfogalmazott, rendre előkerülő kritika az, amit már említettünk: hogy traffizás helyett bűnözőket üldözzenek, a lopós politikusokat vegzálják, ne a dolgozó kisembert. Ez is több sebből vérzik, hiszen egy közlekedési rendőrtől nem lehet elvárni, hogy gazdasági bűncselekmények után nyomozzon, ahogy egy péktől sem, hogy klímát szereljen. Továbbá az, hogy a dolgozó kisember szerint kinek mit kellene csinálnia, csak őt ne csesztessék, az nettó önzés. Az a szemlélet, hogy ha valaki munka közben esetleg megsért egy-két szabályt, a társadalom köteles neki azt elnézni, mert ő éppen dolgozik. A mai napig nem tudtuk megfejteni, hogy miből alakult ki ez nagyon sokak fejében. De ez egy rendkívül rossz gondolkodás, és a közösség szempontjából hihetetlenül destruktív, és rengeteg konfliktus forrása is egyben.
Milyen konkrét tanácsokat adnának a Győrben naponta közlekedőknek a helyzet javítása érdekében?
Talán kezdjük ott, hogy a szabályokat ismerje meg mindenki jobban. Ne intézzük el annyival, hogy "én kerékpáros vagyok, nekem nem kell ismerni a KRESZ-t, mivel jogsim sincs." Most csak a példa kedvéért mondtunk kerékpárost. Folytassuk azzal, hogy elfogadjuk, és megértjük végre, hogy a szabályok értünk, mindannyiunkért vannak, nem pedig ellenünk. Tartsuk be a rendet, és ha úgy gondoljuk, hogy egy szabály esetleg rossz, vagy nem életszerű, akkor ne lázadjunk ellene, hanem felelős állampolgárként viselkedve ismerjük meg, és járjuk végig az utat, ami aztán, ha tényleg igazunk van, változáshoz vezethet.
A közlekedés társasjáték, és a társasjátékot csak akkor lehet élvezettel játszani, ha minden résztvevője a szabályok szerint játszik. Akkor élmény, másképp rémálom. Figyeljünk oda egymásra, ne ellenségként tekintsünk a többi közlekedőre. Nem mindenki születik Schumacher-nek, és persze nem is feltétlenül mindenki az, aki annak gondolja magát. Sokfélék vagyunk, sokféleképpen vezetünk, de a szabályok pont azért vannak, hogy ezeket a különbségeket a minimálisra csökkentve egy biztonságos környezetet teremtsenek mindenki számára.
